Törzsasztal

 Szerző: - 02:51  Vélemény?
jún 252009
 

A könnyebb áttekinthetőség kedvéért próbáljuk a beszélgetéseinket témák szerint csokorba kötni, de jól tudjuk: vannak gondolatok, amelyek sehová, vagy akár több helyre is illeszthetők.

A törzsasztalnál szabad a szó, meséljetek!

  570 hozzászólás - “Törzsasztal”

  1. Szia Gábor! Örülök felbukkanásodnak!

    Én most új hobbiba kezdtem, gyűjtöm a fém kétszázasokat! Tudod mire? A cserépváraljai napi 1 korsó Borsodi Világosra!

    De ha már kávéház, iszol valamit? Pálesz, deci, két deci, vagy Metaxa?

    Jó hogy elhoztad Erdélyország leheletét ide! Mi is egy nagyobb dobás előtt állunk ezen a téren, de erről később!

    Nagyon sok baráti szeretettel üdvözöllek:
    p,

  2. Ó, micsoda kellemes meglepetés! Mára most tettem le a munkát, gondoltam benézek egy pohár rozéra (-val…), emelem is poharamat rég látott-hallott Macitappancsunkra!
    Négy napig itthonról is távol voltam; igaz még nem Erdélyben, csak a székesfővárosban jártunk a családdal (majd hétfőn már csak én maradtam, hivatalból). Ráadásul még csak nem is a Pilvax lapjain szépen megidézett koncerten voltunk… (Bár mivel ez főként gyerekhétvége volt- tekintettel fiam újabb matematikaversenyen elért sikerére -, viszont a Millenárison van a srácok kedvence, a Csodák Palotája, nagyon gondolkodtunk rajta, hogy át kellene nézni a MOM-hoz, vagy legalábbis az Avar sörözőbe, ahol a Firkafalasok gyülekeztek… Ám épp a gyereknap-jelleg okán ez elmaradt.)

  3. Hogy ne legyek ennyire titokzatos (és mert kicsit azért dicsekedni is szeretnék), íme a budapesti utunk apropója:
    http://www.zalamat.hu/eredmenyek-matematika.html. Aki nem akar kattintgatni és bogarászni, kisebbik fiam a 4. osztályosok mezőnyében hibátlan teszttel országos 1. helyen végzett.

  4. Ez igen! Sok szeretettel gratulálunk :-)!

    Ha már az Avart szóba hoztad, kicsit elfogott a nosztalgia, mert gimiben, a tanítás utáni “szesztornák”-nak volt az egyik színtere. Igaz a fő csapásirány a Márvány utca volt, ahol a sarkon állt – a sulival szemben – az Alkotás bisztró, tradicionális osztályon aluli italbolt, Ugocsa mozi felé volt a Szőlészeti- és Borászati Kutatóintézet borkimérése, (mi “Palack”-nak hívtuk, a cégére egy borosüveg volt). A Királyhágó téren három lépcsőn kellett lemenni a Budai Gödörbe, de ezt sajnos bezárták, mert a sarki élelmiszerboltot bővítették. Balra a Három Szív (közel a MOM-hoz a Böszörményi út végén, még ma is üzemel más néven) volt a törzshelyünk, no meg mindennek az alfája és ómegája a Makk Hetes… De néha tágítottuk a kört, ilyenkor az Avar is belefért, kora ősszel, vagy nyár elején jól esett elsörözgetni a kerthelyiségben, a hatalmas vadgesztenyefák árnyékában…

    Kristóf Attilával szólva: hogy miért nem nyertünk matekversenyt, én nem tudom… 😀 😀 😉

  5. Köszönjük! 🙂 A nagy öröm (vagy hogy végre kilazíthat, mert ezen a héten épp semmi verseny, stb. nincs), le is verte a lábáról, tegnap este már 39 fokkal feküdt szegény, de jól küzdi.

    Andoc ha erre jár, sok szeretettel iszom majd vele egyet, Isten éltesse őt és minden Andreát nevük napján!

  6. Hallgatni arany,
    beszélni 60 fillér !
    Hát, igen.
    Amikor még annyiért esett le a tantusz…
    Ma már a trradíció okán éneklik csak azt is, hogy
    nálam mindíg 2 Forint ez a dal…
    Aztán a végén már licitálnak is,
    hogy 4 Forint, 6 Forint, 8 Forint ez a dal.
    Igaz, a legvégén hozzáteszik, hogy
    az únióban sz@rt sem ér ez a dal….
    Hát, igen.
    Van benne valami.
    Az únióban.,,,,
    De a köztársaságban is.
    Aztán kerekíthetsz ütős belépőt.
    Nyelvi nehézségek most is lesznek ….
    Csak most nem csak a magyar rendőr velünk vannal,
    de az európai zsandársággal is.
    Na,
    szebb jövőt mindenkinek.
    Ha Isten velünk, ki ellenünk ?
    ( Amúgy mindenki, mindenki, mindenki…..)

    Brumm, brumm !

  7. Megfeledkeztünk Lenin születésnapjáról (április 22.).
    Pedig jó, ha észbevesszük.
    Ugyanonnan uszították ránk,
    ahonnan a jájemeffet.

  8. Ma majd Szent György eliminálja a Sárkányt….

  9. Sándor! Pezsgő és/vagy kaviár és/vagy vodka kerüljön az “ünnepi” asztalra? Vagy jó lesz egy tea szamovárban??? 😀

    Amúgy Vlagyimir Iljics születésnapját nem ünnepeltették meg velünk (talán az előző generáció Sztálin ünneplésébe belefáradt, így mi megúsztuk….); de hát vannak örök életű, nagy formátumú személyiségek, akik” éltek, élnek és élni fognak” – mint a kommunizmus agylueszes kiagyalója.

    Ideje lenne csendesen elhantolni a közszemlére tett múmiáját; igaz, ezt döntsék el az atyuskák és továrisok… életműve már a helyén van: a történelem szemétdombján.

    (Remélem elnyerte tetszésedet ünnepi megemlékezésem, ideje hozzálátni a pezsgőiváshoz 🙂 )

  10. No igen, Isten éltesse a ma nevük napját ünneplő Györgyöket, sok boldogságot kívánunk valamennyiüknek!

  11. Nagyon tetszett a megemlékezés !
    Méltó volt – különös tekintettel a lueszre.

    Dehát a baj, az megvan – mint említettem.
    A ma “hőseit” is ugyanazok animálják, mint Uljanovot – Leninné.

    Lehet pezsgő –
    csak az is lehet, hogy sietni kell a koccingatással.
    (Hátha július egytől a jövedéki adó is magasabb lesz.)

  12. Szóval, nem is kell mindíg kaviár…
    Költsünk el inkább 50 000 Forintot egy helyszíni bírságra,
    amiért a kocsinkban lévő egészségügyi csomag szavatossági
    ideje lejárt.
    Jó, jó tudom – ez nem egy baloldali – úgymond ellenzéki blog,
    dehát vigyázni kell,
    mert ha nem fizetjük ki a helyszínen a bírságot, akkor az a duplája is lehet.
    100 ezer Forint.
    Gondoljátok meg proletárok – írta még József Attila is,
    pedig nem volt proletár költő.
    Csak olyan nehéz körülmények között élt,
    mint itt már az ország nagy része.
    Jó, persze tudom, hogy a javunkat akarrják –
    de ne adjuk oda, legalább ami maradt.

  13. …nekem olyan pechem van,hogy kénytelen vagyok ünnepelni Lenin születésnapján.Már 46-szor volt erre példa…

  14. Peti Isten éltessen, boldog születésnapot, legszívesebben egy pannonhalmi Infúzióval koccintanék Veled!

    Sándor ebben azért kissé szkeptikus vagyok – mármint ami a lejárt szavatossági idejű elsősegély dobozt illeti. Egyrészt a maximum kiszabható helyszíni bírság jogosítvány nélküli vezetésért 25 000 FT, akkor kizárt, hogy 50 000 legyen a lejárt szavatosságért.

    Elég ambivalens ez az egész… kisvárosnyi ember hal, vagy rokkan meg évente Magyarország közútjain, mert olyan a közlekedési morál, amilyen. Egy szóval sem állítom, hogy az elsősegély dobozok szavatossága ezen akár hangyányit változtatna, de vaskézzel kellene rendet teremteni az utakon, talán a bírságoknak, az objektív felelősségnek van valamennyi visszatartó erejük. Ebben a hónapban 3000 km-t vezettem eddig, nap mint nap hajmeresztő szabálysértések garmadáját látom. Ha valaki 220 km/h-val dönget terepjáróval az M7-en, az nem veri ki a biztosítékot, meg akinek futja 25 milliós autóra, az mosolyogva kifizeti a párszázezres bírságot. A mazsolákat meg a doboz miatt piszkálják – na ez az ami vérlázító!!! Meg az, hogy a közlekedési bírságokból akarják foltozgatni a költségvetésen tátongó lyukakat! Szavam nem lenne, ha az így befolyt összegeket nem arra, hanem mondjuk az úthálózat korszerűsítésére fordítanák.

    Ha már témánál vagyunk: Erdélybe utazók figyelmét szeretném felhívni arra, hogy ott poroltónak kötelező az autóban lennie!

  15. Hű, a poroltóról még soha nem hallottam, tiszta szerencse ezek szerint, hogy eddig csupán gyorshajtásért bírságoltak bennünket. (Minden második faluban trafi, és hiába tudja az ember, néha véletlenül 60-ig is lendül a mutató, na akkor aztán nyomban leint a szigorú közeg.)

    Peti, a jókívánságokhoz én is csatlakozom, Isten éltessen!

  16. Ilyen hír olvastán mintha lágy balzsammal kenegetnék lelkem… Következő életemben Gyömrőn szeretnék születni… 🙂

    Ebben a témában A mi Pilvaxunk is fontos bejelentésre készül, de még egy rövid ideig kérem türelmeteket!

  17. Köszönöm a jókívánáságokat!
    Csizi,ha már a “térdre,imához” szintű bornál tartunk,vérét vettem a Kopárnak.Természetesen gondoltam Rátok,szívesen osztottam volna meg Mártival és Veled az üveget.
    Mit mondjak,remek volt,bár eltérő illatvilággal rendelkezett első vizsgálatra,mint az Infúzió.Teljesen nélkülözte a füstszagot.Merlot,cab.frank és cab.savignon alkotta,sose igyak mást…

  18. Igazad volt Sándor az 50000 Ft-os bírsággal kapcsolatban, íme az ezt megerősítő írás.

    Nincs más megoldás: meg kell nézni a doboz tartalmának a szavatossági idejét, ugyanis az nem követelmény, hogy plombált legyen.

  19. Sándor figyelemfelkeltő bejegyzésének hatására megnéztem a doboz szavatosságát. A 2011 márciusában vásárolt új autóhoz kapott elsősegély-csomag 2011. májusában lejárt… Kaptam a vadiúj autóhoz egy két hónapig jó ládát… Az egész vásárlás végén, már akkor keserű szájízzel ültem be az új autóba, annyira szemét módon viselkedett a márkakereskedés vezetője, (nem az értékesítő, az a főnöke helyett is szégyellte magát.) Már akkor megfogadtam, hogy ehhez a céghez soha többet… nem is vittem oda egy éves szervizre az autót, de… ha nagyon szép és jó lett volna minden, egy ilyen pitiáner dolog, mint az új autóhoz adott, két hónapra rá lejáró szavatosságú mentődoboz is elég lenne ahhoz, hogy többet a márkakereskedés- szerviz közelébe se menjek! Városunkban egyébként sorra zárnak be a csillogó-villogó autószalonok, szinte mindenki tudja a különféle stikliket, piti átveréseket, ilyeneket, mint pl. egy elsősegély-csomag (meg persze ennél nagyságrendekkel súlyosabb dolgokat is)… Az ilyen “kereskedő” megérdemli a csődöt!

  20. A hosszú hétvége mozaikkockái 1. …

     

    Akár úgy is vehetjük, hogy tegnap volt a nulladik nap… este hatkor kezdődött a székesfehérvári Szent István Művelődési Házban a Csillagszeműek “Táncra lábam” című előadása. Sajnos az életemből a tánc teljességgel kimaradt, de amikor megláttam a Szkítia könyvesboltban a plakátját, valami belső hang azt súgta, erre el kell mennünk. Hatalmas élmény volt!

    A Csillagszemű Táncegyüttest 1998–ban Magyar Örökség Díjjal, 2003-ban Európa Táncdíjjal tüntették ki, 2006-ban elnyerték a magyar művészet és kultúra erősítése elismeréseként a Prima Primissima Díjat. Timár Sándor koreográfus, a csoport vezetője röviden elmondta az előzményeket, útjukat a világhír felé. Az Együttesnek 600 tagja van! Nincs olyan kontinens, ahol nem jártak, kiemelte a japán császári udvar meghívását.

    Elkezdődött az előadás, elő zenei kísérettel, csodálatos népviseletbe öltözött leányok és fiúk (valamennyien ifjak, mintegy negyvenen) kezdték el járni a táncot, lenyűgöző volt mindaz, ami a színpadon történt! Bő másfél óra alatt tánc, mozgásművészet, muzsika, néprajz (népviseletek) olyan szintézisét láttuk, amely nagyon mélyre visszanyúlt nemzeti kultúránk gyökereihez. Csodálatos érzés volt ezen a prizmán keresztül átélni a magyar nemzethez tartozás örömét!

    A közönség alig tudott szabadulni a varázs alól, szűnni nem akaró vastaps marasztalta színpadon az Együttest. Nagyon sok gyerek ült a széksorokban, csak remélni tudom, hogy megértettek valamit a tánc, a népzene és a nemzeti kultúra gálaestjén. (Azt az egyet sajnálom, hogy nem vittem fényképezőgépet, így az Együttes honlapjáról legyen itt egy kép, illusztrációként.)

     

     

     

     

    A Szent István Művelődési Ház pedig Székesfehérvár kulturális életének egyik központjává nőtte ki magát, ezentúl fokozottan figyelni fogom műsorát.

  21. A mi Pilvaxunk technikai hátterével kapcsolatban két örömteli hír szeretnék megosztani Veletek:

    1. Mindig zavartak az angol nyelvű utasítások. Nos a WordPress magyar alkotóközössége elkészítette a honlap Suffusion sablonjának magyar fordítását, amelyet sikerült telepítenem. Hálás köszönet a fejlesztőknek!
    2. Telepítettem egy bővítményt, amely hozzászólások írásánál egy szövegszerkesztő lehetőségeit biztosítja. Használjátok egészséggel 🙂 !
  22. A hosszú hétvége mozaikkockái 2.

     

    Több részes eposz ígérkezett erre a négy napos pihenésre, de volt olyan esemény, amely címoldalra kívánkozott, volt olyan is, amely szóra sem érdemes. Az viszont tagadhatatlan, hogy már nagyon régóta készültünk egy pécsi városnézésre, mivel Örökség koncert kapcsán Kriszta eljött hozzánk, jó nagy lökést adott az induláshoz, hogy egyúttal hazavihettük, megnyújtva így pár órával az együttlétet.

    Pécs… a szívem csücske. Édesapám egy másik korban, az ötvenes években töltött el pár esztendőt a városban, őt is mindig visszahúzta a szíve. Én Pécsett jártam egyetemre, ott szereztem diplomát és kötöttem életre szóló barátságokat, ott kaptam meg egyetem után a katonai "alapkiképzést" – az idézőjelről gondoljatok amit akartok… -, ott lettem szakorvos, ám mindezeket elhalványítja az a boldogság, hogy közel 13 éve ott született meg fiunk, Benedek. Két héttel ezelőtt közösen jártuk be vele Budapest néhány nevezetességét, talán már elérte azt a kort, hogy ezek a városnézések tágítják látókörét, bővítik ismereteit.

    Miután Krisztától elköszöntünk, hosszú sétára indultunk. A szinte teljesen épen maradt várfal lábánál haladtunk, elmentünk a Barbakán mellett, betértünk a Székesegyházba és nem győztünk álmélkodni a belső terek harmóniáján, a csodálatos freskókon, a hely szakralitásán. Onnan elmentünk a lakatok kerítéséhez és máris ott voltunk a Széchenyi téren, Benedek pécsi testvérgimnáziuma, a Nagy Lajos Ciszterci Gimnázium mellett. A tér úgy változott, hogy közben változatlan maradt… hiszen ott áll a Dzsámi, a Nádor Szálló, amelyet kívülről ugyan rendbehoztak, de már sehol sincs a kávéház, a söröző és szállóvendégeket sem fogad, tetszhalott állapotban van. Büszkén áll a Szentháromság obeliszkje és Hunyadi is úgy üli meg a lovát, mint tette, akár húsz, akár száz esztendeje… A teret lezárja a Városháza épülete. Mi változott akkor? – kérdezhetitek. Elsősorban az, hogy a térről teljesen kirekesztették a gépjárműforgalmat, az egész terület díszburkolatot kapott. Nekem kevésnek a tűnt a növényzet, hiányoztak a régebbi virágültetvények. Éppen délben értünk a térre, először a Városháza órajátékát hallottuk, majd betöltötte a teret a déli harangszó. A sétálóutca felé vettük az irányt, teljesen elcsodálkoztam azon a gyökeres átalakuláson, amely végbement. Egymásba érnek a vendéglők, kávéházak, a teraszokon pezsgő élet folyik, a fagylaltot olyan halmokból mérik, mint a napfényes Itáliában… Alig néhány üzlet maradt az, ami korábban volt, a "Pesti Csemege" helyén is kávéház működik.

