feb 072016
 

Február 27-én szombaton, különleges helyen koncertezik az Örökség. Debrecenben, a Nagytemplomban! Az 1848-49-es szabadságharc kormánya Debrecenbe menekülve, a Nagytemplomban mondta ki 1849. április 14-én a Habsburg-ház trónfosztását, és hirdette ki a Függetlenségi Nyilatkozatot. A “Kálvinista Róma” egyik szimbólumában, ismét gyermekkórus közreműködésével hallgathatjuk meg az Örökség dalait. Hatalmas élménynek ígérkezik!

Debrecen 230 km-re van Budapesttől, a koncert 18 órakor kezdődik, ám előtte kiválóan lehet eltölteni az időt a városban. Elsősorban a Déri Múzeumban, ahol a Munkácsy-trilógiából jelenleg látható két alkotás akár a közelgő Húsvéthoz is közelebb vezethet bennünket. Természetesen sok más nevezetességet is megnézhetünk a nap folyamán.

Debrecen, Nagytemplom, Örökség – varázslatos élményt ígér mindenkinek, aki ott lehet. Innen nézve nagy a távolság, de nem leküzdhetetlen… Meglátjuk 😉 !

jan 202016
 

Idestova másfél évtizede követem Géczi Erika, Mr.Basary, Nagy László, Szabó Miklós pályafutását, függetlenül attól, hogy aktuálisan kikkel muzsikálnak együtt. Mielőtt belevágnék új albumuk bemutatásba, ezen a helyen is szeretném megköszönni nekik, hogy megszámolhatatlanul sok értéket alkottak és közvetítettek számunkra! Ugyancsak nem mehetek el szó nélkül amellett, hogy volt erejük felállni, egymásba kapaszkodni, újrakezdeni, ily módon kibontakoztatni a bennük szunnyadó alkotóerőt! Éppen ezért nem tudok, de nem is akarok elfogulatlanul írni új albumukról.

Örökség logo

Természetesen nemcsak a négy Magyar Örökség Díjas zenészt illeti köszönet, hiszen az újrakezdés óta velük dolgozó Gulyás Ferenc, aki a Magyar Kultúra Lovagja, és a Junior Prima Primissima díjas Kovács Marci, a magyar népzene világából érkezve hozott tudását, örökségét, szemléletét ötvözte velük; Jelinek Zsu énekével, Szilva János basszusgitárjával, Kosz Szilveszter billentyűs hangszerekkel teszi teljessé az Örökség muzsikáját. Nem elfeledkezve a korábban velük zenélőkről sem, talán a jelenlegi felállásban találta meg a zenekar igazán önmagát, indult el a komoly sikerek felé vezető úton!

A karácsonyi koncerten is megtapasztalhattuk, de a korongra került dalokat hallgatva is érezhetjük, hogy milyen csodálatos szintézise az Örökség muzsikája az ősi dallamvilágnak és rockzenének! Előbbieket elsősorban Gulyás Ferenc számtalan – leginkább saját készítésű – népi hangszere, és Kovács Marci hegedűje szólaltatja meg, billentyűsök, szólógitár, basszusgitár, dob, klasszikus rockzenei hangzásával ötvöződve. Ám a nem népzenei ihletésű dalokba is nagyon jól beilleszthetők a népi hangszerek, erre is bizonyság az album! Végül az énekesek: Géczi Erika elbűvölő hangja és akusztikus gitárjátéka, Jelinek Zsu éneke és dorombjátéka, Mr. Basary rocktorka teszik fel a koronát a sokszínű zenei alapra.

Ahhoz, hogy az említett összhang kiteljesedjék, szükség volt kiváló hangszerelésre, az arányok megtalálására, az énekszólamok személyre szabására: mikor, kinek a hangja szólaljon meg, vagy mely’ pillanatokban halljunk vokált. Ezen a téren talán a bőség zavara is fennállhatott, hiszen számtalan lehetséges variációból kellett kiválasztani a legjobbat. A zenei anyagot hallgatva az is érezhetjük, hogy az alkotóművészek lelküket is hozzátették, a dalok nem összetákoltak, hanem nagyon alaposan átgondoltak, kidolgozottak. Az albumot átható harmónia igaz a szöveg- és dallamvilágra is, melyek kölcsönösen erősítik egymást. Összességében pozitív életérzést, az öröm és boldogság keresését és meglelését, hazaszeretet közvetítenek.

