2011. október 22-én, a komponista születésének kétszázadik évfordulóján, a Magyar Rádió Énekkarának és Zenekarának közreműködésével mutatták be Párizsban, Liszt Ferenc Krisztus-oratóriumát. Ebből az alkalomból beszélgetünk az egyik szólistával, Rezsnyák Róbert operaénekessel.
– Megkérlek mesélj eddigi szakmai pályafutásodról!
– 2003-ban végeztem a Liszt Ferenc Zeneakadémia Énekművész- Művésztanár Szakán, majd ezt követően 2004-ben diplomáztam az Opera Szakon. Tanáraim közül meg szeretném említeni Keönch Boldizsárt és Kovalik Balázst. 2004. óta vagyok a Magyar Állami Operaház baritonistája, de már az egyetemi évek alatt debütáltam Debrecenben, a Csokonai Színházban Rossini Hamupipőke című operájának Dandini szerepében. 2010. októberétől a Magyar Rádió Énekkarának állandó tagja vagyok. Rendszeresen éneklem Mozart, Donizetti, Rossini, Puccini operáinak főbb szerepeit. (További információk honlapomon olvashatók.)
– Milyen körülmények között és mikor kaptál felkérést a párizsi Krisztus-oratórium címszerepére?
– Ez év márciusában sikeres meghallgatáson vettem részt Peskó Zoltán karnagy úrnál, ennek eredményeként nyílt lehetőség arra, hogy Párizsban én személyesíthettem meg Liszt Ferenc Krisztus-oratóriumában Jézust.
– Mennyire voltál tisztában a rád váró feladat nagyságával?
– Életem egyik nagy vágya teljesült a felkéréssel, a művet korábbról már jól ismertem.
– Kikkel léptél fel Párizsban?
– A magyar művészeti élet prominens zenei együtteseként, a Magyar Rádió Ének- és Zenekarának tagjaiként ért minket a megtiszteltetés, hogy a Mester kétszázadik, – nem mellesleg édesapám hetvenedik – születésnapján, a „Lisztomania” fesztivál keretében, az Invalidusok Templomában csendülhetett fel az Oratórium.
– Mennyit próbáltatok az előadásra?
– Mivel a mű a zenei együttesek repertoárjának egyik meghatározó darabja , a próbák néhány héttel a fellépés előtti időszakra koncentrálódtak, a Magyar Rádió 6-os Stúdiójában zajlottak. Az előadást megelőző napon érkeztünk Párizsba, aznap késő délután, az előadás helyszínén tartottunk főpróbát.
– Milyen volt a templom, mint koncerthelyszín?
– Nem ritka, hogy a zenészek templomi koncerteken vesznek részt, de a hely szelleme – különösen Napoleon sírja – különleges érzésekkel töltött el valamennyiünket – az ének- és zenekar közel 200 tagját. A télies idő ellenére, a kiváló akusztika felejtette a szervezés néhány hiányosságát.
– Korábban már volt szó ezeken az oldalakon arról, hogy Liszt a Krisztus-oratóriumot 12 éven át komponálta. Előadójaként hogyan ítéled meg Lisztnek ezt a művét?
– A mű közel három órás terjedelmű, melyet két szünet közbeiktatásával adtunk elő. A szerző – tőle nem szokatlan módon – hatásosan fogalmazza meg gondolatait, a mű hangszerelése monumentális, szólamvezetései, dallamfűzései nemcsak a nézőt, hanem az előadót is rabul ejtik.
– Véleményed szerint a ma emberét a mű közelebb hozza Krisztushoz?
– Igen. Ha értő füllel – akár laikusként – hallgatjuk a darabot, kiérződik a szövegrészek megválasztásából és azok zenei megfogalmazásából az a hit, mellyel az Oratórium készült. Például Krisztus személyét teljesen külön kezeli a többi énekes-szólistától, hiszen a mű meghatározó pontjain Krisztusnak két olyan áriája hangzik el, amelyek kihangsúlyozzák a mű további gondolatmenetét.
– Milyen volt az előadás?
– A teltházas koncertet a Radio France élőben közvetítette. A közreműködők mindvégig kiváló színvonalon teljesítettek, Peskó karnagy úr vezetésével. Az előadás ihletett hangulata átragadt a közönségre, akik a végén állva tapsolva köszönték meg az estét.
– Mikor kezdődött az előadás és hánykor kerültél ágyba utána?
– Az előadás a világ többi koncerthelyszínével azonos időben, nyolc órakor kezdődött, s csendültek fel az első akkordok. (Éjfélkor fejeztük be az előadást, éjjel kettőkor kerültem ágyba.)
– Úgy tudom, hogy a hazautazásod nem volt mentes egy kis bonyodalomtól!
– Mivel a koncert végéhez képest valószínűtlenül korai időpontban kellett elhagynunk a szállodát, elaludtam, lemaradtam a buszainkról, így némi taxizással vegyített izgalmas rohanással értem el gépünket és csoportunkat a repülőtéren.
– Milyen fellépéseid lesznek még a Liszt-emlékév kapcsán?
Az Emlékév hátralévő idejében még vár rám sok szép feladat, többek közt a szerző Esztergomi Miséjének megszólaltatása is.
– Más szerepekben mikor láthatunk, hallhatunk téged a színpadon és a koncerttermek pódiumain a közeljövőben?
– Az évad során az Operaházban több klasszikus darab szereplőjeként is színpadra lépek … Szűkebb pátriámban – Gárdonyban – Gregor József, szeretett kollégám emlékére, november 5-én adjuk elő Faure Requeimjét.
– Köszönöm, hogy megosztottad élményeidet és a főpróbán készített felvételeidet A mi Pilvaxunk olvasóival!