    Igen a Pesti Csemege… amiről azt kell tudni, hogy a Csemege pesti cég volt, talán ez volt az utolsó olyan élelmiszerbolt az életemben, amely nem volt önkiszolgáló; a mindig friss felvágottakat és sajtokat a pult mögött álló mosolygós és néha mogorva hölgyek mérték, a kasszánál fizetve vehette csak birtokba a vásárló a portékát. A pultok fölött munkásmozgalmi jelenetek freskói biztosították, hogy a vevők vásárlás közben se feldkezzenek el szocializmus nagyszerű vívmányairól (pl. szinte mindig volt gépsonka!). Ez az üzlet fogalom volt Pécsett, kínálatában mindig meg lehetett vásárolni az akkor legmárkásabb italokat is. Panta rhei – minden változik -, magamban azért kicsit fájlalom, hogy a pécsi "Pesti Csemege" végleg a múlt részévé vált. Ahogy távolodtunk a Széchenyi tértől, úgy lett egyre csendesebb az utca, míg a Búza térre érve örömmel láttuk, hogy a Sörpatika keményen tartja magát, bár a téren egy nagy új épület nőtt a földből. Az Ágoston teret érintve értük el újra a várfalat. Itt is szomorkodtam egy kicsit az egykor volt Piros rózsa italbolt elmúlásán – már az épülete sem áll -, de ha most elkezdeném sorolni az egykor volt bezárt és/vagy lebontott kricsmiket, akkor reggelig írhatnék… Bölcs előrelátással fél kettőre foglaltam asztalt a Tettye vendéglőbe, kicsit korábban visszaértünk az autóhoz, így elkanyarodtunk a Szülészeti Klinikához, megmutattuk Benedeknek, hogy hol látta meg a napvilágot. Megnéztük azt a kollégiumot, ahol éltem, elkanyarodtunk a "Makári italbolt" felé, amely legközelebb volt az egyetemhez, így legfontosabb törzshelyünknek számított. Igazi sarki kocsma volt, sallangok nélkül, bár közel Uránvároshoz, mégis kertvárosi részen, békésen megfértek az egyetemisták és a környék törzsalkoholistái egymással, Ilonka néni pedig mindig jókedvűen csapolta a sört. Ma hentesbolt van a helyén. 

    Tettye vendéglő… talán nem túlzok, fogalom Pécsett. A Mecsek oldalára kell felkapaszkodni, hegyek ölelő karjaiban áll a régi épület és hűs kerthelyisége. A pincérek között még volt akire emlékeztem, az üzletvezető is a régi, kedvesen elbeszélget vendégeivel. A konyha sem változott, mindhárman mást választottunk, így én csak a harcsapaprikásról tudok ódákat zengeni… Dugig jóllakva álltunk fel az asztal mellől, átvonszoltuk magunkat a romtemplom mellé, ahol csalódottan láttunk, hogy elmondhatatlanul ocsmány, rozsdás vaskockákkal "bővült" az emlékhely. Felmentünk a közeli kilátóhelyhez, néhány fényképet készítettem a városról madártávlatból, majd elindultunk hazafelé, és öt óra körül már itthon voltunk. Az M6-os időben közelebb hozza Pécset, igaz a távolság hosszabb lett, ezért hazafelé a régi 6-os úton jöttünk Szekszárdig és ott tértünk rá az M6-ra, hogy Mezőfalvánál lehajtsunk és Sárosd, Seregélyes érintésével érkezzünk meg a Koronázóvárosba.

  23. Az ilyen hírek hallatán repesik a lelkem a gyönyörűségtől – akiknek ez fáj, azok menjenek ki a Szoborparkba és sírják el bánatukat Leninnek!!!

  24. Hahó! Hölgyeim és Uraim!
    Nem tudom, Ti tudjátok-e már (biztos vagyok benne, hogy igen, mert én szoktam lemaradni jólértesültség terén), május 25-én pénteken este 19:00 órakor Örökség koncert lesz “fatornyos kis falumban”, Kaposváron a Festők Városa rendezvénysorozat egyik zenei színfoltjaként! A Kossuth téren lesz, ahol már emlékezetes Kormorán és Transylmania koncertek tanúi lehettünk évekkel ezelőtt (oh, közelítő öregség – ez csak rám vonatkozik).

    Az egész rendezvénysorozat nagyon ígéretes a programok alapján és nemcsak zenei téren (bár például lesz Ferenczi György és a Rackajam is). Legjobb lesz talán, ha idemásolom a fesztivál honlapjának linkjét: Festők városa – Kaposvár

    Kérlek, Péter, add tovább a hírt azoknak, akik nem tudnak erről, és netán nem látogatják Kávéházadat 🙂

  25. Köszönjük Rudipapa a figyelemfelkeltő bejegyzésedet, természetesen ahol tudom terjesztem a rendezvény hírét.

  26. Kiváló fotókat találhattok az Örökség csempeszkopácsi fellépéséről a Vaskarika.hu oldalon.

  27. A honlap legfelső sorában “Erdélyben (és más tájakon)…” cikkgyűjtemény megjelenését kicsit áttekinthetőbbé tettem és időrendi sorrendbe raktam a megjelent írásokat. A “Mária út” című cikket is hamarosan elhelyezem a Csíksomlyóról szóló fejezetbe.

    Most éppen eltűnt az olimpiai visszaszámlálás, de ez nem a honlap hibája, remélem hamarosan visszatér.

  28. Bizonyára észrevettétek, hogy Ágica írása és az EB tippjáték helyet cseréltek, ennek egyetlen oka, hogy Pünkösdtől távolodunk, az EB meg viszonylag az elején tart. Ezúton is kérem Ágica megértésedet, írásod pedig már fenn van honlapunk legmaradandóbb, azonnal elérhető írásai között, a fejlécen.

    Az EB tippjátékunk úgyis lejjebb csúszik majd eggyel, hiszen ott leszünk szombaton a csókakői Horthy-szobor avatóünnepségén. Idén ennek kapcsán fogunk megemlékezni a Kormányzó úr június 18-i születésnapjáról.

    Egy másik évforduló kapcsán pedig készülök némi meglepetéssel, de az kissé távolabb van. Nem szenvedünk írnivalók hiányában,, Ágicától is számítok újabb beszámolóra, küszöbön a somogyvári Örökség koncert és az Ismerős Arcok csepregi tábora, amelyről szintén tudósítom majd A mi Pilvaxunk széles olvasótáborát!

  29. Örülök, hogy van némi anyagtorlódás (igaz ez megmutatja a honlapunk gyenge pontjait). Elvégre a hétvégén nemcsak Horthy-szobor avatás és foci EB volt, hanem a Múzeumok Éjszakája is, amelyről eddig mindig megemlékeztünk A mi Pilvaxunk története során. Várok Székelyföldről is egy írást, egy olyan eseményről, amelyet valaki belülről élt át – nem sürgetem a szerzőt – de várom a cikket; magam is készülök megemlékezni egy közelgő évfordulóról is; felkértem egy szakértőt, írjon egy rövid beharangozót a Tour de France kezdete előtt.

    Holnap június 18-a, gyermekem, egy jó barátom és egyik eszményképem születésnapja. Isten éltesse Angiet, Bendit legyen sok örömötök az életben! A Kormányzóról rövidesen a címlapon olvashattok.

  30. No igen, most illene Somogyváron örülnöm. Csakhogy 38 °C-ban nem megyek sehová, holnap pedig 12 órán át ügyelek – alighanem 40 °-ban.

    2005-ben Geigivel két egymást követő napon mentünk Somogyvárra. Egyik nap TransylManiára, másik nap Kormoránra.

    Megöregedtem.

  31. Túlélni… ez a stratégia az előttünk álló hétre, elviselhetetlen hőséget ígérnek az időjósok. Ránk a munka vár, nem könnyű, egyik rendelő sem hűtött, embertelen viszonyok uralkodnak ilyen tartós hőségben. Bendi a kempósokkal most indul edzőtáborba, a hétvégén pedig Csepreg és az Ismerős Arcok…

    Követjük a koncerteket, a Tourt, nem fogunk unatkozni. Gyorsan elszállt 2012 első féléve, a második sem lesz hosszabb. Az olimpia az íjásztáborra esik, Cserépváralján se térerő, se televízió, így ha valaki vállalja, hogy szerkeszti az oldalt a világjátékok alatt, szóljon, szívesen átadom A mi Pilvaxunk kulcsait arra az időre. Remélem sok örömöt fognak szerezni sportolóink, kedvenc zenekarunkon, zenész- és sporttársaikon nem fog múlni:

  32. “A mi Pilvaxunk” EB tippjátéka a honlap három éves történetének egyik legszebb eseménye volt, azt hiszem méltó helyre került a legfelső címsorba, az “Évgyűrűk” gyűjteménybe.

    Az Olimpiáig meg elbiciklizgetünk valahogyan :-), de lesz a sporton kívül másról is szó, hamarosan törlesztem egy régi-régi adósságomat, még az Ismerős Arcok tábor előtt!

  33. Haláltánc ballada:

    “Véred kiontott harmatával
    Irgalmazz nekünk Jézus Herceg!”

    A próza

    “Véred kiontott harmatával
    Irgalmazz nekünk Jézus Herceg!”

  34. Szép estét mindenkinek!

    Tudom, mostanában nem voltam éppen aktív ezen a fórumon (bár ettől függetlenül rendszeresen látogattam). Mentségemre szolgáljon, hogy ismételten északon leledzek, ezúttal nyári munka ürügyén 🙂

    A következő miatt írok: a minap Joensuuban, Észak-Karéliában vendégeskedtem egy fiatal párnál, akik néhány napon belül elindulnak Közép-Európa, többek között kis hazánk irányába. Sok más mellett többek között arról érdeklődtek, hol lehet jó borokat kóstolni a Balaton-felvidéken (esetleg a fővárosban)… bízom benne, hogy itt segítségre találok. Tekintve hogy a finnek leginkább afrikai és dél-amerikai borokat isznak (ezekből legnagyobb/legolcsóbb a választék errefelé), a hazai nedűk egyszerűen nem okozhatnak csalódást. Alapvetően a vörös, illetve a félédes/félszáraz borok érdeklik őket. Én csak fehérbort iszom, a vörösborokról nem sok fogalmam van. Minden észrevételt szívesen fogadok. 🙂

  35. Megpróbálok a telefonomról egy rövid választ adni. A Balaton-Felvidéken alapvetően nem érdemes vörösbort keresni, viszont szebbnél- szebb fehérborokat találhatnak! Ha vorosborban gondolkozunk, én első helyen Szekszárdra, majd Villanyba iranyitanám őket.

    Budapesten számos vinotékában megtalálhatók az ország legnagyobb borvidekeinek csúcsborai, másokban meg ennél szélesebb a spektrum, de én most kapásból nem nagyon tudnék olyan vinotékát/éttermet mondani, amely minden igényt kielégítő lenne.

    Amúgy örülök, hogy előkerültél 🙂 !!!

  36. Ha már Balaton,akkor a Füred-Csopak borvidék is számításba jöhetne.Picit feljebb,Pannonhalmán meg egy kis Infúziót lehetne-nem feltétlenül vénásan-a szervezetbe juttatni.

    Szia Ádám,rég beszélgettünk…

  37. Rég bizony! nem is emlékszem, mikor írtam ide utoljára… az utóbbi hónapok meglehetősen eseménydúsak voltak. Leadtam és megvédtem a szakdolgozatom, ezzel elvégeztem az egyetemet, majd rögtön utána jöttem is Finnországba nyári munkára. A hónap végéig biztosan itt leszek, hogy utána mi lesz, nem tudom. Csak az a biztos, hogy munkát kell találnom (illetve átvennem a diplomám, mert sorozatban a második diplomaosztómat hagytam ki külföldi tartózkodás miatt:).

    A fővárosi vinotékák közül valamelyikkel van személyes tapasztalatotok? Illetve ugyanez a kérdésem a Balaton-felvidékiekkel kapcsolatban. Pesten állítólag a Borkápolna kínálata az egyik legjobb, legalábbis ezt sikerült kigugliznom. Amúgy nem csak a vörösborok jöhetnek szóba, csak azért írtam, mert a vendéglátóim eddig főleg azt fogyasztottak. Na de ha egyszer belekóstolnak egy jófajta világos nedűbe 😉

  38. Nem azért, hogy magamat ajánljam, de fusd át a Pilvaxban az”Ételek, itókák…” rovatot, általában a csalódást nem okozó pincészetekről szoktam írni. Jó támpont, pl. Csopakon Tamás Ervin, stb.

  39. Szerintem senkit sem lepek meg túlságosan ha azt írom:egy szép nagy rész a szívünkből Ivóban ragadt.Csizi naplóival meg se próbálok versengeni.

  40. Ha minden igaz, mához egy hétre már mi is ott leszünk, de addig még vár ránk pár száz nyilvessző röptetése Cserépváralján!

    Biztatnálak az élményeid megosztására, itt nem verseny, hanem baráti beszélgetés zajlik :-).

  41. Csizi köszönöm bíztató szavaidat.Reggel megosztom az élményeket pár képpel illusztrálva.

  42. Köszönöm Csizi, átnéztem a beszámolóidat és merítettem belőle néhány tippet. Ami azt illeti, nekem is hiányoznak az otthoni fehérborok – a ma délutáni bevásárlás alkalmával benézek a savonlinnai Alkoba, hébe-hóba magyar borok is fellelhetőek a polcokon a töménytelen chilei, dél-afrikai és egyéb importanyag mellett.

  43. Kissé meglep Ádám, hogy a sörről fehérborra váltottál, vagy a két nedűt váltogatod?

    Sajnos a Vinotéka tavaszi bezárásával a borkóstolók/bírálatok befejeződtek, ezzel pilvaxos beszámolóimnak is annyi. Így fordulatnak semmivé az élet jó és szép pillanatai, hogy lassan, de biztosan, elsüllyedjünk a gennyes hétköznapok mocsarába :-(.

  44. Továbbra is a sört preferálom, de ha borról van szó, csakis fehéret iszom 🙂 Se a túl édes, se a túl száraz borokat nem szeretem, így általában a félédes/félszáraz tartományban keresgélek.

    Tegnap végül egy üveg nagyrédei Muscat Ottonel került a kosárba, remélhetőleg a kóstolásnak is hamarosan eljön az ideje 🙂

  45. Holnap újraírom a naplót de most 2 órai munkám lett oda.:(

  46. Mi meg az imént érkeztünk “haza” Székelyföldről…

  47. Ági, nagyon sajnálom, hogy ez történt :-(, kérlek azért ne add fel! (Ha hosszabb írást szeretnétek megjelentetni, javaslom, hogy ne ezt az oldalt használjátok, hanem szövegszerkesztőt – a legtöbbnél be lehet állítani, hogy meghatározott időközönként elmentse a munkát – majd egyszerűen másoljátok be ide a szöveget.)

    Ahogyan tegnap jeleztem, három heti távollét után (két hét Cserépváralja, egy hét Székelyföld) értünk haza. Először vissza kell zökkennünk a mindennapi életbe, elpakolni, stb., ezután rendezem majd a hatalmas élmény- és képanyagot, majd jelentetem meg A mi Pilvaxunkban. Igyekezni fogok vele, annyit ígérhetek!

    Végül arra kérem sportszerető olvasóinkat, hogy írjátok le saját meglátásaitokat az Olimpiával kapcsolatban, ne vesszen London a feledés ködébe a mi asztalaink mellett sem!