Tizenöt dalt hallgathatunk, valamennyi szerethető, némelyik dallama fülbemászó, szinte azonnal dúdolható. Ki-ki zenei ízlése szerint döntse el, hogy melyek szívének legkedvesebbek, nekem legjobban a Pogányos hitvallás, Csak azt mondd meg rózsám, Szerelem gyermekei, Fújjon a szél fújjon tetszik, azonban két dal jelenti a csúcsot: a Táltos ének és a Révészem.

Ha kezünkbe veszünk egy zenealbumot, először a borítóval találkozunk, ezen a téren úgy érzem, hogy a lovakat ábrázoló szép grafika nem tükrözi a lemez hangulatát; másrészt hiányolom a dalok szerzőinek feltüntetését. Ám legyenek ezek az album legnagyobb hiányosságai!

Az Örökség Ébredés című első zenealbuma is kiválóan sikerült, a Szabadság és Szerelem méltó folytatás, sok tekintetben előrelépés. Nagyon remélem, hogy mindazok akik ismerik és szeretik az Örökséget és mindazok akik talán éppen ezt az albumot meghallgatva zárják szívükbe, sok örömet találnak majd benne! Mivel az album beszerzése nem könnyű, íme egy hely ahol megvásárolható. De ne csak az én elfogult írásomat olvashassátok, itt található például egy kritika külső forrásból, amely részletesen bemutatja a dalokat is, és szakmai nézőpontból elemzi azokat.

Hallgassátok, szeressétek, vigyétek el jó hírét, mert érdemes arra! Ha előbb nem, akkor találkozzunk áprilisban a Club 202-ben, a lemezbemutatón!

dec 202015
 

„A mi Pilvaxunk” szeretne valamennyi olvasójának karácsonyfája alá helyezni egy apró ajándékot, amely – úgy gondolom – sokatok számára komoly értékkel bírhat. Ritkán adatik meg egy ember életében, hogy negyvennyolc órán belül, három kedvenc zenekarának koncertjét hallgathatja meg. Rögzítsük a tényt: december 18-án Újpesten Kormorán, 19-én az Erzsébetligeti Színházban Örökség, majd azt követően a Club 202-ben Ismerős Arcok hangversenyeken voltam.

Ezúttal nem hagyományos koncertbeszámolókkal készültem, hanem mint megajándékozott, szeretnék felvillantani néhány kikívánkozó gondolatot. Természetesen az előadások mellett sem megyünk el szótlanul…

Koltay Gergő említette, hogy harminckilenc éve, Kormorán néven, 1976. december 16-án lépett először színpadra zenekarával. Nem gondolta volna akkor, hogy majd’ negyven év múlva, ugyanazzal a töröksíppal fújja az Ilju Haramiát… Soha nem tudhatjuk, hogy életünk melyik pillanata sorsfordító…

2002 Adventjén vezérelt hitvesemmel a MOM Kupolatermébe az Úr, én sem tudtam, hogy ha nem is sorsfordító, de az elkövetkező másfél évtizedemet meghatározó Kormorán koncerten lehetünk jelen. Jól emlékszem, ahogyan Beától megkaptuk a kormorános kitűzőt, bennem él a koncert minden egyes pillanata. Iszonyatosan nehéz időszakban, a teljes reményvesztettség állapotában kaptuk vissza a hitet. „Csak a zene?” tehetnétek fel a kérdést. Igen a zene, amely egészen ősi, génjeinkbe égett érzéseket hívott elő, a dalok üzenetei önmagukban elégek lettek volna; de soha nem éreztük át addig, hogy mennyire sokan vagyunk, akik magyarul érzünk és magyarul gondolkozunk! Ebből a legsötétebb pillanatokban is érőt meríthettünk!