  48. No Csizi kedves szavainak engedve aféle napló következik újratöltve.
    Péntek hajnalban indultunk Budapestről.Délután háromra értünk Csíkszeredába.
    Mindig ez az első úticélunk hisz’ évtizedes barátaink várnak ránk.
    Ez a nap pihenéssel telt.Szombaton városnézés piac mert orda és juhsajt nélkül az ember nem érkezhet meg igazán.Szombaton este a Mikó-várban az új állandó kiállítást néztük meg.Mely a vár történetét mutatja be,idén fejeződtek be a feltárások.
    Majd a vár hátsó udvarán egy érdekes koncert élményben lehetett részünk.A Role együttes adott 25 éves jubileumi nagykoncertet.Stílusuk hasonlít az általunk oly’ kedvelt Örökség és Ismerős Arcok stílushoz.Az est díszvendége Varga Mikós volt.
    Vasárnap egy összbaráti találkozó és nosztalgiázás várt ránk.
    Csobotfalván az erdő aljában egy igazi erdei házban találkoztunk a helyi barátainkkal és Laciékkal Eplényből akik anno 16 éve először mutatták be Csíkot egy buszos csillagtúra keretében számunkra.
    Hétfőn reggel indultunk útnak Ivóba.Én külön felfokozott várakozásokkal Csizi beszámolói és a foglalt panzió honlapja láttán.
    A Tündérkert panzió szolgált otthonunkul az elkövetkező pár napban.
    Házigazdáink Venyige István és Pungor Erzsébet 2003-ban sok éve járva Erdélyt döntöttek végleg.Feladva a debreceni panel létet megvették a kaszálót ahol ma a panzió áll.
    Ekkor még csak egy üres csűr és egy kölyökkutya voltak a telken.
    Mára egy 18 fős panzió és bátran állíthatom csodát teremtettek.
    A hangulat a vacsora utáni nagy beszélgetések egy szeretetteljes nagycsakádot idéznek.
    A mi lakosztályunkban egy igazi festett bútor garnitúra is helyet kapott.
    Erzsébet gasztrónómiailag is hamar beilleszkedett.Minden székely ételt ízletesen és bőségesen készít.A puliszka nála rókagomba paprikással van tálalva.
    Az esti beszélgatések alatt napi beszámolók és másnapi útitervek is születtek.
    Ehhez István házi párlatai kiváló alaphangul szolgáltak.Vadcseresznye,áfonya és persze szilva.
    A Madarasi Hargitára Csizi bölcs tanácsa nyomán a felső menedékházig terepjáró platóján vitettük fel magunkat.
    Nos itt a szavak vajmi keveset érnek.Ezt át kell élni.A döbbenetet,mert ezt a helyet a Kárpát-haza minden szeglete és felekezete szentként tiszteli.
    Erről tanúskodik a keresztek kőhalmok kövekből kirakott városnevek sora.
    Itt bárhonnan is érkezzen a vándor és tartson hegynek fel vagy le mosolyogva köszönnek és érdeklődnek az emberek.Ennek a napnak estéjén még egy kiadós túra várt ránk.A vadasprkban egy 3 órás vezetett túra.A szíelíd símogatható szarvasok még felnőttnek is élményt jelentenek.Gyerekkel érkezőknek pedig külön is felhívnám a figyelmét erre a lehetőségre.
    A természetjárás íratlan szabályai a saját érdekünkben itt is irányadók.
    A mi csoportunk sajnos nagylétszámú és kicsit hangos is volt.Ha ilyen van a bejáratnál a gyülekezésnél akkor ha időtök engedi várjátok ki a következő túrát.Bőven érdemes.
    Másnap Énlaka felé indultunk.Az Árpád-kori erődtemplom és a 480 éves vén hársfa a kertben szintén lélekmelengető élmény.Egy délutáni strandolás szejkefürdőn szolgált felüdülésül a test számára.
    No meg az egyik étteremben elfogyasztott sültpisztráng.
    Másnap ismét szellemi-és túrázási kihívások sora várt ránk.
    Székelyvarság volt az úticél.a falu igazi tanyabokros elrendezése miatt akkora területen fekszik mint Bukarest.15 ház félóra szünet így persze tényleg amőbára emlékezet.
    A falu nevezetes még élő népi mesterségeiről is.Ildikó a falu központjában kedvesen kérdezgetni kezdett egy nénit.Margit néni kedvesen beinvitált magához.A szövőszék és a fonás rejtelemit mutatta be röviden.Gyönyörűek a munkái többet közülük rangos fesztiválokon is díjaztak.
    Ezután a templom és a kis temetőben Uz Bence sírja gondolkodtatott el.Ez a csodavidék Nyírő Józsefet,Sütő Andrást és Tamási Áront is megihlette.
    A temetőnél szegődött hozzánk Emil aki a nap hátralevő részében hasznos és avatott vezetőnek bizonyult.Elvitt minket Bálint Vencel bácsi működő vízimalmocskájához.Az öregúr be is mutatta a kukoricaliszt őrlésének folyamatát.A malmocska vízikereke egykor Sütő András tulajdonában állott.
    A malom mögött egy kis pisztráng tenyészet is található.
    Emil ezután a Csorgókő vízeséshez és az ezt tápláló Jézus kútja forráshoz vezetett el minket.Majd Júlia mama vegyesboltja ekőtt búcsút vet tőlünk.Szintén helyi nevezetesség mert kiváló minőségű hézi étcsokoládé szerepel állandóan az árúkínálatban.
    Másnap ismét erődteplomokat kerestünk fel.SZékelyderzs amely az UNESCO jóvoltából helyi mesteremberek közreműködésével korhű felújítás közepén tart.Ezalatt az épület zavartalanul látogatható.Majd Bögöz ahol szintén a Szent László freskók felújítása folyik éppen.Román műemlékvédelmi pályázat keretein belül melyben azonban a helyi Tiszteletes úrnak elévülhetetlen érdemei vannak.
    A pénteki napot Székelyudvarhelyre szántuk.Régen a buszos úton jártunk arra és akkor is csak rövid szabadfoglalkozás keretében.Az Alexandra cukrászda és a szoborpark meglátogatása után a város széli Kicsiny Jézus Szíve kápolnához vitt az utunk.
    Majd a várhegy lett volna a következő cél de vissza kell még térnünk mert ebben egy kiadós jégesővel érkező vihar sajnos megakadályozott minket.
    Este István szabadtűzön sütött pisztrángot mivel a vendégek közül többünknek ez volt a búcsúvacsora.Az ízei és a hangulata is feledhetetlen marad.
    Szombat délben hagytuk el végleg Ivót de még nem Székelyföldet.
    Másnap Attila barátunknál várt Margit a felesége keze és lelke nyomán egy mennyei ebéd.
    Igazi helyi töltöttkáposzta mely valahogy tthon sosem egészen olyan.Persze nagyon finom de más.
    Ezután Attiláék unokájával Saroltával ismerkedtünk meg.Tavaly nem jártunk erre így mi most láttuk a kisasszonyt először.
    Majd Hétfőn reggel piaclátogatás után hazafelé vettük utunkat.Itt jegyzem meg,hogy Csíkszereda híres-hírhedt “TAPS” tere épül-szépül megújul és szép lesz a díszburkoloat és az új parkosítás is.
    Kávéházi asztalnál pár szót sokunk egyik kedvenc italáról a sörről.
    Istvén a házigazdánk Goldenbrau-t csapolt frissen hordóból.
    Ennek később Csíkban a dobozos változata is ízletesebbnek bizonyult a jelenlegi Csíki Sör-nél.
    Sajnos a nagy mullti a csíkszeredai gyárban is érdekeltséget szerzett.
    Ez a minőség rovására ment.
    Hétfőn délelőtt indultunk végleg Budapest felé.Korondon és a Lobogó frrásnál Homoródon természetesen megállva.Nekem mai napig kedvenc norvíz forrásom a Lobogó.

  49. Csizi ha szabad a képfeltöltéshez ha időd engedi kérném a segítségedet.
    Előre is köszönöm.

  50. Köszönjük Ági ezt az igazán részletes és tartalmas beszámolót, Ti is bejártátok, amit kell!

    Ami a képfeltöltést illeti, kérlek írj egy elektronikus levelet, hogy milyen segítségre lenne szükséged.

  51. Csizi máris olvaslak.:)

  52. A tegnapi naptól végzós erdészhallgatónak mondhatom magam.

  53. Ez jó, gratulálunk, további jó tanulást!

  54. Köszönöm nem volt könnyű menet de megvan:)

  55. Bár csak időben tartozik a Sziklakórházban tett látogatásunkhoz, úton visszafelé a parkolóhelyhez, nem álltam meg, hogy ne fényképezzem le, a gyönyörűen restaurált, korabeli illemhelyet :-)! Igen, ez nem klotyó, budi, szaroda, hanem valódi illemhely (nevezhetjük akár “toilette”-nek is), és a legkevésbé sem toi-toi műanyag kasztni 😀 !!!

  56. Elsiklottam itt időközben a hozzászólások mellett, most olvasom, de ez azért kíváncsivá tesz: vajon belül is olyan kulturált-e, mint kívül, és hogy mennyit kell fizetni. Vagy ki azért nem próbáltátok? 🙂

  57. Egészen biztos vagyok abban, hogy a külcsínhez megfelelő belbecs társul :-D, ám 250 Ft/fő áron nem próbáltuk ki, valahogy a plázák vécéjében jobban esik a szimbolikus le…zásuk… :-D!

  58. Még szeptember elején mentünk ki Csókakőre. Az idén bőven termett alma és körte, az egyik kisebb fán fennhagytuk a termést, még úgy gondoltuk, túl kemény leszedni. Tulajdonképpen ezért mentünk ki, de “gondos kezek” addigra elvégezték helyettünk a munkát, még csak kóstolnivalót sem hagytak… Váljék egészségükre :-)!

    Azért a Várjátékokra benéztünk, mivel Márti elvállalta a vezetést, én kértem egy jóféle Panyolai elixírt… Benedek szolgálatkészen kihozta a műanyag stampedlit, én meg bőr alá küldtem… valami furcsa volt vele… talán a spiritusz hiányzott belőle? Mikor Benedeket kérdőre vontam, hogy véletlenül, esetleg, nem vízzel tréfált-e meg, úgy elkezdett röhögni :-D, hogy a gyanúm bizonyossággá vált bennem. Márti azonban váltig bizonygatta, hogy 800 kemény magyar forintot pengetett ki a négy centiliter alkoholmentes pálinkáért… No ekkor udvariasan kérdőre vontuk az amúgy meglehetősen mogorva italmérő asszonyságot, aki azonnal előkerítette valahonnan a főnököt; vizsgálatuk tárgyává tették a jelzett üveget, amely beltartalmát tekintve valóban H2O volt… Ekkor a főnök mély elnézések közepette megvendégelt egy másik palackból származó tétellel, amelyet semmiféle kifogás nem érhetett… majd elmesélte, hogy valaki lopja a raktárból a pálinkát és vízzel pótolja a hiányzó mennyiséget… ő karácsonyra vitt haza a családjának egy kis palackba zárt hangulatjavítót és az ünnepi koccintásnál derült ki, hogy a palack vizet rejtett! A mesének vége, aki nem hiszi, járjon utána – mondhatnám -, de utólag mindig minden igazolódik: kipattant a csehországi metilalkohol történet, igazából hálás lehetek a Sorsnak, hogy én csak egy kis állott vizet nyeltem… Talán a főnök nem is hazudott, mert azért van annyira képzett a magyar, hogy különbséget tud tenni víz és gyümölcspárlat között…

    Mindenesetre ezen a balul sikerült körteszüreten, amely végül a zámolyi Pedró nevű kocsmában fejeződött be, néhány képet csináltam, lovak, motorcsoda, naplemente; a sorozat végén látható katonai hagyományőrzőkkel tegnap találkoztunk, elvégre Pákozdon nagy ünnep volt, a csata és a győzelem évfordulója alkalmából.

  59. A nyilvános WC-k remekül funkcionáltak Budapesten, természetesen közismertek voltak. A szellemes szóhasználat “zöld villamosnak” nevezte el őket, ezért ha valakinek szüksége támadt használatukra, eképpen érdeklődött az utcán: “Elnézést, meg tudná nekem mondani, merre találom a zöld villamos végállomását?”

  60. A “zöld villamos”-ról régi baseli emlékek ugrottak be, találtam is egy képet a városról, ahol az egyik villamos zöld, íme. Persze a budapesti nyelvjárás az egészen más, sokszor szellemes, találó…

    Egyébként az anyagcsere-végtermékek eltávolítására szolgáló terek tökéletes tükrei egy ország, vagy város szociokulturális viszonyainak. A békebeli “zöld villamostól”, a falusi gravitációs budikon át – melyek amúgy a fesztelen szarás elengedhetetlen kellékei voltak, a deszkák közti megnyugtató zöld látványával, a tolakodó legyekkel, egészen a műanyag toi-toi kasztniig – hosszú út vezetett. Padovában igénybe vettünk olyan utcai illemhelyet, amelyik automatikusan fertőtlenítette magát minden használat után!

    Mégis életem legemlékezetesebb ilyen helye a kaposvári – ma már csak emlékeinkben létező – Kék Egér italbolté volt, ahol egy feketére kent, talán kátrányos felületű falra kellett vizelni, a folyadék egy kis ereszcsatornaszerű folyókán távozott, ki tudja hová? 😀

  61. “A kurva anyádat!” – kaptam meg tegnap egy banális közlekedési affér kapcsán.

    Körforgalomból hajtottam ki, a gyalogos már rálépett a kijelölt gyalogosátkelőhelyre. “A kijelölt gyalogosátkelõhelyen áthaladó gyalogosnak a jármûvekkel szemben elsõbbsége van.” (KRESZ 21.§ . (7)) Szeretem a körforgalmakat, mert annyira mindenkinek le kell lassítania, hogy koccanást ugyan okozhatunk, de halálos balesetet aligha – kivétel ez alól a kerékpár, a kismotor és a gyalogos.

    Mivel a hölgy már a zebrán haladt, megálltam. A mögöttem lévő autóban ülő középkorú úr veszettül elkezdett dudálni. Kiszálltam és udvariasan megkérdeztem tőle: ” Üssem el a gyalogost?” “A Kurva anyádat!” volt a válasz.
    Igen ez is Magyarország. Üvöltő, hangos kisebbség terrorizálja a jogkövető többséget, miközben a rend őrei rejtekhelyről mérik az egykori útépítés után kint felejtett 30-as táblánál a “gyorshajtókat”.

    A közlekedési morál ugyanúgy a társadalom szociokulturális tükre, mint a közforgalmú klozetek állapota. Balkánon élünk.

  62. Majd csak alakul ez is… Én most bizakodó hangulatban vagyok! 🙂

  63. Irigyellek ezért… 😕

    Amúgy megjelent egy zenealbum, amelyről szerettem volna írni Nektek, megrendeltem, de a mai napig nem csöngetett vele a postás. Ha nem, hát nem… 🙁

  64. Én magam is meglepődöm, milyen pozitív módon állok hozzá újabban a dolgokhoz, annak ellenére, hogy nem kevés feladat szakadt a nyakamba mostanában, gyakorlatilag ki sem látszom belőlük. Szinte biztos vagyok abban, hogy ennek a legközvetlenebb mostani kiváltó oka a nemrég elkezdett rendszeres (heti 2-3 alkalom) sportolás. Noha ezáltal még jobban be kell osztanom az időmet, de elmondhatatlan az a jóleső érzés, testi-lelki fittség, amelyet okoz, és most jöttem csak rá, mennyire hiányzott a mozgás az utóbbi években az életemből – mindenféle szempontból.

  65. Idén márciusban már volt szerencsém beszámolni Nektek a Kézműves Magyar ízek vásáráról. November 16-18-a között ismét sor kerül erre a Millenárison, további részleteket itt találtok a hétvégi rendezvényről.

    Érdemes lenne felhagynunk a hulladékevéssel és visszatérnünk a magyar gazdák egészséges termékeihez.

  66. “Valamit tenni kell. A közönség is bomlóban, szétesőben a nemzet, a nemzeti kultúra, a család válságos időket él. Nézzük végig, amíg minden elveszik? Miközben vannak gyönyörű dolgok, mint például Arany János költészete, vagy a magyar népzene.

    Kétféle felállás van, ami a közösségi életet illeti, és most nem politikai tartalmakra gondolok. Van a csürhe, és vannak az árvák. Az árvák szeretetre vágynak, és tehetetlenek. Nem tudnak összefogni, keresnek valamit. Elmennek ide-oda, de valami hiányzik nekik, valami, ami legalább a lelkeket megmelengeti. De ennél sokkal több kell. Látom az árvákat, egy-egy koncerten összejönnek, és az alatt a két óra alatt, amíg játszunk, elfelejtik a gondjaikat, bánatukat, magányukat. Meglehet, nem változik semmi az életükben, mégis csak annyit szeretnék, hogy ezeket az egymástól elszigetelt, értékes lelkeket valahogyan összekössem.”

    Ars poetica-nak beillő gondolatok Hobótól! Érdemes az egész riportot elolvasni!

  67. Ha valaki “okostelefonról” böngészi oldalunkat, látni fogja, hogy sokkal jobban olvashatóan jelenik meg, viszont csak az írások láthatóak, pl. a hivatkozások nem. Egy WordPress bővítmény segítségével változtattam a telefonos megjelenésen, a könnyebb olvashatóság kedvéért. Ha valaki “okostelefonján” mégis eredetiben szeretné az oldalt látni, a lap alján a “View Full Site” feliratra koppintva könnyedén megteheti.

    (Tényleg csak zárójelben – nem a telefon az “okos”, hanem a konstruktőrök azok… 🙂 )

  68. Elbúcsúztattam “A mi íjásztáborunk” című honlapomat az imént. Egy kijelölés, egy F8 a TotalCommanderen és 3 perc alatt semmivé vált 3 és fél év munkája, emléke…

    Azt az oldalt is ugyanolyan szeretettel és odaadással ápolgattam, ahogyan “A mi Pilvaxunk”-kal teszem mindmáig. Sajnos – minden igyekezetem ellenére – szinte teljesen megszűnt az oldal látogatottsága, így semmi értelme nem volt folytatni.

    Azért ha még valaha egyáltalán eljutok íjászversenyre, majd itt, A mi Pilvaxunkban mesélek arról. Feltéve ha ez az oldal nem követi társát… [ctrl-a, F8] ❓ 🙁 🙁 🙁

  69. Ami tegnap még a jövő volt, mára múlttá vált… véget ért a karácsonyi, újévi ünnepkör, holnap kezdetét veszi 2013 első munkanapja. Máris érezzük az ünnepek hiányát, de akkor is elmúltak… Csodálatos koncertek, gyönyörű ajándékok, kiváló étkek, díszes fenyők… persze az együttlét szűkebb és tágabb családunkkal és a tegnapi vidám éjszaka, Nagykőrösön, íjászbarátaink társaságában… ezek teszik felejthetetlenné a mögöttünk hagyott napokat!

    Egy képpel emlékeznünk Petőfi Sándorról, aki ma 191 esztendeje született.


    Az ünnepeket elbúcsúztatva és előretekintve, holnap lezárjuk a Wass Albert évet. Bár azt ígértem, hogy Nyírő Józsefé lesz 2013, az élet átírta terveimet. Székesfehérvár egész esztendőben Szent Istvánra emlékezik, ehhez kapcsolódva, A mi Pilvaxunkban is ez az év államalapító királyunké.

  70. Isten éltesse Petőfi Sándort, és persze minden Pilvax-látogatót! Boldog Újévet kívánok – a hosszúra nyúlt ünnepi “országjáró családi körút” végén immár itthonról – elsősorban a hely házigazdájának, Csizinek, és családjának, de természetesen minden rendszeresen, vagy elvétve betérő vendégnek is!

  71. Köszönjük Kriszta a jókívánságaidat – mindenkiét, aki más úton fejezte ki – én is, mi is minden jót kívánunk barátainknak, az Örökösöknek, valamennyi látogatónknak.

    Itt ragadom meg az alkalmat egy “szolgálati közlemény”-re 🙂 az utóbbi napokban rendkívül aktívak voltak a spammerek, tömegesen regisztráltak az oldalon. A WordPress védelmi rendszere a honlap fennállása óta közel 3500 kéretlen reklámbeírást szűrt ki, ez több, mint a megjelent hozzászólások száma! Ha valaki szeretne regisztrálni a honlapra (ez igazából sok előnnyel nem jár), akkor írjon egy e-mailt. Nagyjából egy hét múlva visszaállítom a regisztrálási lehetőséget, remélem addig a spammerek is eltakarodnak.

  72. Elmondhatnánk azt is, hogy 190 éve született Petőfi Sándor.
    Ahogy ő maga is azt állította – Szilveszterkor született.
    Január elsején már keresztelték.
    Talán éppen az is mentette meg az életnek
    és nekünk, magyaroknak.
    Amint aztán magát meg is írta Az apostol Szilveszterének.

    Szelleme nem állhatná ezt a kort sem –
    mi meg csak a visszatérésében reménykedhetünk.

    http://www.youtube.com/watch?v=g1JZLEzD6RY

  73. Fekete Sándor “Petőfi Sándor életrajza” című munkájában, bölcsen hallgat a költő születésének napjáról… Ahogyan “Hiteles adatok szerint” írja, tény, hogy 1823. január 1-én keresztelték, és jegyezték be a kiskőrösi evangélikus egyházi anyakönyvbe.

    Szülőföldemen című költeményében mondta ki először: „Ez a város születésem helye…” A vers alá sajátkezűleg írta Félegyháza nevét… – pedig biztosra vehetjük, hogy Kiskőrösön látta meg a világot.

    A Pallas Nagylexikon is 1823. első napját jelöli születése idejének, míg a Wikipédia vagylagos dátumot ír. A legfurcsább az egészben mégis az, ha fennmaradt Kiskőrösön az egyházi anyakönyv, abban nincs pontosan rögzítve születésének napja? Nekünk Újévet tanították, aznap emlékeztünk rá mindig.

    A legfontosabb mégis máig ható életműve, amelyből bármikor erőt meríthetünk!

  74. Úgy van.
    Ahogyan ebből a verséből is:
    http://youtu.be/-Nfo-UirzJk

    Azért irányítsuk figyelmünket Petőfire,
    a vers egészére !
    A zene lehet teljes,
    ám a versszakok fele nem jön át rajta.

  75. Csak úgy, a maga örömére, hitvesem varrt egy babát, én meg elkunyeráltam tőle 🙂

  76. Jobbulást Csizi, megkaptam az üzeneted csak elfelejtettem válaszolni. Az influenza kapott el? Vesd be ellene a házit 😉

  77. Kösz, már túl vagyok rajta, csak a sör még korai lenne :-(!

  78. Szeretettel ajánlom figyelmetekbe a honlap jobb felső sarkában található fényképgyűjteményt, amelyért köszönet Tóth Gyurinak!

    Ezzel kapcsolatban támadt egy ötletem, de elég embrionális állapotban van, visszatérünk rá.

  79. Sziasztok kedves Örökösök!

    Közhírré tétetik: szombaton Örökség koncert lesz Dombóváron!!!

    Az időjósok semmilyen csapadékot nem jeleznek aznapra, bár a csúcshőmérsékletek mélyen fagypont alatt lesznek.

    Azt beszéltük meg Gyuriékkal, hogy 1/2 6-6 óra körül beülünk egy italra (pizzára) a koncert helyszínéhez közeli Szicília nevű helyre (Katona J.u. 37.), honlapjuk: http://www.sziciliaetterem.hu

    Tekintettel arra, hogy a koncert egy műsorfolyam záróeseménye lesz, gondolom 19 óra felé mindenképpen átmegyünk a helyszínre.

    Akinek ideje, kedve engedi, tartson velünk!

  80. Az útviszonyokról: 24-én csütörtökön este kb. 1 cm hó esett, itt Somogyban legalábbis. Hogy a “szomszédban” Tolnában hogyan volt, azt nem tudom, de itt lefagyott, és sok helyen tükörjég borítja az úttestet. Olvadásra sajnos nem lehet számítani a hét végén. Senkit sem elriasztani akarok, de mindenki, aki nem tömegközlekedéssel jön, nagyon óvatosan hajtson, induljon el időben és ne idegeskedjen, hogy “jaj, nem érek oda”. Lassan járj, tovább érsz (tovább = messzebb)!

  81. Mivel az oldal tökéletesen “leült” :-), gondoltam adok életjelt… A dombóvári Örökség koncert óta nem történt semmi, amit érdemes lenne megosztanom Veletek, mégis van egy-két dolog…

    Mindenek előtt megújult az Örökség honlapja, nekem nagyon tetszik.

    Valószínűleg már mindenki tud róla, de megjelent Kriszta Gulyás Ferivel készült beszélgetése, olvassátok!

    A többi dolog pedig… várjuk a kikeletet :-)… hetek óta készülök megnézni egy filmet, amelyről majd szeretnék írni, közben egy új íjászhonlapon dolgozom, amelyik még teljesen embrionális állapotban van, de azért alakulgat. A “zord külvilágban” 🙂 meg dühöngenek a vírusok, így a szürke hétköznapokon azért nem unatkozom.

    Akkor igyunk egy kapucínert, átmelegít ezen a ködös, nyirkos, hűvös februári reggelen :-)!

  82. Igen, február erről szól: szürke, fagyos hétköznapok, amikor jól esik egy forró capuccino vagy jó meleg tea. De ma pezsgőt kell bontanunk, ha nem is éppen azon nyomban, így ebéd tájt (bár, aki megteheti, ne fogja vissza magát! :)), hiszen születésnapot ünneplünk: két éves a mi Örökségünk! Isten éltesse őket!

  83. A történet arról szól, hogy én keddenként Mohán rendelek… ugye húshagyó kedden Tikverőzés van ott… amikor kormoznak. Tavaly megúsztam, idén nem :-D. Az alábbi videó végét figyelje, akit érdekel, hogy búcsúztam a 2013-as farsangtól… 😀 😀 😀

  84. A mosoly ereje

    Iszonyatos volt a tegnap. A médiák ezúttal nem hazudnak, az utóbbi öt év legerősebb járványa van, ez egy házi gyermekorvosi rendelésen abból látszik, hogy a megszokotthoz képest a forgalom megduplázódik, vagy inkább megháromszorozódik. Tegnap két községeben rendeltem, majd Székesfehérváron. Állni kell a sarat, nincs mese!

    Este… hat után (a rendelés végén) randevúm volt a fogorvossal, mindössze öt percre, egy kilazult tömés visszatételének idejére. Már rajtam volt a kabát, amikor telefonon megkértek, várjak meg egy beteget (akinek panasza egyáltalán nem gátolhatta abban, hogy még a rendelési időben odaérjenek, de vajszívem van, megvártam), majd kimentem egy fekvőbeteghez, akihez tényleg ki kellett menni. Már a késve érkező beteg is felbőszített, azon viszont szinte dührohamot kaptam, hogy egy megyei jogú városban olyan a közvilágítás, hogy nem lehet a házszámokat látni! Amúgy nem szoktam ilyen dolgokon kiakadni, de tudtam, ha a fogdoktornál az utánam következő páciens beül a székbe, akkor fél nyolcnál előbb nem kerül rám sor. Félve csöngettem, láss csodát, hála a kolléganőnek és páciensének megvártak, így öt perc alatt végeztem!

    Na de kiderült, hogy a nagy rohanásban elfelejtettem bemenni Miklós cukrászunkhoz a csütörtöki kenyérért! Hitvesem pedig felvilágosított, egy morzsa sincs itthon! Sebaj, nem tudom felétek mi az ábra, de a mi városunkban gombamód szaporodnak a jobbnál-jobb pékségek! Már negyed nyolc volt, amikor benyitottam az egyikbe, bőséges volt még a választék, vettem egy kisebb veknit és három álomszép sajtos perecet. Már a kasszánál fizettem, amikor megkérdeztem a mindvégig kedves és udvarias fiatal hölgyet, hogy meddig tartanak nyitva? (Nem nagyon reméltem, hogy hét óra után, a multikon kívül találok kenyeret.) Mondta, hogy kilencig. Lehet, látszott rajtam, hogy nem vagyok a csúcson, mert amikor elindultam megállított, “adok egy kis ajándékot” mondta, kaptam két olyan kelttésztás virslis csodát, ami amúgy is Benedek kedvence.

    Egy pillanat alatt elpárolgott belőlem az összes düh, úgy jöttem haza, hogy kint hagytam a nap összes mérgét az udvaron, bár farkaséhes voltam és két óráig nem ehettem (a tömés miatt), sikerült egészen elviselhetőnek maradnom. Ennyit számít a fogorvos és páciense türelme, és egy aranyos eladó mosolya :-).

  85. Közel sincs még teljesen készen, de talán már publikus “A mi íjásztáborunk” című egykori honlapom utódja, az Íjásznaplóm.

    Szeretettel várom a sport és/vagy a hagyományőrzés ezen ága iránt érdeklődőket!

  86. Azért nagyban csökkentené az influenzás megbetegedések számát,
    ha nem oltanának úgymond, az influenza ellen.

    Aztán itt van Petőfi Sándor néhány sora:
    Itt a nyilam, mibe lőjem ?
    Királyi szék áll előttem.
    Belelövöm bársonyába –
    csak úgy porzik kinjában.

    Az akkori aktualitások jegyében
    nyílván a habsburg trónról volt szó.

    No, de ma, ha a sok íjász már nem csak gyakorolna,
    lőlapokat, bálákat, stb.-t véve célba.
    Éleslövészeten, mint Petőfi,
    vajon mit is vehetne célba habsburg császárként?

    Bizonyára megtudjuk majd Csizi ijásznaplójából…..

  87. Vegyük sorba. Influenza. A pácienseimnek szánt szakmai oldalamon összegyűjtöttem néhány eddigi tapasztalatot. (Hétfő volt a csúcs, 111 fő volt a betegforgalom!) Oltás. Én be vagyok oltva, egyedül a családból. Így már Márti és Benedek is átesett a betegségen, Márti három napig lázas volt, de kb. két szem lázcsillapító elég volt a gyógyuláshoz. Benedek viszont szedett antibiotikumot, mert úgy láttam, hogy torokgyulladása bakteriális. Amúgy nem taposták a páciensek egymást az oltásért, az idei szezonban a töredékét oltottuk a megelőző évekhez képest, (nem mintha ez baj lenne), hála a H1N1 körüli politikai hisztériának és gazdasági visszaéléseknek, amelyek alaposan rontották az oltások reputációját. (Egyébként nekem az a szakmai álláspontom – sommásan -, hogy azokat az embereket kell beoltani, akiknek olyan az alapbetegségük, hogy az influenzavírus fertőzésbe belehalhatnak. A gyermekek között nincs sok ilyen. Magamat pedig azért oltattam be, mert egy kórokozó-felhőben élem a mindennapjaimat, meg ha ágynak dőlök, már senki nem ül be helyettem rendelni :-(…)

    Az íjászat egyszerűbb kérdés. Az alapelvek olvashatók az új honlapon, de itt van “néhány” fénykép hétéves íjászmúltunk keretbe zárt pillanatai, szinte mindent elárulnak a “titokról”. (Emlékeim szerint, egyszer Budakalászon, Nyers Csabához, Te is benéztél az egyik versenyre. Milyen jó volt, amikor még hatan-heten voltunk kobakosok egy-egy viadalon! Az egyik felvidéki versenyen szerettettem meg Macitappanccsal a Kofolát, az egykori csehszlovák kólát, még mindig könnybe lábad a szemem a röhögéstől, ha eszembe jut Brumi arckifejezése, de hát vezettünk mindketten hazafelé… 🙂 Ezekről az időkről is mesélnek a képek.)

    Bár “harcoltunk” várromok között: Rezi, Kisnána, Eger, Boldogkőváralja, Kereki – egyik íjásztársunk jelmondata szerint “Békés harcot!” vívunk. Cserépváraljára pedig idén lesz a hatodik év, hogy megyünk, úgy várjuk, mint a sivatagi vándor az oázis megpillantását, – ahogyan a honlapon is látható – számoljuk a napokat!

  88. Az biztos, hogy nagy harcos – szinte nap-hérosz vagy, Doki,
    az immunrendszered után ítélve.
    Egy a száztizenegy ellen.
    Fenyvestetőn se lehetett rosszabb az arány.
    Vigyázz magadra !

    És hát talpon mégis –
    dacára, hogy a hátadban / vagy egy kicsit lejjebb (bocs) / az oltás

    Az íjásztárs jól megmondta.
    Ez a jelszó akár a megmondóembereké is lehetne.
    Az ellené (hogy ismét Petőfire asszociálljak).
    És persze fából vaskarikának sem rossz.
    Dehát, úgy látszik erre van szükség, illetve hát kereslet,
    amit bármikor megteremtenek.
    (Mármint szintén az ellen.)

  89. 83.-as számú bejegyzés – videó.

    Élt egyszer egy magyar költő –
    többek között Nagy László barátja:
    Kormos István.
    Nomen est omen.

    Őt mégsem lehetett ilyen kormosan látni. -)

  90. Egy évben egyszer, húshagyó kedden Mohán tíkverőzés van, akkor kormoznak na. Legszívesebben az eget is bekormoznák, csak nem érik el. Viszont… farsangi fánkok százaival vigasztalják a különösebben nem búslakodó bekormozottakat :-)!

    “Békés harcot!” Igen, lehet talán, tényleg fából vaskarika, de a ma hobbi-íjászai nem harcolnak, sportolnak. Ezért ha harc, még akkor is békés. Ha vége van, akkor bedöntünk közösen egy Kofolát, vagy valami hasonlót. 😀

  91. Tudtam, hogy nem lesz könnyű… tegnap reggel szakadt a hó, de indulnunk kellett Szombathelyre, még mielőtt rákanyarodtunk volna a 8-as főútra, beléptünk a virágboltba. Elhagytuk Várpalotát, Veszprémet, ahogyan közeledtünk Vas megyéhez, egyre sűrűbben esett a hó. Helyenként a szél felkapta, átfújta az úton. A Somló-hegy szinte semmit nem mutatott magából, a szőlősorok jégbe dermedve rügyfakadásra vártak. Sárváron egy pillanatra megálltunk, lassú tempóban hagytuk magunk mögött a maradék távolságot, a szombathelyi Jáki út felé. Bezártuk az autót és bár mínusz öt fok volt, a felhőtakaró mintha elvékonyodott volna.

    A ravatalozóban a koporsó mellé álltunk… „élt 94 évet” olvastuk a koporsó feliratát, közben a kandeláberek fénye, a koszorúk virágillata, a halk gyászzene hangjai egyengették gondolataink, emlékeink útját. Jött a tisztelendő, halkan, egyszerű szavakkal, énekkel, imával búcsúztatta el. A terem boltíves ajtói nyitva álltak, ahogy kinéztem, odakinn hópelyhek kergetőztek, miközben a nap sütött. Azután elindultunk a koporsó után, mikor a sírhelyhez értünk, a nap teljes erejéből felragyogott, így kaptunk halottunktól egy talán utolsó, vigasztaló üzenetet. Még egy búcsúpillantás, majd a rögök egyre halkuló dobbanása… koszorúk, virágok borították el a sírt.

    „Élt 94 évet” – írtam. 1918-ban született, milyen 94 év volt! Felnevelt két gyermeket, együtt élt két lányunokájával, vejével és megérte dédunokájának első életéveit is. Emlékszem, mikor kisgyerek voltam, az Üllői úton laktunk, mennyire rácsodálkoztam Petőházán a sok baromfira, az egy utcából álló falura! Azután ők is városba költöztek, nagyon szeretett nálunk, mert akkor már mi töltöttük a nyarakat Sukorón, eljött egy kis falusi levegőt szívni, nosztalgiázni. Amikor édesapám haldoklott, egy szóra jött, segített ápolni. Miután eltemettük – idestova húsz esztendeje –, gyakran eljött Székesfehérvárra, ha mi hosszabb időre elutaztunk, ne legyen egyedül édesanyám. Három éve kezdett el ereje fogyni, nem volt beteg, csak már félt kimenni a lakásból, nehéz volt feljutnia a második emeletre. Decemberben volt 94 éves, tortával ünnepelték, majd megélte a Karácsonyt, maradék ereje három hét alatt hagyta el… alig szenvedett. Mindig derűben élt, imádságos lélekkel, Isten szolgálatában. Halála pillanatában lánya fogta a kezét, szobájában, szeretettel ápolt cserepes virágai között hagyott itt bennünket és élte meg égi születésnapját.

    Tegnap eltemettük nagynénémet, édesapám nővérét. Emlékét szeretettel megőrizzük, nyugodjék békében!

  92. Őszinte részvétem !

    _______________________________________
    Természetesen nem rólad beszélek,
    főleg nem helyetted,
    de ha szabad,
    elmondanám,
    hogy amikor valaki ilyen szép kort ér meg –
    azért könnyebben eresztik el őket az ittmaradók,
    mint idő előtt.
    ________________________________-

    Nyugodjék békében nagynénéd !

  93. Találkoztatok már ezzel az interjúval ?
    Magam csak a napokban:

    http://www.youtube.com/watch?v=Obtcx3NWSsg

  94. Részvétem Csizi!
    Mi múlt pénteken temettük el Gyula bácsit apám legjobb barátját 82 évesen.
    Ebéd után csendben elaludt.
    Neki így jobb de nekem a gyerekkorom maradéka ment el Vele…
    Az első15 nyarat Nála töltöttük Édesanyámmal a Balatonnál….
    Érintetlen nádi világ kristálytiszta víz….Áhhh ezt ha ma mesélem már úgysem érti senki…
    De talán mégis.:)Hát ezért volt nekem Fekete István Tüskevárja a nagy kedvenc.
    mert én átéltem Tutajos minden kalandját nem csak az agyam vetítőjében…
    Ma bank üdülő van e földi Paradicsom helyén…

  95. Valahogyan így kezdődött, idestova nyolc esztendeje, íjászéletünk.

  96. Nem tudom, hogy van ez,
    de hol a Lenin születésnapjáról feledkeztek el –
    kivéve Kohus Petit –
    most meg Clara Zetkin -éről.
    Az utóbbinak most volt a születésnapja.
    Vele született meg a nemzetközi nőnap.
    Ő az idol – vajon meddig lesz még ?
    Miközben a Nemzetit meg lebontották.
    (Nem csak a Blaha Lujza téren.)

  97. Szeretem a telet, szeretek havat lapátolni!

    (Csak nem március végén…).

  98. “Rosszkedvünk tavasza” – keseregtem néhány napja, ennek ellenére – talán nem is tudatosan – élt bennem a várakozás, hogy a Húsvét meghozza a kedvező fordulatot.

    A nagyböjt hat hete Adventnek is becsületére vált volna, már ami a lehullott hómennyiséget illeti. A hőmérséklet sem volt márciusi, a napos órák száma… egyáltalán voltak?

    A nagyszombati liturgia azért is különleges, mert a feltámadás öröme kiárad a templomokból, a hívek és a papság körmeneteken viszik a hírt, az ablakokban gyertyák, mécsesek égnek. Tegnap a zuhogó esőben nem mehettünk ki, nem emlékszem rá, hogy erre korábban lett volna példa.