Az ajándékok sorának ez csak kezdete volt: beszélgetések egy honlapon, koncertek, kirándulások, táborozások, együttlétek. Olyan barátságok születtek, amelyek kiállták az idő próbáját, gúnyhatáron innen és túl; a mai napig rengeteg barátunkkal ápoljuk kapcsolatunkat, kivel havi, kikkel, évi rendszerességgel. A Kormorán Baráti Kör sok egyébbel is megajándékozott minket: az íjászattal, melyről azon az első „fekete” honlapon annyit olvastam, hogy magam is kedvet kaptam hozzá; Erdéllyel, hiszen A Napba Öltözött Leány ősbemutatója a somlyói Nyeregben adta meg az első lökést, hogy nekivágjunk az azóta tucatnyiszor megismételt utazásnak; az Ismerős Arcokkal és a Transylmaniával, amely zenekarokat a nemrég porig égett TF csarnokban hallhattuk először. Végül, számomra gyönyörű ajándék ez a honlap, melynek gyökerei a Kobaknetig nyúlnak.

„Csak a zene”, igen, a zene, amely elhozott rengeteg barátságot, kizárólag azért nem sorolom fel mindet, mert félek, kihagynék valakit… Kihagynám azt a barátomat, aki a Metrótól elkalauzolt a koncert helyszínére, a másik barátomat, akivel tudtuk, hogy találkozunk Újpesten; a harmadik barátomat – remélem bátran nevezhetem annak –, akivel bár évek óta nem beszéltünk, pénteken viszontláttuk egymást, emberhez illően, egymás szemébe nézve szorítottunk kezet; a Lányt, akitől most is jótékonysági célból sütött süteményeket kaptunk; Erzsébetligeten az Örökösök, a Club 202-ben pedig a sok (Csepregről is) ismerős arc. Ezek a kapcsolatok kellenek a túléléshez és a hithez. Erőt adnak ahhoz a munkához, amely ránk vár, hogy elődeinkhez méltóan, biztosítsuk az utánunk jövőknek, hogy Kárpáthaza mindörökké a magyar nemzeté maradjon! Ahhoz, hogy így legyen, szükségünk van egymásra, nyelvünkre, nemzeti kultúránkra, amelynek éppúgy része a muzsika, mint a tánc, színház, irodalom, képző- és filmművészet, építészet!

Néhány szó essék a koncertekről is. Újpesten a Művelődési ház zsúfolásig megtelt; az aulában a legifjabb kobakos zenészek adtak egy rövid karácsonyi műsort, majd a színházteremben megszólaltak a dalok. Érkeztek vendégművészek, köztük Papadimitriu Athina, aki idén a Kormorán Örökös Tagjává vált. Jöttek pásztorok, karácsonyi énekek, Om Mani Padme Hum, néptáncosokkal. Búcsúzóul mindenki egy karácsonyi dalokat tartalmazó korongot kapott ajándékba. Csodálatos este volt!

Másnap, az Erzsébetligeti színházban, folytatódott a varázslat. Sok év óta, most éreztem először, hogy az Örökség zenekar, amelynek négy tagja: Géczi Erika, Mr.Basary, Nagy László, Szabó Miklós, még a Kormoránban lettek Magyar Örökség díjasok, az ott eltöltött tíz év minden értékét átmentve, hosszú útkeresés után, végre sínen vannak, megtalálták saját hangjukat, arculatukat és olyan dalok születtek, amelyek nélkül sokkal szegényebbek lennénk. A zenekarra hatalmas sikerek várnak, Jelinek Zsu, az új énekesnő, gyönyörű hangjával, színpadi megjelenésével, mozgásával, friss fuvallatot hozott. Három órás koncert volt, fellépett néhány ifjú zenész is a zenekarral, Balatonfelvidékről, Pécselyről, a Báró Wesselényi Miklós Alapítványi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola diákjainak énekkara. (A tanintézet ugyanolyan felfogású életiskola, mint Abán az Atilla Király Gimnázium, ahová Benedek fiam jár.)