    Az időszámítás ugyan ma már nyári, de kinézve az ablakon ólmos szürkeséget, ömlő esőt látok. A növények alkalmazkodtak a helyzethez, sehol egy nyíló virágú fa, a máskor ebben az időben színpompás tulipánok még csak nem is bimbóznak. Nekünk, embereknek, biológiai szükségünk lenne a fényre, napsütésre, melegre. Félek, ez a szokatlan tavasz árvizek, belvizek formájában még sok bajt hoz ránk, féltem az idei gyümölcstermést is.

    Akárhogy is van, állnunk kell a sarat, legény kell a gátra, ahogyan az Úr, úgy a természet is feltámad, csak bírjuk ki addig!

  99. Tegnap a Pécsett rendezett Országos Kempo Bajnokságon, földharc kategóriában Benedek országos bajnok lett!

  100. Sok szeretettel gratulálok Bendinek, gyönyörű teljesítmény!
    (Hacsak nem én voltam figyelmetlen, akkor Nektek meg egy pici megrovás jár, amiért nem is említettétek, hogy Pécsett lesztek a hétvégén!!!)

  101. Köszönöm Benedek nevében a gratulációt!

    Ami a “megrovást” 🙂 illeti… itt keseregtem egy sort…, ellenben a verseny reggel 9-től este 1/2 8-ig tartott, reggel indultak Pécsre és a verseny után rögtön hazautaztak. Három tatamin folytak egyszerre a küzdelmek, de így is rengeteg holtidő volt két bunyó között. Közben elmenni – akár egy falat kaját venni valahol – nem volt lehetséges.

    Különben Márti ment Bendivel, én a küzdelem idején Budapesten ültem 7,5 órát a homeopátiás továbbképzésen. Egyébként ha Pécsett vagyok, minimum egy telefont megeresztek :-)!!! Mi az hogy, nagyon is :-D)!

  102. Éreztem én, hogy valami biztosan elkerülte a figyelmemet! De mentségemre szóljon, hogy én sem nagyon tudtam volna időt szakítani szombaton, bár lehet, hogy amennyiben nem sikkad el a hozzászólásod, a srácokkal be tudtunk volna ülni Bendinek legalább egy meccsére szurkolni. A maratoni hosszúságról olvasva, megtöbbszörözötten jár neki az elismerés!

  103. Eseménydús hét áll előttünk, hiszen hétfőn megnézzük a felújított Macskák című musicalt, szerdán Kormorán Memory Band koncert, pénteken Örökség… van még egy dolog, amelyről szeretnék mesélni, de az már a jövő hét utáni hétre marad ;-)…

  104. Ma helyezték örök nyugalomra
    Rácz Sándort a Fiumei úti
    Nemzeti Sírkertben.

  105. Sándor bátyánk jóvoltából megnézhetitek a tegnapi Örökség koncert befejező részét, ezúton is köszönet érte!

    Szívesen írtam volna beszámolót mind a KMB, mind az Örökség koncertről, de ember tervez… Új ígéretekkel már nem merek előhozakodni, de a remény hal meg utoljára…

  106. Szent István ünnepén – 2006-ot írtunk – emberéleteket követelő, soha nem látott vihar zúdult Budapestre.

    Március idusán – 2013 – emberek tízezrei rekedtek a hótorlaszok fogságába.

    A trianoni békediktátum aláírásának 93. évfordulóján szennyes áradat indult a Dunán hazánk felé, emberek százezreinek életét, értékeinek biztonságát veszélyeztetve.

    Lehetnek puszta véletlenek, lehetnek intő jelek… most van ideje az összefogásnak, egymás segítésének!

    Hiszem, megvédjük otthonunkat Magyarországot, a szennyes ár pusztításától!

  107. Június utolsó hetében a Marosmenti Kodály Gyermekkórus Böjte Csaba kíséretében a Balaton körül négy alkalommal lép fel, a részletes programot itt olvashatjátok.

    A tegnapi kaposvári íjászversenyről pedig ea helyen találtok fényképekkel is gazdagon illusztrált beszámolót.

  108. Két kedves törzsvendégünk születésnapját ünnepeljük:

    @ngie-nek és Bendinek is nagyon boldog születésnapot kívánok, itt A mi Pilvaxunk Törzsasztala mellett is!

    Az alábbi zenefilm Bendi életkorára utal:

  109. Sportmúzeum (57. rész) : Géczi Erika

  110. Nagyanyám ma tölthette volna be 115. életévét….

    Éljenek hát a fiatalok !

  111. Köszönöm szépen a köszöntést! 🙂
    Boldog (14.) szülinapot kívánok Bendinek én is!!! 🙂

  112. Ugye Ti sem fáztok? Ha már kávéház… leginkább citromos limonádé, sok-sok jégkockával, lazán kortyolgatva… De nem ezt akartam mondani!

    Ez a régi-régi Lord dal tökéletesen illik tegnapi élményeinkhez, hiszen a döglesztő meleg elől meg sem álltunk Csopakig! CSODÁLATOS A BALATON! Csopakon nem kell fizetni a parkolásért – több balatoni településhez hasonlóan -; a strand tiszta, ápolt, rendezett, kulturált; a Balaton vízminősége tökéletes! Tiszta, lágyan simogató… párában fürdött szemközt Siófok, délben hallani véltük az Apátság harangjának kongását Tihany felől…

    Nem volt zsúfoltság, egészen indulásig árnyékba húzódva élveztük, hogy ott lehetünk. Lenyúlás? Nem nagyon megy… megfelelő pizza egy ezresért, talán az innivalókon van extraprofit, egy korsó kommersz sör 500 Ft, de ebben az időben kell a folyadék. Strandbelépő kettőnknek szintén egy ezres… Ráadásul kedvenc borászaim egyike, Tamás Ervin Csopakról, a parkoló mellett nyitott vinotékát!

    Tudjátok mit mondok? Lassan beköszönt az este, egy jó hosszúlépés is megteszi 🙂 Ha tehetitek, ne hagyjátok ki a Balatont, varázslatos!

    “Itt élj, vagy bárhol:
    lényeg, hogy otthonra lelj!
    így élj, vagy bárhogy,
    a szíved magyar legyen!”

  113. Az elmúlt hét és a hétvége is kemény próba volt embernek,állatnak és,sajnos a biztosító társaságok se unatkoztak-hála a szélsőséges időjárásnak.
    Hatszáz ház,rengeteg gépkocsi és minden,amit a jég összeverhet-mindez egyetlen faluban-esett áldozatul a hőséget követő jégviharoknak.
    Szép,hogy június van és volt egy meleg hetünk-volt már ilyen április végén is-de ez kevés a nyár részéről…illetve a természet részéről.Azzal ilyesztgettek minket az időjósok,hogy ez lesz az elmúlt évtized leghidegebb nyara és -nézz ki az ablakon-igazuk lehet,alig van most,június 24-én 18 fok Celsius.
    Tegnap ilyenkor,reggel 9 órakor már fürdőgatyában izzadva kaszáltam a füvet…

    Csopak,Balaton:nagy kedvencünk mindkettő,illetve az északi partvonal,főleg Almádi és Tihany között.
    Bejártuk már az egészet,volt idő,hogy visszatérő vendégek voltunk Zamárdiban,de Füred elvarázsolt minket,nem beszélve a füred-csopaki dombok nemes ültetvényeiről,palackba zárt nedűiről…ahogy azt tanult barátunk a fentiekben említette volt.
    Csopak önmagáért beszél.Nekünk tőkéletes pihenést adott ez a település.Kora reggel a kávé után bicajozás,napközben a strand,kora este séta a faluban,majd a “mozi”,a fapadokkal,de kukoricával és kólával,meg tízmillió szúnyoggal.
    Innét percek alatt elérhető Füred,Almádi,Tihany,még bringával is.Közben meg lehet pihenni egy fröccs mellett a tóparti pihenőhelyen (guruljonazélet) és csodálni a győnyőrű,csillogó vizet,száz vitorlásával,Tihanyt,tornyaival a dombtetőn,a közelben legelésző szürke marha csordát lassú szénaropogtatásával és legyeket elhajtó farokcsapkodással.
    Remélem,két hét múlva ismét ott lehetünk és mindezt a sok csodát kemény bringatúra közben újra láthatjuk.

  114. Leléptem. Ne örüljetek, nem innen :-DDDD!

    Pár éve történt, megszokott sztori. Bank felhív, hitelkártyát ajánl, baromi jó, 40 napig ingyen költhetem a pénzüket, kamatmentesen. Ez akkor jónak tűnt, belementem. Persze hogy mindig vannak váratlan kiadások, a keret elszállt, de mindig pontosan befizettem az esedékes törlesztést… azután amikor a THM alulról nyaldosta az 50%-ot, megelégeltem a dolgot, ha nem is egy összegben, de lassanként visszafizettem a mocskos pénzüket.

    Ezután felhívtam a “telefonbanking”-ot, bejelentettem, hogy mivel nincs tartozás, szeretném lezárni gyümölcsöző kapcsolatunkat. Pontosabban azt szerettem volna megtudni, hogy írjak-e levelet, menjek be a bankfiókba, magyarán mi ennek a módja? A kedves hölgy megnyugtatott, hogy ez így telefonon is rendben van, de még fognak hívni az illetékes helyről. Így történt, már másnap egy erőszakos női hang beazonosított, a mézesmadzag, a fenyegetés és a könyörgés kombinációját előadva szeretett volna maradásra bírni. Húsz percembe került, mire megértette, hogy részemről eltéríthetetlen a banki kapcsolat megszakításának szándéka. Mivel nemhogy tartoztam, hanem még túlfizetés keletkezett ezúttal én tárgyaltam az erő pozíciójából, ehhez ők láthatóan nincsenek hozzászokva.

    Mindenesetre életre szóló lecke volt! Ezen okulva, amikor pár éve egy másik bank kérésünk nélkül küldött egy 200 000 Ft-ra feltöltött hitelkártyát, az azonnal ment a kályhába. Ezek a mocskok így szövik a hálójukat, az út végén pedig ott áll a pénzéhes végrehajtó és a kilakoltatás.

    Óvatosan a bankokkal barátaim!

  115. Törzsvendégeink talán észrevették, hogy “leült” a honlap. Kedveszegettnek gondolhattok, ám nem erről van szó! Nehéz napokat élünk, a szabadság után minden ránk zúdult… az élet ezernyi nyűge, nyavalyája. Tegnap volt a Zene Világnapja, ideje volna megemlékezni az Aradi Vértanúkról, beszámolni borkóstolókról… feltéve, ha lennének.

    Most az Ismerős Arcok különleges szombati koncertjére összpontosítok, lélekben készülök rá, természetesen beszámolok róla. Ennél tovább most nem látok, de talán az ősszel együtt elindul az a létforma, amelyet ÉLET-nek nevezhetünk, így talán témák is kerülnek, újak…

  116. Nem feledkeztem el az adventi várakozásról, Szent Miklós közelgő ünnepéről sem, de munkám miatt rendkívül nehéz napokat, heteket élek. Amint egy parányi lélegzethez jutok, elkezdjük A mi Pilvaxunk adventi, karácsonyi díszítését :-)! (Remélem, még az idén…)

    Addig meg érjétek be a koncertbeszámolókkal… 😉

  117. Isten éltesse mai születésnaposainkat, mindjárt bedöntök egy jó törkölyt az egészségükre!

  118. Az Atilla Fiai Társulat – Tóth Renivel – január 22-én Dombóváron lép színpadra.

    Köszönöm Rudipapának a plakátot és az előadás hírét!

  119. “Lett egy nagy család…” cseng fülembe a dallam. Valóban LETT! Ma reggel megszületett Benedek tizennegyedik unokatestvére, ki keresztségben a VILMOS GYÖRGY nevet viselheti büszkén.

    Így kerek a világ 🙂 . Hitvesem szülei négy gyermeket neveltek fel keresztény szellemben, valamennyien szentségi házasságban élnek, olyanban, ahol a gyermek áldás, Isten legszebb ajándéka! Tizenöt unoka! Gondoljatok bele: a legidősebb kb. 22 éves, a legfiatalabb pár órás… öt lány, tíz fiú!

    Gondoltam megosztom Veletek örömünket, Te pedig Vilmos György nőj nagyra, legyél büszke szüleidre, nagyszüleidre, hazádra, ha nagy leszel, tégy Te is egy téglát annak épüléséhez! Isten hozott!

  120. Az utóbbi hetekben szinte sportbloggá alakult az oldal, de azt mint többször említettem, nemcsak én, hanem az Élet is szerkeszti… Aki olvasgatja, tudja, hogy mit állítottunk fókuszba, pedig eshetett volna még szó akár Wimbledonról, akár a Formula 1-ről is.

    Koncerten már az idejét sem tudom, hogy mikor voltunk, a televízió előtt ülésen kívül túl sok inger nem ér, ez alól egyedül az íjászversenyek jelentenek kivételt. Péntektől szabin leszek, remélem, ha kipihentebb állapotba kerülök, az a “Mi Pilvaxunk” színvonalán is érezhető lesz. Mindenkit bíztatok, ha vannak úti-, vagy koncertélményei, van kedve hozzá, ossza meg velünk!

  121. Ünnepi dal, es mennyire igaz!!!

    http://youtu.be/TslWO3P3rew

  122. Üdv “itthon”,doki.Ha már zene,akkor elmondom,hogy a múlt szombaton koncerten voltunk,Dunaszerdahelyen lépett fel az Ismerős Arcok.
    Picit kalandos volt a szombatom,egy biztos pontja volt,mégpedig egy ünnepi ebéd a Vidra csárdában a volt Vámosszabadi-határátkelőhely közelében,szinte a Duna parton.
    Édesanyámat vittük el ebédelni,mivel a héten töltötte be 75.életévét, egészségben.
    Szóval,a délután maradék része volt a kalandos,mert alig hogy megjöttünk,annyi időm maradt,hogy megnézzem a buszjáratokat Dunaszerdahelyre,mert kedvem támadt megnézni a DAC-Myjava mérkőzést.Hirtelen felindultságból elkövetett gondolat volt,mivel készültünk a koncertre,mely közvetlenül a mérkőzés után kezdődött a stadion szomszédságában.
    Gondoltam, gyorsabban telik el az idő a koncertig a meccsen…különleges hangulat volt a lelátókon,a mérkőzések már szokásos protokollja a ” Nélküled…” c. dal eléneklése Dunaszerdahelyen.
    Hát most fél-playbackben énekelte el Attila és a zenekar a közönséggel a dalt.Fantasztikus volt.Kár,hogy csak kb 4000 néző volt kinn.
    A meccsről csak annyit,hogy a DAC győzött 1:0-ra.
    Már percekkel a befejezés előtt elindultam a stadionból a koncertre,a kapuban kedves ismerősbe botlottam Kislaca személyében.Számítottam Lacára,de nem a stadionnál…
    Beszélgettünk egy sort,elcsíptem Vilit,Stevet és Lecsót egy kézfogás és egy mondat erejéig,közben megjött a nejem és röviddel 6 óra után elkezdődött a koncert.
    Nem a hagyományos két óra volt,mert a banda még Csornán volt hivatalos fellépni,de így is élveztük.Talán ezren is lehettünk a színpad előtt.
    Másodszor is hallhattuk a “Nélküled” c.dalt,de már egészen más megszólalásban,teljes egészében progresszív előadásban.
    Gyorsan eltelt a másfél óra.Még egy-két gyors kézfogás és irány haza…

    Turbószombat,így jellemezhetem ezt a napot.

  123. Igen Peti, ez egy sűrű napod volt 🙂 !

    Köszönöm, hogy távollétem alatt “tartottad a lelket” az oldalban!

    Lassan visszazökkenek a hétköznapokba – hétfőig még tart a szabadság, de azután következik az első munkahét, majd az első tanítási hét… újra fel kell venni a ritmust!

    Még ezen a héten megírom a Boldogasszony – Szent István ünnepkör alatt szerzett élményeinket is, továbbra is mindenkit arra bíztatok, hogy ossza meg velünk nyári kalandjait!

  124. Barátaim, bizonyára Ti is érzékelitek, hogy “leült” a honlap, kevesebb írás jelenik meg, mint korábban, hozzászólások száma is ijesztően mérséklődött – igaz, ha nincs is mihez…

    Azért A mi Pilvaxunk csak tetszhalott állapotban van, remélem sikerül feléleszteni. Még ma megírom koncertbeszámolómat az Ismerős Arcok jubileumi fellépéséről, terveim szerint az előttünk álló nagy utazás élményeiről is írok ide olyan naplót, amelyet bárki elolvashat, akit érdekel (feltéve ha lesz elérhetőségem a világhálóhoz).

    Nem panaszképpen írom, de rideg tény: fizikailag és mentálisan is az erőm legvégén vagyok, két és fél ember munkáját végzem hónapról hónapra, alig jut időm kedvteléseimre, egyedül az íjászatból nem engedek, bár most ott is hosszabb versenyszünet vár rám. A folyamatos stressz és túlterheltség előbb-utóbb összeomláshoz vezet majd, valamin változtatnom kell, sok az eszkimó, kevés a fóka, azért kell két és fél ember munkáját elvégeznem, mert ifjú kollégáim Nyugaton keresik a kenyerüket. Ezzel kapcsolatban még írok pár gondolatot az Ismerős Arcok koncertje kapcsán.

    Ti, Törzsvendégek is megtisztelhetnétek, egy-egy hozzászólással, vagy cikkel, lehet, a közösségi oldalakon pörgősebben lehet mindezeket csinálni, mégis…

    “Lett egy család…” énekeltük és énekeljük együtt koncertekről koncertekre, így megosztok Veletek, – tágabb “családommal” – két örömhírt. Azt már augusztusban megírtam, hogy megszületett Benedek tizennegyedik unokatestvére, vasárnap lesz a keresztelője; holnap ünnepeljük hitvesemmel házasságkötésünk 21. évfordulóját, ebből az alkalomból folyjon a pezsgő a virtuális Pilvaxban 🙂 !!!

  125. Szia Mazsi! Köszönöm, kijavítottam!

  126. Ugyan nem politizálunk, de itt a napfényes Itáliában olvastam a tegnapi internet-adó elleni tüntetésről.

    Az hogy írhatom útinaplómat, annak köszönhető, hogy 33 euróért vettem egy Telecom Italia Mobile (TIM) internet-kártyát. Ezért kaptam 2 GB adatforgalmat, egy SIM kártyát. Az otthoni “szolgáltató” Travel&Surf csomagja 7000 HUF, 250 MB! Akkor mennyire jön ki egy byte itt és ott? Nyugodtan vegyük figyelembe, hogy 310 Ft/Euro árfolyam és mennyit keres otthon egy melós és mennyit itt?

    Nem adó kell, hanem egy magyar tulajdonú, magyar érdekeltségű társaság,amelyik kábeltévét, vezetékes telefont, mobilt és internetet biztosít. Ha lenne ilyen, akkor a kötbért kifizetve is váltanék, mert ezek a mocskok drágák, kiszolgáltatottá tesznek és a profitot kiviszik az országból! Tessék ellenük tüntetni, bár az adócsökkentő hatalom baromi nagy hülyeséget csinált ezzel az az elfuserált ötlettel. Lehet, egykori munkásőr tanácsára!

  127. Valamit nem értek.Innen,a gúnyhatáron túlról ez a “javaslat” nekem enyhén szólva nem szimpatikus.
    Feltételezem,hogy az internet nem ingyenes szolgáltatás,tehát meg kell venni és fizetni érte havonta,csomag,vagy más formában.
    Ha már valamit megveszek,azért ÁFA-t is fizetek,tehát adó terheli már eleve a szolgáltatást.Miért kell még külön adózni azért,amiért már eleve valaki kifizette azt?Vagy még egy bőrt lehúznak Rólatok?
    Ha ez így van,akkor O.V.saját maga alá rondít…

  128. Kedves Peti!

    Nem az előfizetőkre lenne kivetve az adó, hanem a szolgáltatókra. A hatalmas profitjuk után, amit kivisznek az országból, hiszen magyar szolgáltató nincs a piacon (a nevében Magyar Telekom is Deutsche Telekom érdekeltség illetve leányvállalat). Őket adóztatná meg a rendelet. Más kérdés, hogy az extraprofithoz szokott szolgáltatók ezt nem akarják fizetni, mert akkor a vezetőség eggyel kevesebbszer mehetne nyaralni a Bahamákra, vagy egy évvel később cserélhetné le a csúcs Volvóját, stb. És sajnos az egyénektől eltérően, nekik van módjuk ezt kivédeni – áthárítják az előfizetőkre.

    Ráadásul mindannyian tudjuk, hogy Magyarország gyarmatosítása folyik, melybet a multi cégek, akik mind a hat…csillagos Globális Világhatalom eszközei igyekeznek, előmozdítani. Ezért nemcsak a törvény utáni időkre koncentrálnak – azzal, hogy akkor majd áthárítják az adót, hanem már előre hangulatkeltésre használják fel a magyar kormány ellen. A sok tökkelütött internetfüggő barom nem is tudja, hogy hazája és a saját sírját ássa. A saját sírját olyan értelemben, hogy az internet egyre jelentősebb előretörésével nem munkahelyek keletkeznek, hanem épp emiatt megszűnnek, mert elképesztő mennyiségű emberi munkát “erőforrást” vált ki!!! És persze rosszabb minőségben – lásd webáruházak, ahol ha bóvlit veszel, nehezebb a reklamáció. Lásd a különböző közüzemi szolgáltatókat, akikkel szinten csak neten keresztül lehet kommunikálni és ha nem azt teszi,a mit kérsz nem mehetsz be, hogy személyesen ráborítsd az asztalt. Mivel csoportos beszedéssel fizetsz a bankszámládról, a jogtalanul behajtott pénzt nehezebb visszaszerezni. Az internet miatt ment tönkre a postaszolgáltatás, a boltokban folyó kiskereskedelem, a kisipar, a hanglemezkiadás és még sorolhatnám.

    Nem beszélve még két dologról: az emberi kapcsolatok teljes kiüresedéséről. Én például el tudom képzelni, hogy előbb-utóbb a neten házasságot is lehet kötni, és lesznek olyan házaspárok, akik a neten való megismerkedés után ott is kötnek házasságot, és SOHA, nem is fognak találkozni a valós életben, mert a net meggyőzi őket arról, hogy a személyes találkozás csak konfliktus forrása. A nászéjszaka is a Skype-onkeresztül, webkamerával, a két fél önkielégítésvel fog történni.

    És másik, ami egyébként a vesszőparipám, hogy a neten keresztül a hat…csillagos Globális Világhatalom teljes megfigyelés és irányítás alatt tartja az emberiséget (minden egyes tagját személyesen), és azt tesz vele, amit akar. Gyakorlatilag úgy büntetheti a másként gondolkozókat, hogy pl. zárolja a bankszámláikat, vagy blokkolja az internet elérésüket és így egyszerűen éhenhalasztja őket. Hiszen, ha minden azon keresztül történik, akkor valósággá válik, amit ma az internetadó ellen érvelő-uszító bel- és külföldi politikusok és sajtómunkások szajkóznak: internet nélkül nem lesz élet.

    Nos, ezeknek megvalósulásáért harcol most a sok baromarcú internetadó ellenes fiatal (és kevésbé fiatal), legtöbbjük anélkül, hogy tudatában lenne, hogy manipulálják, hogy mások szándékait, céljait valósítja meg.

    Állítom: az interneten felnevelődött, ezért magát a legtájékozottabbnak, legműveltebbnek, legintelligensebbnek tartó emberek a legbutábbak, a legmegvezethetőbbek. Ők a digitális kőkor bunkósai és (bunkói).

    Jelszó: használd minél kevesebb dologra az internetet – élj teljes és VALÓS életet! Gondolkozz, ne netezz! Beszéld meg személyesen, ne netezz! Menj oda és nézd meg, ne netezz! És ha velem vagy, velem beszélgetsz rakd el a kib…szott okostelefonodat, vagy takarodj a színem elől!

  129. Így igaz!

    Otthon alig utazom tömegközlekedéssel, de itt Rómában a villamoson minden második ember telefont nyomkod. Fül bedugva!

    Mi viszont navigálunk, informálódunk, hasznát vesszük.

  130. Természetesen! Az internetnek megvan a maga helye az életünkben. Csak messze nem arra használja a többség. Túlfűtött hozzászólásommal, a végén levő jelszavakkal nem a teljes internet elutasítását fejeztem ki (paradox módon épp az interneten), hanem az ésszerű, ha úgy tetszik humánus felhasználását. A túladagolás az, ami mindenből ártalmas. Főleg, ha nem véletlenül, esetenkénti figyelmetlenségből hanem kívülről irányítottan történik.

  131. Sziasztok, jó ideje olvasom a weblapot, köszönet érte Csizinek, illetve a többieknek, nem gondoltam volna, hogy pont emiatt regisztrálok be, de pár gondolat a témáról:

    Engem is irritál, amikor négyen leülünk egy asztalhoz, és kapásból három ember lesi a telefont, hogy üzent-e neki valaki, de maximum annyit tehetek, hogy én nem ezt csinálom. “Tiszteljük barátaink agybaját”; legfeljebb, ha nagyon idegesít szólok, vagy elmegyek. Ám attól, hogy drágább lenne, nem a kiváltó ok változik meg, ez lenne a megoldás? Sarkítás, de ennyi erővel a tolvajokat is zárhatnám egy üres szobába, nincs mit ellopjon, probléma megoldva.
    Az, hogy népbetegség a netfüggőség, nem megoldható azzal, ha még jobban megadóztatom. Már ez mosolyogtató, hogy “az előfizetőkre lesz kivetve”, hiszen úgyis átterhelik. A másik, elég megnézni Csiziék mostani itáliai kirándulásának szervezése közben mennyiszer jön elő az internet. Információszerzésre is használható, nem csak felesleges(nek tűnő) dolgokra.
    Ha a szolgáltatóval gond van, nem tetszik, nem kell igénybe venni. Viszont hadd ne kelljen már még pluszban fizetni azért, amiért amúgy is fizetek. Nem beszélve arról, hogy nem jókedvükben beszélgetnek a (nyilván “kalandvágyból”) külföldre kiment ifjaikkal a szülők neten ingyenesen, hanem mert nincs más (és olcsóbb) lehetőségük.

    Rudipapa: szerintem nem kéne baromarcúzni, mert talán ha az egyik oldal abbahagyná, akkor nem süllyedne le a másik szintjére. Kiábrándító, hogy párbeszédek, munka és közös cél elérése helyett mindenhol azt látni, hogy egymás b*sztatásával vannak elfoglalva a népek. Egyik fasiszta, másik kommunista, eh… Mondom ezt úgy, hogy egyik párttal sem tudok azonosulni. Te idéztél Kriszta blogjában Matulától, csak neked: “Két malomban őrölnek – gondolta –, de nem baj, csak jól őröljenek, az a fontos!”

    Csiziéknek vidám, és tartalmas időtöltést kívánok Olaszországban!

  132. Kedves bmga!

    Szerinted mindkét malomban egyformán jól őrölnek? Neked tényleg minden mindegy? Te csak úgy élsz bele a nagyvilágba, és azon szörnyülködsz, hogy a többi ember – vagy legalábbis egy jó részük – számodra valamilyen érthetetlen okból b*sztatja egymást?

    “Nem azonosulsz egyik párttal sem”. Akkor miért bírálsz engem? Akkor miért nem mindegy, hogy nekem mi a véleményem? Mert ha nem mindegy, akkor mégiscsak hajolsz valamerre (megengedem: talán nem is tudatosan, csak tudat alatt).

  133. Dan Brown-Inferno.Lassan ölő méreg az emberiségbe oltva.Ilyen is az internet.Biztosan nem ez volt a szándékunk,hogy vitatkozzunk-vagy beszélgessünk-a net “mellékhatásáról”.
    Mint minden dolognak,ennek is van visszaütője.Ki-ki dolga eldönteni.
    Az internet adó azokat is érinteni fogja-ha megszavazzák-akik nem függnek tőle,hanem használják,mert egyszerű és gyors módja információk beszerzésére.
    Nem menteni akarom magam,de én is meg lennék nélküle.De hogy hátrányba kerülnék,ha nem lenne,az biztos.Csak a munkahelyet vesszük alapul,már elveszettek vagyunk nélküle sokszor,de a mindennapi életben is lépten -nyomon azonosulnunk kell a modern kor eme lehetőségével.

    A szolgáltatót megadóztatják,rendben.Kötelezik arra,hogy nem terhelheti a klienseket az adó miatti plusz költségekkel és nyereségkieséssel.
    Mindent elviselnek a multik,de a nyereség csökkenését nem,ezért kitalálnak egy más nevet a gyereknek és nesze neked,előfizető,fizess…A kecske is jóllakott,a káposzta is megmaradt.De a 700 Forint ugrott.

  134. Semmiképpen sem szeretném, ha személyeskedő viták színterévé válna ez az oldal! Rudipapát jól ismerem, nagyon sok dologban hasonlóan látjuk a világot, szeret sommásán fogalmazni, ami a szívén az a száján, ezért sokszor ellenvélemények írására sarkall, ha véleményt formál. Nem akarom, hogy A mi Pilvaxunk több, méltatlan viták miatt más hasonló, azóta megszűnt oldalak sorsára jusson!

    Válasszunk a dolgokat élesen ketté! Egyfelől köteteket lehetne írni arról, hogy a világháló hogyan formálta életünket, milyen össztársadalmi változásokat hozott, hogyan hat az egyénre és az ifjúságra; vajon jól használjuk-e? Örömmel írok erről egy vitaindítót otthonról, ha akarjátok, megoszthatjuk egymással véleményünket!

    Amiről beszélünk, az az internet-adó. Leírom álláspontomat erről. Négy éve, amikor a második Orbán-kormány alakult, egyik legfontosabb ígéret az egyszerűsített adórendszer volt. Én – kényszervállalkozóként – ebből nem sokat érzek, ugyan valamennyire egyszerűsödött, de a folyamat elakadni látszik. Senki sem tüntetett mondjuk a bankadó miatt, de ezzel az elfuserált ötlettel, magas labdát dobott ellenfeleinek (ellenségeinek) a kormány. Nyilvánvaló, hogy Brüsszel és Washington, a multinacionális cégek érdekében, összehangolt támadást intézett a kormány ellen, ám mindenki tudja, hogy nagyon erőltetett és hazug érvekkel akarják megbuktatni. Erre itthon bedobják az internet-adó ötletét, tessék, máris mozgósítható 15000 ember, máris budapesti utcai megmozdulásokról, vandalizmusról kap hírt a kíváncsi turista Rómában…
    Rudi is írta, én is írtam, az internetszolgáltatás a multik kezében van, kiviszik a profitot az országból. De hatalmas kommunikációs hiba volt, hogy internet-adóról beszélnek, nem pedig a szolgáltatók megadóztatásáról, amely ellen amúgy semmi kifogásom!!!

    Mekkora lesz az államkassza bevétele a havi 700 FT-ból (rendben cégeknél 5000)? Lesz ennek bármekkora érzékelhető haszna? Szerintem az internet ma már ugyanolyan közszolgáltatás, mint a víz, áram, gáz, távfűtés, telefon, stb. A sok birka nem látja, hogy a felsorolt szolgáltatók megregulázásával, rezsicsökkentéssel mennyi pénz maradt a zsebében, ám ez az adónem, ebben a formában, így kommunikálva szerintem értelmetlen, mind a belső, mint a külső kormánybuktatók kezébe adott fölösleges adu.

    Nézzük meg honnan vannak Simon Gábor nevén milliárdok, nézzük meg a pártkasszák forrásait, hamar lehetne annyi bevétele ezekből az államkasszának, hogy nem kellene felesleges társadalmi feszültséget kelteni egy újabb adónemmel!

  135. Természetesen nekem sem célom az oldalt összerondítani bármilyen személyeskedő, akár kötekedő hangvételű irománnyal, csupán leírtam a véleményemet. A kommentem beírásakor még nem látszódott rudipapa 9:54-es kommentje, emiatt is negatívabb a hangnemem.

    Van véleményem, ám továbbra is fenntartom, hogy így soha nem jutunk előre. Lehet álom kategória, de szerintem húzni kéne egy vonalat, aztán előre tekinteni. Ez nem azt jelentené, hogy elfeledni a múltat, csak hogy ne felesleges sárdobálást kelljen mindig látni. Nevetséges például, hogy egy Biszku Béla vidáman éldegélhetett eddig, és most ítélik el. Eszerint eddig is bűnös volt, mégsem zavarta azokat, akik most elítélték? Vagy az ügynöklisták, én azt mondom, mindent elérhetővé tenni, aki bűnös bűnhődjön, politika mellől takarodjon, aztán téma lezárva.
    Egyetértek, szerintem is vicces, hogy elég egy netadó és utcára vonulnak a népek, más, pofátlanabb lenyúlásoknál (teljesen mindegy, hogy mszp-s, vagy fideszes, minden szín alatt vannak olyanok, akik lopnak) meg nem; talán azért siralmas ez, hogy az már úgymond megszokott, ha milliók/milliárdok tűnnek el, de nehogy már a (nagyrészt függő) közönség szórakozását is korlátozzák. (Nem hiszek abban, hogy nem terhelik át. Megoldják.)

    Kedves rudipapa, egyetlen ok miatt “bíráltalak”: attól, hogy másként gondolkodik, még nem biztos, hogy baromarcú minden ott tüntető ember. Azt tudom, hogy indulatos vagy, ám jót akarsz – engem Sienkiewicz Quo vadis?-ából Crispusra emlékeztetsz – viszont pont erről beszéltem feljebb, nem mindenki gondolkodik egyformán. Amíg közös célt akarnak elérni az emberek, addig ez nem is baj. Nyilván nem mindenki jót akar, sőt, szerintem van, akinek az államszeretet egyenlő a hazaszeretettel, de róluk sem beszélek.

    Ennyit a netadóról, ez csak az én véleményem, az is lehetséges, hogy mindenben tévedek. Azt viszont én is aláírom, hogy lehetne drága politikusaink juttatásainál találni kisebb terhet jelentő megvonásokat, példának javasolnám mondjuk az uruguay-i elnököt.

  136. bmga-val szemben elrgadtattam magam. Sajnálom. Elnézést kérek tőle is, tőled is Csizi!

  137. Köszönöm mindkettőtöknek!

    Mindenek előtt figyelmetekbe ajánlom az mno.hu mai vezércikkét, azt gondolom Csermely pontosan megfogalmazta azt, amire én is gondolok.

    Persze, minden adó, mindenkinek fáj. Megosztanék Veletek erről néhány gondolatot… Az Egészségbiztosítási Pénztár és az ÁNTSZ bármikor ellenőrizheti, hogy egy háziorvosi praxisnak van-e internet elérhetősége! Mert ma már ez – nagyon helyesen – törvény által előírt kötelezettség, alapfelszerelés, mint a telefon, vagy a vérnyomásmérő! Lássuk csak:

    – ha bármilyen műszaki probléma akad, a betegnyilvántartó program fejlesztője Pécsről a neten keresztül javítja a hibát;

    – a Biztosítónak on-line jelentünk egy csomó adatot (pl. betegforgalmi adatok), küldjük a jelentéseket (pl. praxislétszám);

    – kötelezve vagyunk, hogy, on-line ellenőrizzük a TAJ érvényességét (csak zuárójelben: az még senkinek nem jutott eszébe, hogy a házi gyermekorvosok páciensei ALANYI JOGON biztosítottak, ezért teljesen fölösleges az egész, ha egy felnőtteket gyógyító háziorvos érvénytelen TAJ-t talál – azaz nem biztosított beteget lát el – ugyanúgy kötelezve van ezt díjtalanul tenni, és egyetlen dolga, hogy az “érvénytelen” státuszra írásban figyelmeztesse a pácienst… Hippokratészi esküjéhez híven, ez az orvosi munka egyik csúcsa!…);

    a felsoroltakra az ÁLLAM KÖTELEZ BENNÜNKET, akkor még adózzunk is utána?