A Kormorán és az Örökség koncerteken megszólalt néhány dal, mindkét zenekar előadásában. A legfontosabb azonban, hogy befejezésül mindegyik helyen elénekeltük a Himnuszt és a Székely Himnuszt!

Nézzétek el nekem, ha az Ismerős Arcok koncertjéről ezúttal kevesebbet írok. Egész évben folyamatosan követtük útjukat, sok koncertbeszámolót olvashattatok. Tegnap este bő másfél óra hosszat hallgattam őket, nem tudok a korábban leírtakhoz most bármit hozzátenni. Nyerges Attiláék egyenes derékkal, fáradhatatlanul járják a maguk számára kijelölt utat, amely valódi magyar út.

A fényképek megtekintése után hallgassátok sok szeretettel a koncertrészleteket, amelyekkel ezúton kívánok A mi Pilvaxunk valamennyi olvasójának boldog, békés, szeretetet hozó, Istentől áldott Karácsonyt!

Örökség, Isten ujja megérintett

Örökség, Táltos rege

Örökség, Házi áldás

Örökség, Záróvers

Örökség, Karácsonyi rege

Ismerős Arcok, Csak a zene (részlet)

Ismerős Arcok, Zuhanó madár

jún 052015
 

A mai napon elektronikus levél érkezett az Örökség Zenekartól, amelyet nagy örömmel teszek közzé A mi Pilvaxunk valamennyi olvasója számára!

Örökség

“Kedves Barátaink!

Egy kisebb fajta csodát szeretnénk Veletek megosztani.

Kelet-magyarországi barátaink, berettyói vezetéssel meseszép környezetben közönségtalálkozót szerveznek minden kedves az Örökséget ismerő, szerető, vagy csak egy jó közösség iránt érdeklődő embernek.

A “Szász tanya” mint helyszín garantálja a koncertek, és egyéb zenekarunkkal kapcsolatos programok mellett a kikapcsolódás egyéb formáit is. A skanzeni környezet, az őshonos állatok közelsége (gyermekeknek állatsimogató) a tanyasi hangulat, kemencés ételek a minőségi pohár bor, pálinka vagy az esti tábortűz… maradandó emlékeket hagynak mindenkiben.

A közönségtalálkozó nyilvános, díjtalan, de regisztrációhoz kötött, melyet a berettyoorokseg@freemail.hu címen lehet megtenni, név, e-mail cím és telefonszám megadásával. A regisztráció során a szervezők további információkat is adnak.

Akik az “ott alvós” lehetőséget választják, a szervezők ingyenes sátorozási lehetőséget (fürdő és wc használattal) biztosítanak. Az Örökség zenekar folyamatosan a helyszínen tartózkodik, kötetlen beszélgetésekkel, péntek este egy tábortüzes koncerttel, szombat este egy igazi nagy-koncerttel várja az érdeklődőket.

Ugye jöttök? 🙂

Szeretettel várunk!

az Örökség

PROGRAM:

2015. JÚNIUS 12.
18:00-tól közönség találkozó: A zenekar tagjaival kötetlen beszélgetés, mely az este folyamán tábortűz melletti zenéléssel és közös énekléssel folytatódik.

2015. JÚNIUS 13.

15:00-tól közönség találkozó: A zenekar tagjai a Szász tanyán tartózkodnak és minden kerek órakor a Teremburába mennek ahol lehetőség van bármelyikükkel egy kötetlen beszélgetésre.
Lehetőség van CD, DVD vásárlásra és dedikáltatásra is.
17:30-tól ZENEVONAT koncert:
Kövér Laciék elő zenekara a saját számaik mellet közkedvelt rock klasszikusokat játszik.
19:00-tól ÖRÖKSÉG koncert

HELYSZÍN: Szász tanya, Berettyóújfalu – Berettyószentmárton, Morotva út”