    Amúgy szabadságokról, helyettesítésekről (stb.) e-mailben és saját praxishonlapomon értesülnek a pácienseim; nem kell visszamenniük a laborleleteikért, mert látjuk azokat a labor szerverén; az ÁNTSZ e-mailben értesít a mikrobiológiai vizsgálatok eredményeiről, a korábbi postai küldéshez képest napokkal lerövidítve azok megismerését;

    a Magyar Orvosi Kamara elérhetővé tett egy on-line, up to date gyógyszerkönyvet, amelyet folyamatosan használok, ha rendelek;

    – on-line repertorizálok (ne menjünk ebbe most bele, a homeopátiában van egy tünetjegyzék, amely alapján történik a páciensre panaszaira a szerválasztás);

    Ha csak egy hetvenhetedik senki házi gyermekorvos és praxisa részére ennyi előnyt nyújt a net (az állam számára is mérhető anyagi haszonnal), akkor azt mi a f@sznak kell megadóztatni?

  138. Kedves Csizi!

    Ma reggel Orbán Viktor miniszterelnök úr nyilatkozott a Magyar Rádióban. Én az alábbi a kis írást már tegnap este elkezdtem neked, csak álmos lettem és félbehagytam. Lényegét tekintve összecseng azzal, amit leírtam.

    Ahogy én látom:
    Itt valami valóban nagyon el van szúrva, de szerintem nem maga az „internetadó”. Én úgy tudom, hogy ez egyértelműen a szolgáltatókra lenne kiróva, adatforgalom alapján, amit az előfizetőik rajtuk keresztül folytatnak. Szerintem tehát itt megint az ellenség tette be a lábát. Természetesen idő előtt – a törvény kidolgozása és megvitatása előtt – valaki kiszivárogtatta és rögtön úgy, hogy ez a lakosságra lenne kivetve. Erre elkezdődött a hisztéria, előbb csak a nyilatkozatok, újságcikkek, majd végül a tüntetés.
    És pontosan a fordítottja történt, mint ahogy mondják. Nem a kormány, és a Fidesz akarta ezzel elterelni a lakosság figyelmét a külpolitikai problémákról (pl. az USA sz@rkeverése „korrupció” ügyben)! Hiszen a lakosság nagyobbik része a külpolitikai kérdésekben a kormány mellé áll. Vagyis a Fidesznek éppen az állt volna érdekében, hogy ez maradjon a fő téma a médiában. Hogy a Nyugat hatékonyabban rombolhasson, ez az „internetadó” mizéria egy újabb front nyitása volt a hátországban! És valóban: a túlterhelt Fidesz hibázott. Mindegyikük az amerikai üggyel volt elfoglalva, ők is csak a sajtóból értesültek arról, hogy lesz „internetadó”, ami „a lakosságot sújtaná”. És megszülettek a Fidesz „csípőből kilőtt” nyilatkozatai arról, hogy személyekre lebontva nem lesz több, mint „csak” ennyi meg ennyi. Naná, hogy erre az eccerű emberek előtt egyértelművé vált, hogy valóban eleve ők fizetnék, holott erről szó sem volt. Talán teniszben mondják így: kikényszerített hibát vétett a Fidesz egy többfrontos harcban. Remélem nem végzetes hibát (kormánybuktatás).

    A Magyar rádió hangtárában meghallgatható a ma 2014. 10. 31. fél nyolc után pár perccel sugárzott interjú a miniszterelnökkel.

  139. Kedves bmga!

    Igazán sajnálom, hogy személyeskedtem veled, de még egy sértést kénytelen vagyok a fejedhez vágni (előre is bocsánatot kérek érte): Rettenetesen naivan gondolkozol! Ezt nem csak az internetadóval kapcsolatos véleményed miatt írom. Többmindent említettél általában a politikáról, ami neked nem tetszik „pártoktól függetlenül” (pl. sárdobálás, Biszku-ügy, ügynöklisták, stb.). Úgy tűnik, hogy vagy információ hiányban szenvedsz, vagy – és ez a valószínűbb – a rengeteg információt, amit összegyűjtesz, nem sikerül rendszerezned, nem jössz rá a logikára, ok-okozati összefüggésekre. Sajnos ezzel nem vagy egyedül, sőt a választó polgárok többsége hasonló cipőben jár.

    Bár Csizi nem szereti a közvetlen politizálást, itt a Pilvax kávéháznak ebben a szegletében, a Törzsasztalnál szerintem miért ne lehetne erről is beszélni? Tehát kedves bmga, gondolkozz el azon, amit alább le fogok itt írni. De! Mert nem akarom, hogy azt hidd, hogy rád akarom erőltetni a véleményemet, azt ajánlom, a kérdő mondataimon gondolkozz el első sorban! Próbáld őket megválaszolni magadban (vagy nyilvánosan). 3 – 2 – 1 – Start!

    A rendszerváltásnál romlott el eleve minden. Miért. Azért, mert nem a nép váltott rendszert, hanem a diktátor. 1977-78 környékétől vette fel a kommunista hatalom azokat a giga hiteleket nyugati bankoktól, amelyek adósságcsapdába vitték a ’80-as évek végre az országot. És ez részben adott a Nyugatnak egy zsarolási potenciált (amit a Jacques de Larosier vezette IMF nyíltan közölt is Kádárral), részben mellékhatásként azt szolgálta, hogy a kommunisták baráti kapcsolatokat építettek ki a nyugati üzleti világgal, ami a hatalmuk átmentését segítette elő. Amikor aztán a SZU gazdaságilag összeomlott, a mi komcsijaink egyszerűen hűséget esküdtek a Nyugatnak, ugyanazt a szerepet vállalva, amit addig a SZU felé játszottak – az ország teljes kiszolgáltatását.

    Szerinted rendszerváltás-e az, amit a leváltandó diktátor szervez? Rendszerváltás-e az, amikor a pártvagyonnal való elszámolás nélkül egy elegáns névváltással az egykori állampárt automatikusan az új rendszer, a Parlament részévé válik? Sőt, még ő oktatja ki a többi pártot demokráciából, európaiságból! Sőt, a magyarországi jobboldalt legszívesebben nem is vitte volna be az EU-ba (lásd Horn és Medgyessy akkori nyilatkozatait). Mit is jelentett a rendszerváltás a Horthy-kor leváltásakor? Sőt, mit is jelentett a történelem valamennyi addig történt rendszerváltása világszerte? Ezekhez képest mi történt 1989-90-ben Magyarországon?

    Szerinted a Nyugatnak 1988-89-90-ben nem az asztalt kellett-e volna vernie, hogy a magyar népet 40 éven át elnyomó, az emberi jogokat súlyosan korlátozó, az ’56-ot leverő, és nem utolsó sorban a rájuk is atomfegyvereket szegező kommunistákat elkergessük, sőt megbüntessük? Hogyhogy nem ellenségként kezelte azokat, akiket 1945-től addig folyamatosan igen?! Hogyhogy nem az akkoriban alakuló jobboldali pártokat, szervezeteket tekintette szövetségesének? Hogyhogy nem az volt EU-csatlakozásunk első számú feltétele, hogy a komcsikat kiiktassuk a köz- és gazdasági életből?

    Nos ez az, amiért Biszkut csoda, hogy ekkora késéssel is el lehetett ítélni, és ez az, amiért egyetlen mai aktív balos politikust sem lehet elítélni! A Nyugat őket tekinti szövetségeseinek, akik az ő céljait valósítják meg Magyarországon (a gyarmatosítást), ezért védi őket, a jobboldalt pedig támadja. Ehhez semmi köze nincs az emberi jogoknak, a demokrácia és a sajtószabadság féltésének! Mindannyian tudjuk, hogy otthon sem érdeklik őket ezek a kérdések, főleg, ha nagy pénzekről esik szó!

    Aki nem érti, hogy hogyan – és miért úgy – történt maga a „rendszerváltás”, folyton rossz következtetéseket von le az elmúlt 25 évről és napjainkról is. Ez pont olyan, mint egy matek példa. Ha eleve rossz a kiindulás, soha nem kapsz jó végeredményt.

  140. Kedves Csizi (és bmga)!

    Egy ideillő cikk a Magyar Nemzetből

  141. Kedves Rudi! Nagyon kérlek, hogy próbáljuk megőrizni a békebeli kávéházi hangulatot! Vitapartneredet ne minősítsd, hanem kard ki kard, érvek ütközzenek érvekkel. Magam sem tudom, hogy a “bmga” felhasználónév kit takar, azt sem, hogy személyesen ismerjük-e egymást, de tartsuk egymást tiszteletben, ne indulattól elragadtatva üssük a klaviatúrát! Csak az utolsó eszköz a moderálás, de ha szükségét érzem, élni fogok vele.

    Amit az u.n. “rendszerváltozás”-ról írsz az igaz, de hadd idézzem Antall József miniszterelnök urat: ” Tetszettek volna forradalmat csinálni!” 25 év távlatából, amikor itt állomásozott a ruszki hadsereg, a pártállamhoz lojális néphadsereg és rendőrség volt, felfegyverzett munkásőrség – nos ezek árnyékában kellett az Ellenzéki Kerekasztalnak a helyzetből a legjobbat kihoznia! Így sikerült… Már a taxisblokádnál kitűnt, hogy az EKA “ellenzéki” oldalán ültek azok a cégéres gazemberek, akik a Szabad Demokraták Szövetségének tagjaiként több kárt tettek . l. taxisblokád -, mint a suksükölő félanalfabéta kommunista pártvezérek! Nem tetszettünk forradalmat csinálni, hanem visszatetszettünk szavazni a karhatalmista, pufajkás Hornt és tettestársait… Ennyire volt rendszerváltó hangulat. Az egész a kelet-nyugat közötti hatalmi játszma volt, utóbbi piacot vásárolt, meg helyet, ahová a szemetét lerakhatja.

    Lehetne sokáig csócsálni, teljesen igazad van abban, hogy a bajok gyökerei 25 évre és azon túl keresendők, de ma az a feladat, hogy ebből a szarból amiben még mindig nyakig ülünk, másszunk ki valahogyan végre! Egyszerűen nem hibázhat a hatalom többet, mert ha a jelenlegi vezetés bukik, (minden ballépésével együtt) akkor VÉGÜNK VAN!

  142. Kedves Csizi!

    Igazad van, de éppen az a baj, hogy az emberek nagy része felületes, nem törődik ezekkel az összefüggésekkel, és nem is tartja fontosnak, hogy megpróbálja megtalálni ezeket. És ne minősítsem az ilyen magatartást? A tudatlanság egy bizonyos ponton túl: BŰN! Magyarországot a baloldal mint politikai erő már nem képes direktben legyőzni. De a hiányos tájékozottságú és politikai műveltségű megtévesztett tömegek – akikből ezáltal kvázi csőcselék válik – segítségével igen.

    Ezzel együtt felhatalmazlak, hogy a bmga-nak írt első két vagy három mondatomat töröld ki. A “Többminden”-ne kezdődő mondattól maradjon. A hozzászólásom úgy is értelmes marad. 🙂

  143. Tisztelt Rudipapa,

    természetesen lehet, hogy naivan gondolkodom, sőt, a politika sem érdekel olyan szinten, mint mondjuk téged. Nekem egyáltalán nem sértő, amit írsz. Mindössze annyit akartam mondani: tovább kéne lépni, de együtt, nem felesleges marakodással. Elolvastam a cikket, megmondom őszintén, engem nem érdekel, hogy “amerikai diplomata áll” az élén (bár szerintem ez bullshit), akár az egész igaz is lehet. Viszont te is ismered a médiát, mondjuk egy 444.hu-n ez fordítva jelenne meg, aztán bogozzuk ki.
    Te is írod feljebb, hogy a tudatlanság bűn (egyetértek), de idézlek: “…hiányos tájékozottságú és politikai műveltségű megtévesztett tömegek – akikből ezáltal kvázi csőcselék válik…” – no, ez a csőcselékezés rémlik 2006-ból, ott is puffogtatták ezt, pedig szerintem akkor sem ez lett volna a lényeg.
    Viszont ez a netadó lerágott csont, téma részemről letudva.

    A most kormányban lévők közül is rengetegen voltak kiszesek, egyebek; mára pedig az ilyen emberek (tisztelet a kivételnek!) szónokolnak hitről, egyebekről. Nekem nem sokban különbözik, amikor “én a Gyurcsánynak minden szavát elhiszem”, vagy “szeretünk Viktor” mondatok hangoznak el. Majd, ha élhetőbb lesz az ország, akkor elismerem a munkáját azzal, hogy rá szavazok, ez lenne a dolga, ennyi. Borúlátóbb vagyok mint Csizi, én nem látok alternatívát. A jelenlegi kormány megbukna, ha lenne helyette legalább hasonló szintű opció. Olyasmi, mint Tarlós újraválasztása, ez nem azt jelenti, hogy mindenki elégedett vele, csak nincs más.

    Más téma, egy kis szösszenet: öcsémnek volt egy cirka 400 ezres diákhitele, egy ismerőse/barátja Dániában él, kiment hozzá egy hónapra, igaz huszonpár napot dolgozott tizensok órában egy hűtőházban, halakat válogatva, viszont egy hónap alatt keresett annyit, hogy letudta a hitelét. Nyilván a srác lakbérébe is beszállt valamennyivel, plusz gyanítom nem vörös lazacon élt egész hónapban, ám tartozás letudva. Én is napi 12 órában dolgozom tizennégytől akár huszonpár napokat, ami teljes mértékben az én hibám – viszont örülök, ha sokszor egy húszast félre tudok tenni. Nem vagyok irigy ember, még a politikusokra sem (még arra sem, aki azt mondja, hogy “meg lehet élni 47 ezer forintból”, vagy Deutsch Tamásra sem, akiről csak a Tóth Gabi jellemzésére írt szavak jutnak eszembe: “szavai üresen zörgő mákgubók az őszi szélben”), csak ha már az ember eladja a mai napját a holnapért, akkor legyen értelme. Akkor fogom elhinni, hogy “Magyarország jobban teljesít”, amikor az akár 90-100 ezres adózásaim után is marad annyi pénzem hó végén, hogy a jövőmet tervezhessem. Akár itthon.

  144. Amikor bő öt esztendeje megszületett ez az oldal, “Honlapunkról” címen az alábbiakat írtam:“…lehetőség szerint ne foglalkozzunk napi politikával, mert az ma még az egyformán gondolkozók közé is képes éket verni.” Ennek szellemében megfordult a fejemben, hogy moderálom hozzászólásodat, de eleget ülhettél a billentyűzet előtt, dolgoztál azért, hogy gondolataidat megosszad velünk, ezért méltánytalannak éreztem volna ezt tenni.

    Általánosságban az a helyzet az internetes politikai vitákkal, hogy lehetetlennel határos egymást bármiről meggyőznünk. Én sem Veled, sem Rudival nem értek mindenben egyet, olvasatomban mindenhol vannak részigazságok, amelyek nem teljesen azonosak az én nézeteimmel, ugyanakkor nem ringatom magam abban a hitben, hogy zsebemben hordom a bölcsek kövét, és az én világnézetem lenne az egyedül üdvözítő!

    Amit a “csőcselékezés” kapcsán írsz, attól a ponttól igaz a jelző, amikor tettlegességre került sor! 2006-ban is elszoruló szívvel néztem a tévéostromot, mert addig rendben volt a dolog, hogy békésen tüntettek a Kossuth téren, de amikor elkezdték azt a Televíziót gyújtogatni, amely – akármilyen volt – mégiscsak a nemzeti kultúra egyik intézménye, az már nem az öszödi beszédről szólt! Persze az is messzire vezetne, ha végre tudnánk, hogy miért engedte a rendőrség a helyzetet odáig fajulni… Ez a tüntetés agresszió nélkül is elérte volna célját: nem lesz internetadó. Így kell a polgári demokráciának működnie!

    Az, hogy a politikusi gárda olyan amilyen, ténykérdés. Elég megnézni akár a környező országok, akár ez EU hangadóit, semmivel sem jobb az emberanyag. Sok a volt KISZ tag, igazad van. Én is az voltam, mert úgy léptettek be a gimiben, hogy rá sem kérdeztek akarok-e az lenni, de akartam volna, mert annak hiányában esélyem sem lett volna bekerülni a felsőoktatásba! Azt írod, hogy bukna a kormány, ha lenne alternatíva. Feltéve, hogy igazad van, gondolkozzunk el azon, hogy vajon miért nincs? Bár az én hivatásomban egyik kormány sem hozott mindeddig semmi jót, mégis Orbán Viktor a szememben mind emberileg, mind politikusi teljesítményét tekintve magasan felette áll a Horn, Medgyessy, Gyurcsány, Bajnai nevével fémjelzett, u.n. “baloldali” politikusoknál. Ugyanez igaz, ha Tarlóst összevetjük Demszkyvel, pedig utóbbinak bőven lett volna alkalma bizonyítania városvezetői rátermettségét!

    Végül a dániai munka, amely felvetésével nagyon fontos kérdést feszegetsz! Feltételezem, ha testvéred diákhitelt vett fel, akkor a felsőoktatásban tanul, vagy tanult, azaz valamilyen területen magasan kvalifikált szakember, vagy azzá válik idővel. Valóban nagyon szomorú, hogy hűtőházi halválogatással szabadult meg a hiteltől! Csakhogy! Dániát nem fosztották meg eredeti területének kétharmadától, nem nyögött kommunista rémuralmat és ruszki megszállást évtizedeken keresztül, nem rabolják el nemzetközi pénzszivattyúk nemzeti jövedelmének nagy részét, ezért nyilvánvalóan képes arra, hogy nagyobb jövedelmet biztosítson az ottani munkavállalóknak. Jó ha tudod: a 90-100 ezres adózásaid a hetvenes évektől folyamatosan felvett nyugati kölcsönök KAMATAIRA fordítódik, ahogyan a teljes egy éves magyar SZJA bevétel is! Ez nem Orbánék sara.

    Tisztelettel kérlek Benneteket, hogy fejezzük ezt most be. Természetesen, ha annyira fontos mondanivalótok van, hogy nem tudjátok magatokban tartani, továbbra sem fogok moderálni, ám a magam részéről a vitát befejezettnek tekintem.