ápr 222015
 

Április 22-e a Föld napja. 2009-ben Evo Morales bolíviai elnök kezdeményezésére az ENSZ április 22-ét a „Földanya Nemzetközi Napjá”-vá nyilvánította. A Föld napja mozgalom egyik jelmondata: „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?” Hallatán inkább bánat, félelem és rettegés tölthet el bennünket! A Föld ennyi ember eltartására alkalmatlan, mindennek következményei: globális felmelegedés, a termőföld kizsigerelése, az ózonpajzs elvékonyodása, a sarki jégmezők olvadása, üvegházhatás és még nagyon hosszan lehetne sorolni a káros és visszafordíthatatlannak látszó folyamatokat. A globalizáció és a profitéhség nem kíméli sem az egyént, sem a társadalmakat, sem a nemzeteket, sem a Földet. Minek kell még történnie ahhoz, hogy végre ébresztőt kiáltsunk, és megállítsuk a pusztítást? Egyáltalán, van erre esély?


Fotó:NASA

Köszöntsük Földanyát az Örökség és a TransylMania egy-egy gyönyörű dalával!

jan 042014
 

Minden zenekar életében lehetnek mérföldkövet jelentő fellépések, azt gondolom az Örökség számára a tegnapi ilyen volt. Ismerjük az előzményeket, szeptember óta mindössze egy koncertet adtak, most már azt is tudjuk, hogy az eltelt három hónap, az alkotás időszaka volt.

Nagy örömmel töltött el, hogy telt házat vonzott az előadás. Jó volt találkozni néhányotokkal: Krisztával, Rudipapával, a Tóth családdal. Koncertkezdésig maradt még időnk kicsit beszélgetni.

A hangverseny két és fél órán át tartott. Elárulom a fellépő vendégek nevét: Gáspár Álmos és Zsoldos Tamás volt a két meghívott muzsikus. Annyira nem is tűntek vendégnek… 🙂  Műsoron volt a zenekar szinte teljes repertoárja, hallottunk új dalokat, és elmaradhatatlan régi Kormorán zenét is.

A színpadról remek hangulat áradt, úgy éreztem, a muzsikusok is élvezték a koncertszünet utáni újrakezdést. A közönség pedig együtt élt velük, a korábban is sokszor érzett oda-vissza energiaáramlást hatványozottan érzékeltem. Még ezen belül is voltak csúcspontok számomra. Ahogyan leperegnek szemem előtt az előadás pillanatai, először az egyik új szerzemény ötlik fel bennem : Gulyás Feri megtanult tárogatón játszani, ennek egy varázslatos dal lett az egyik hozadéka. (Feri hangszereinek száma szemmel láthatóan bővül, orgonasípokként sorakoztak mellette a különféle fúvós zeneszerszámok, de régebbi népi hangszerei sem dísznek voltak ott.  Sokszínűségük kitágítja az Örökség mozgásterét, változatos hangszerelés lehetőségét nyújtják.)

A másik csúcspont számomra a Záróversbe illesztett basszusgitár- és dobszóló volt. Horváth Karcsi, a visszatért Nagy Lacival, virtuóz muzsikálással kápráztattak el minket. Számomra úgy tűnt, Karcsi gitárjátéka után már nincs, nem lehet több ritmus, ám Nagy Laci az utóbbi évek legpazarabb dobszólójával folytatta. A harmadik csúcspont az Om mani padme hum volt, az Örökség kiegészült Gáspár Álmossal és Zsoldos Tamással, a két hegedűssel és basszusgitárossal, a zenekar ritkán hallott erővel és dinamikával szólaltatta meg a régi és újabb idők egyik legkedveltebb dalát!

Ezeken felül, ami számomra az egész előadás csúcsa volt, a Kiálts velem a szélbe! Géczi Erika olyan csodálatos átéléssel, gyönyörűen adta elő a dalt, hogy percekig tartó vastapssal hálálta meg a közönség. Valóban magával ragadó, felemelő volt!

Nagyon bízom abban, hogy 2014 a sok Örökség koncert éve lesz. Hallgatva az új dalokat, talán meghozza az esztendő a második Örökség albumot is… A tegnap esti hangverseny remek kezdet volt!

Néhány szóval a koncert körülményeiről. Féltem, hogy nem leszünk sokan, hiszen túl nagy hírverés nem volt. Jött decemberben levél, volt egy sokak számára nem hallható riport a Lánchíd Rádióban, de néma maradt például a Twitter csatorna… Tudom, hogy az „élet” súlypontja a Facebook mátrixába helyeződött, ám azokra is gondolni kell, akik kívül maradtak ezen világon… Mert sokan naponta nézzük a zenekar honlapját, de akik nem így tesznek, lehet, hogy tucatjával maradtak távol, egyszerűen azért, mert el sem jutott hozzájuk a koncert híre!

Előzetesen a Csiliről azt a hírt kaptam, hogy „A CSILI egy régi munkásmozgalmi műintézmény, a szocialista kultúra és erkölcs ékköve… A múltban a magyar munkásmozgalom egyik központja volt … Vezetőket és mártírokat adott a mozgalomnak … otthont a pártnak, az illegális mozgalom névtelen hőseinek” 🙂 , illetve néhány napja tudtam meg, hogy ezen a helyen alapították anno a Kormorán Baráti Kört. Várakozáson felül kellemes, tiszta, rendezett körülmények között szólt a koncert, a terem akusztikája is elfogadható volt, semmi kifogás nem érheti a hangosítást és fénytechnikát sem. A színpad előtt bőven volt hely azok számára, akik állva akarták élvezni az előadást, ennek az első sorban ülők nem örültek, de a harmadik sortól egyáltalán nem voltak zavarók a színpad előtt állók.

Egyszóval nagyon rendben volt a koncert, sok régóta szunnyadó érzelmet hívott elő belőlem. Méltó körülmények várták a zenekart és közönségét, ha valamin javítani lehetne, az a hírverés.

Köszönjük a zenekarnak ezt az estét, és nagyon várjuk a folytatást!

dec 192013
 

Tegnap a Lánchíd Rádió “Szigorúan nyilvános” című műsorának vendégei voltak: Géczi Erika, Tóth Reni és Szabó Miklós!

A jó hangulatú műsorban sok szó esett a múltról, jelenről és a szép kilátásokkal kecsegtető jövőről. Nyilván az Örökösök tudják, hogy az őszi koncertszünetnek Reni távolléte volt az egyik oka, ám Miki hozzátette, hogy a nagy létszámú zenekarral, nem igazán lehet klubkoncerteket tartani. Ekkor jött szóba az adventi-karácsonyi koncert elmaradása, amelynek ugyancsak prózai oka van:  bár már augusztusban elkezdte a zenekar az előadás helyének keresését, a szóba jöhető koncerthelyszínek addigra mind foglaltak voltak. Így vált az ünnepi koncert újévköszöntővé.

Természetesen sok szó esett a január 3-i eseményről. Lesznek új dalok, lesznek vendégművészek, de személyüket nem árulták el.

A jövő? Különösen Reni hangsúlyozta, hogy a zenekar dolgozik: ha alkot, annak előbb-utóbb lesz általunk is megismerhető termése :-)! Szeretne az Örökség sokkal többet koncertezni, Mikitől hallottuk, hogy vannak felkérések. Hallgatói SMS-re is reagáltak, a kérdés az volt, hogy lesz-e felvidéki fellépés? Természetesen lesz.

Végül volt egy játék, az Örökség első fellépésének helyét és idejét kellett beküldeni, az első tíz helyesen válaszoló egy jegyet kapott az újévköszöntő hangversenyre. Gondoljátok, hogy benne voltam az első tízben? Gondoljátok, hogy nyertem? Mi az hogy, nagyon is!!! 🙂

Az ünnepek miatt a Lánchíd Rádió műsorrendje is változik, de ha jól értettem Bizse Ferenc műsorvezető szavait, akkor a tegnapi műsort 2014 január 1-én ismétlik, a pontos időpont nem hangzott el. Érdemes meghallgatni, mert még Mr.Basary jelenlegi státuszáról is hallottam bizalmas információt :-)… Úgyhogy nézzétek meg az adó honlapján, esetleg a Hangtárában, vagy a port.hu-n, hogy aki lemaradt az adásról, mikor pótolhatja!