  145. Én csak annyit tennék hozzá, hogy nem ragaszkodom a “Tisztelt Rudipapa” megszólításhoz. Elég a “Kedves” is. A legkevésbé sem a tekintély oldaláról szerettelek volna meggyőzni, kedves bmga! Nem is meggyőzni, csak szempontokat adni, sőt még inkább csak azt elérni – de úgy látom, nem sikerült 🙂 – hogy érdeklődj a politika iránt, hogy ne csak az “igen” vagy “nem”, a “van” vagy “nincs”, hanem a MIÉRT is érdekeljen. De ez megint túl kioktatósra sikeredett. Be is fejezem, mielőtt belegabalyodnék 🙂

  146. Nézzétek el nekem, hogy itáliai utazásunk miatt több minden kimaradt: sem halottainkról, sem november 4-e gyászáról nem szóltunk.

    Ahogyan mentünk Édesapámhoz a temetőbe, a megsárgult fák látványa békés belenyugvással töltötte el lelkünket.

    Szépek ezek az őszvégi esték! Gesztenye, vagy tök sül, jóízű az alma, a körte, van még szőlő, Márton napra megjelentek a 2014-es évjáratú borok palackba zárt első fecskéi is! Közeledik Advent, gyertyákat gyújtva magunk is részesei lehetünk a Fény születésének! Megtalálva belső békénket, a hajnali roráték csendességében magunk is újjászülethetünk.

    Itt, A mi Pilvaxunk Törzsasztalánál és az oldalon is, igyekszünk néhány mozaikkockával hozzájárulni majd az ünnepi készülődéshez.

  147. Törzsvendégeink megszokhatták, hogy a korábbi esztendőkben tartalmilag és kicsit külsőségekben is készültünk adventkor az Úr eljövetelére, idén ez mindeddig elmaradt.

    Mióta hazajöttünk a napfényes Itáliából, elöntöttek bennünket az apró-cseprő napi gondok, a munka, iskola, mindennapi helytállás. Számomra nagyon hiányoznak az íjászversenyek és a koncertek, előbbieket – talán a zord évszak miatt – alig rendeznek, (meg egy apró sérülés is akadályozott), utóbbiakra sem volt erőnk/időnk elmenni.

    A külső világban sem történik semmi jó, pedig annyira szeretnénk kicsit békében élni, nyugodtan tenni a dolgunkat.

    Azért igyekeszem advent második két hetére A mi Pilvaxunkba is elhozni a négy gyertya fényét, ennek jegyében fogadjátok szeretettel Böjte atya egyik gondolatát, amely engem nagyon megragadott:

    „Nem olyan komplikált ez az élet. Örvendj annak, hogy vannak, akiket szerethetsz. Nagyobb és fontosabb feladatod nincs, mint boldoggá tenni azokat, akiket a Jóisten rád bízott. Ilyen egyszerű.”

    (Részlet Böjte Csaba: A szeretet bölcsője című könyvéből.)

  148. OLVASMÁNY Jób könyvéből

    Isten nélkül az élet csak értelmetlen küszködés.

    A szenvedő Jób így panaszkodott:
    Nemde küzdelem az ember sorsa a földön?
    Nemde napszámos módjára tölti el napjait?
    Olyan, mint a rabszolga, ki árnyékba vágyik,
    olyan, mint a napszámos, ki a bérét várja.
    Csalódással teli hónapok jutottak nekem osztályrészül,
    keserves éjszakák lettek fizetségem.
    Már lefekvéskor azt kérdezem: “Mikor virrad?”
    És mihelyt felkelek: “Mikor lesz már este?”
    Tele vagyok kínnal egész alkonyatig.
    Napjaim futnak, mint a takács vetélője,
    eltűnnek, s nyomukban nem marad reménység.
    Gondold meg: életem csupán egy lehelet,
    szemem soha többé nem lát boldogságot.

    Ez az Isten igéje.

  149. Valamennyi barátomnak, ismerősömnek, törzsvendégeinknek, a néha csak ide pillantóknak, határokon innen és túl, tavaszt és újjászületést hozó, áldott Húsvétot kívánok!

    “Várjuk a Megváltó csillagát
    És a tavaszi feltámadást!”

  150. Köszönöm szépen, áldott húsvétot Neked s Családodnak is.

  151. Kissé megkésve, de én is áldott Húsvétot kívánok neked és családodnak, Csizi, és a Pilvax látogatóinak szeretettel!

  152. Köszönjük! 🙂

  153. Utólag kívánok kellemes és áldott Húsvétot minden jó szándékú embernek Pilvaxban -és Pilvaxon kívül.

  154. Mivel szerteágazó hozzászólások érkeztek, engedjétek meg, hogy – házigazdaként – a Törzsasztalnál válaszoljak!

    Krisztának köszönöm a Berettyóújfalui rendezvénnyel kapcsolatos kiegészítést, örömmel olvasnánk tábori beszámolókat!

    Ami az íjászverseny helyezéseit illeti, azért nem hangsúlyoztam, mert itt valóban a részvétel a fontos; igaz kár lenne tagadni, hogy mi szinte kizárólag dunántúli versenyeken indulunk, ahol jól ismerjük az erőviszonyokat, mégis jó érzés, hogy egy másik régió íjászai között is sikerült helytállnunk, arról nem beszélve, hogy hitvesem Márti, megnyerte a női tradicionális kategóriát! Még egyszer mondom, nincs ebben semmi álszerénység, egyszerűen remek dolog Csonka-Magyarország talán legmagasabban fekvő települését övező erdőben, remek társaságban nyílvesszőket röptetni! Ehhez képest a versenyen elért helyezés másodlagos!

    Ami pedig a BL döntőt illeti, köszönöm Petinek a részletes értékelést. Bár rögzítettük a meccset, de letöröltem, nem néztem meg. Messze a Barca volt esélyesebb, azt hiszem a Juve már a döntőbe jutással is erőn felül teljesített. A hírek szerint a nyáron tovább erősödött, jól igazoltak, talán jövőre övék lesz a trófea. Forza Juventus! (Persze ne feledjük el az előttünk álló finnek elleni meccset, majd a júliusi klubcsapati elő-elő-elő-elő selejtezőket, rághatjuk a körmünket az izgalomtól… A Tour kezdete sincs már messze, talán ezen a nyáron is részünk lehet “kiküldött tudósítónk” vízilabdával kapcsolatos beszámolójából 😀 ).

    Rövid, ám forrónak ígérkező nyár áll előttünk. Számunkra augusztusig a munkáé lesz a főszerep, de remélem azért akad majd néhány olyan téma, esemény amelyekkel sikerül a napokban 6 éves “A mi Pilvaxunkat” frissítenem :-)! (Persze Rátok is számítok ebben!)

  155. Időben szólok: július 4-én Csókakőn lesz P. Mobil koncert, (sajnos nem lehetek ott), az Ismerős Arcok csepregi táborában július 10-én adnak hangversenyt – ott leszünk, szállás lefoglalva 🙂 !

  156. Mindazt, amit a “Záróra” című írásban leírtam, továbbra is fenntartom, de átgondolva néhány dolgot, oda jutottam, hogy a Programajánló elhallgattatásának nincs semmi értelme, hiszen mi adhat erőt – az imán kívül – ezeknek a napoknak az elviseléséhez, mint nemzeti kultúránk? Ismét feltöltöm a soron következő eseményeket, koncerteket.

    Azt viszont látom magam körül, hogy iszonyatosan elkeseredett közhangulat uralkodik, amit tetéz az emberek félelme, a bizonytalan jövőtől. A baj sokkal nagyobb, mint amilyennek látszik, a megoldás csíráját sem látni. Nem akarok belemenni a részletekbe, de magam is azt érzem, hogy ebben a helyzetben például semmi keresnivalóm sincs a Budavári Borfesztiválon, pedig “békeidőben” bizonyára ott lennék.

  157. “… de magam is azt érzem, hogy ebben a helyzetben például semmi keresnivalóm sincs a Budavári Borfesztiválon, pedig “békeidőben” bizonyára ott lennék.”

    Úgyszintén.

  158. A jobb oldali hivatkozások között a “Kapuciner”-ben a RÖPLAP FELTÁMADT TETSZHALOTT ÁLLAPOTÁBÓL!!!

    Lassan nekem is fel kellene támadnom, igaz most még inkább igazi halott, mint tetszhalott szeretnék lenni :-(((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((………………..

  159. Már korábban is többször esett szó az abai Atilla Király Gimnáziumról, ahol Benedek fiam – februárban lesz egy éve – koptatja az iskolapadot. Nem akarom részletezni, hogy az iskolaváltás óta mennyire pozitív fordulatot vett mind az ő, mind egész családunk élete, ám hogy lássatok ebből valamit, közzéteszek egy riportot a suliról, amelyben Benedek kb. a 15. perctől oszt meg a nézőkkel néhány gondolatot. A honlap hivatkozásai között elhelyezem az iskola oldalát, igaz, jelenleg még embrionális állapotban van, de lesz ez még jobb!

  160. A régi címen, ám gyönyörűen megújult honlappal várja az érdeklődőket a Kormorán!

  161. Kicsit megkésve kívánok valamennyi barátomnak, ismerős és ismeretlen olvasóinknak boldogságot és áldást hozó új esztendőt!

    Megpróbálom majd a szomorú írást valami másra cserélni, de egyelőre gyűjtöm a pozitív energiákat.

  162. Hosszabb interjú Nyerges Attilával, itt itt található, érdemes elolvasni!

  163. Kohus Peti említette a szabit. Azt hiszem, aki előtte áll, nagyon várja, hiszen túl az egész évi munkán, az iszonyatos hőség is kizsigereli az embert. Nekem még két teljes hetem van addig, vágom a centit… 🙂 .

    Nagy utazás nem lesz, íjásztábor Cserépváralján a fix pont, a többi még nyitott. Nagyon szeretném a kerékpártúrát, de hitvesemet még puhítani kell.

    Benedek jelenleg Székelyföldön, azon belül is a Gyimesben van egyhetes osztálykiránduláson, ígért egy részletes beszámolót A mi Pilvaxunk olvasóinak. Vasárnap jön haza.

    Én pedig aznap Dinnyésre megyek Ismerős Arcok koncertre!

  164. Mi Badacsonyörsön ütünk tábort és onnét indulunk kerékpárral minden irányba.Elmegyünk olyan helyekre,ahol még nem jártunk,de nem tervezünk komolyabb távokat tekerni.
    Olyan napi 50 km untig elégnek látszik.Persze sok függ az időjárástól is,de kerákpározni akkor is lehet,ha a tó vize hűsebb a kelleténél,esetleg csak 22 fok van és szemereghet az eső is.
    Még egy hónap.Kemény lesz,mert ráadásul a szabit megelőző három hetet végik kell “Nürnbergeznem” úgy,hogy az utolsó munkanapomon szombaton érkezem haza és másnap kora reggel már irány a Balaton.

    Ami a nők puhítását illeti,van néghány tippem.Gyémántgyűrű,arany kilószámra,ha nem válna be,akkor egy jó seprű,mondjuk Nimbus 2016,ha ez sem,akkor már csak a vasököl jöhet szóba.Csak ne üssön vissza az asszony.
    Egyébként Mártit nem lesz nehéz meggyőzni,azt hiszem…Főleg ha a tekerés köztudottan tartja az alakot és szálkásít is egyszerre.

  165. “…Budapest,Budapest,te csodás! Te vagy nékem a szívdobogás…” -szól a dalban.Bizonyára ez igaz is volt akkor,amikor a szerzők megírták a szöveget .
    Ami a szívdobogást illeti,az megmaradt,mert az ember pulzusa egy-kettőre felszaladhat,pl. a Bazilika melletti parkolóból hallatszó ordítozás miatt két taxis között,a Mátyás templomnál egy autós miatt,akire rádudál egy buszsofőr,amiért blokkolja őt,ezért ingyencirkuszt rendez az ordítozással,konkrétan vén f@szüzással…de nem lehet nyugodt pulzussal elmenni egy nagyobb társaság mellett sem,akik egyértelműen az arab világból jöttek hozzánk látogatóba és tömegesen láthatóak a belvárosban és mindenhol,ahol turistaként érdemes megfordulni.
    A csodás Budapest fogalma alapjaiban omlik össze abban a pillanatban,amikor egy szép szombat délután ismerősöket viszel magaddal,akik még nem jártak fővárosunkban.A Deák-tértől gyalogosan,a Bazilikát érintve,a Szent István-tértől a Széchenyi-térig,majd a Lánchídon át fel a várba.A nagykönyvben is ez az irány van megírva.De riasztó felemelt kéz lebeg felettünk,levegőt ne nagyon vegyél,saját érdekedben,mert minden végig van hugyozva és a melegben rendesen terjed a bűz.A parkok meg a hajléktalanoknak van fenntartva.
    Szóval télen,hideg időben vigyük el ismerőseinket várost nézni-bármelyik európai nagyvárosba.

    Ennyit a csodás fővárosunkról.

  166. Szomorúan olvasom ezeket a sorokat, fél óra járásra élve Budapesttől, másfél hónapja magam sem jártam ott, nem is vágyom rá,

    Európa metropolisaira egyre inkább a tapasztaltak jellemzők. Ahol néhány négyzetkilométerre százezrek zsúfolódnak, aligha képzelhető el élhető élet. Mindezt megtetézi a közlekedési káosz. Anno nagy városépítészeink nem gondoltak, nem is gondolhattak ekkora autóáradatra, hiába próbálnak útbővítésekkel javítani a helyzeten, a tér behatárolt.

    A lüktetés agressziót szül. A túlfeszült idegállapotban, amikor fél órát állunk a közlekedési dugóban, halvány esélyünk sincs arra, hogy parkolóhelyet találjunk, könnyen elszakad a cérna, a frusztráció pedig agressziót szül.

    Szomorú. Miféle világ ez körülöttem, s hová lettek az álmaim? Szinte vágyom már, hogy vége legyen…

  167. Új naptár került a falra, egy esztendő immár végérvényesen múlttá változott, szorongva gondolhatunk a jövőre.

    Arra a jövőre, amelyet nem tudhatunk milyen lesz, de kezd kirajzolódni sziluettje, s semmi jót nem ígér. Nem látom értelmét tételesen felsorolni a baljós jeleket, aki nyitott szemmel jár-kel a világban, tisztán láthatja azokat.

    Ilyenkor mindig felmerül a kérdés, hogy érdemes-e ebben a nyomott hangulatban honlapot szerkeszteni? Ez az oldal muzsikáról, kultúráról és a sportról szól elsősorban, egy csipetnyit, ha lehet, megfűszerezzük saját életünk kitüntetett eseményeivel, legyen szó akár egy kerékpártúráról mindössze. Ahogy indulásakor célul tűztük ki, napi politikai csatározásoknak, szájkaraténak továbbra sem lehet otthona.

    Írásra élmények ösztönöznek, amelyekből egyre kevesebb adatik. 2016-ban mindösszesen két Ismerős Arcok és három Kormorán koncerten voltam. Más zenekarokéra nem jutottam el, nem azért mert akármelyik kedvencemnek hátat fordítottam volna, hanem így hozta az élet. 2016-ban sokat foglalkoztunk sporttal, 2017-ben is lesz rá alkalmunk. Mindig lesz olyan esemény, olvashatunk könyvet, láthatunk filmet, amelyről érdemes szólni. Gyorsuló idő mondják sokan, de lemaradásban vagyunk, s a Pilvaxot szerkeszteni is idő és energia kérdése.

    Éppen ezért le fog lassulni, mert egyre kevesebb olyan impulzus, inger ér, amely írásra késztetne. Egyelőre marad az oldal, marad címlapon az újévi jókívánság, s talán majd a hónap közepén írok a II. Székesfehérvári Bormustráról, elvégre a téma kávéházba illó.

    Addig pedig legyen dermesztő, néma ez a hely, mint egy elhagyott romváros…

  168. ÚJRAINDULT A SAJTÓKLUB AZ ECHO TÉVÉN! Talán akadnak közöttetek páran, akik még emlékeznek, hogy az ezredforduló idején, amikor nyomasztó baloldali médiafölény volt, az ATV nevű adón, pénteken esténként jelentkezett ez a politikai vitaműsor, Bayer Zsolt, Bencsik András és Lovas István állandó jelenlétével, a negyedik újságíró változott, Járay Judit, Tőkécki László, Tóth Gy. László személyében. Azután az elvesztett választások után lesöpörték őket a képernyőről, Bencsik még egy ideig próbálta a Demokrata című hetilap mellékleteként, DVD-én terjeszteni, nem sok sikerrel.

    Abban az időben nagyon élveztem a műsort, Bayer sajátos stílusát, különösen Lovas felkészültségét. Tóth Gy. pedig látható élvezettel bírálta a Szabad Demokraták Szövetségét. Valamennyi résztvevő megjárta a magyar sajtóélet bugyrait, ha jól tudom, Lovas István még a Szabad Európa Rádiónál is dolgozott. Sok mindent belülről láttak, és véleményük általában egyezett az enyémmel. Mondom, nyomasztó volt a baloldali médiatúlsúly, lámpással kellett keresni az olyan tiszta hangot, mint pl. az éterben a Pannon Rádió volt.

    Sajnos a sajtó – legyen bármelyik oldal elkötelezettje – manipulál. Én leszoktam a hírműsorok nézéséről, egy-két hírportált futok át néha, alig van olyan, amely pusztán a tények közlésére szorítkozna. Persze meg lehet találni ezeket. Jó példa a Magyar Nemzet, Lánchíd Rádió, Hír Tévé alkotta médiabirodalom napok alatti pálfordulása. Kormánypártiból órák alatt ellenzékivé változott. Sok mocsok rakódott a médiákra, de hogy mondjak valami jót, apolitikusat, mostanában vezetés közben – a Kossuth mellett – a székesfehérvári Vörösmarty Rádiót hallgatom, nagyon jól szerkesztett, pártfüggetlen, a helyi életről hasznos információkat sugárzó adó, ráadásul olykor még egy Ismerős Arcok dalt is műsorra tűz 🙂 .

    Szóval hétfőn esténként, az ECHO Televízió műsorán újra Sajtóklub, Huth Gergellyel (pestisracok.hu főszerkesztője) kiegészülve. Kellemes tévézést!

  169. Barsi Balázs ferences szerzetes honlapjával bővült a “Lélek itala…” hivatkozásgyűjteményünk. Szeretettel ajánlom figyelmetekbe!

 Minden vélemény számít! Várjuk a hozzászólásokat!

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Kötelező

Kötelező