okt 302011
 

November 1. Mindenszentek ünnepe, november 2-a halottak napja. Kinek ne lenne hozzátartozója, rokona, barátja, ismerőse, szomszédja odaát? Nagy családunk, a magyar nemzet is emlékezhet halottaira, az elbitorolt földekben nyugvókra, az idegenben meghaltakra, elesett katonákra, nemzetünk nagyjaira…

Emlékezünk, emlékezzünk! Gyújtsunk mécsest, vigyünk virágot, mondjunk el egy imát mindazokért, akiket egykor szerettünk és ma is szeretünk, hiszen bennünk élnek tovább. Higgyünk abban, hogy élet kezdődik a halál után, így vagy úgy de örömteli lesz a viszontlátás…

Wass Albert:
Házsongárdi temetőben

Egy délután a zajtól messze szöktem,
s az életemet mentem kipihenni
a házsongárdi öreg temetőben.

Ősz volt. Halálos. Lomb-hullásos. Szent.
Olyan lélek-csitító volt a csend:
a némaság és a néma ajkú holtak.

Akkor láttam: a fényvirágos álmok,
amik a lelkem szent csodái voltak,
halottak lettek: néma ajkú holtak.

És éreztem: egyszer majd újra ősz lesz,
s a hervadásban meglassul a vérem.
akkor az őszt majd könyörögve kérem.

A holtaktól megirigylem az álmot,
s cserébe nyújtom minden álmomat
hogy én legyek az őszi csendtől áldott.

S meglátom majd: bűbájos álmaimmal
az életemet nagyon teleszőttem…
s megállok ismét kissé megpihenni
a házsongárdi öreg temetőben.

  Egy hozzászólás - “„Egy fájdalom, amihez ragaszkodunk” – halottainkra emlékezünk”

  1. A fent látható, hallható zenefilm feltöltője írt pár sort az összeállításához, engedjétek meg, hogy megosszam Veletek és ismeretlenül is megköszönjem a filmet, a feltöltést és az alább olvasható sorait:

    „A Házsongárdi temető neve ma már fogalom, nem csak Kolozsváron, mindenütt ahol magyarok élnek. Az erdélyi magyarság talán legrégebbi, hatalmas kiterjedésű, ma is működő sírkertje. Egy város, egy országrész többszázados művelődés- és művészettörténetének tükre. Kegyhely, melyet már jó száz éve pusztítanak, s vagy ötven éve valósággal rombolnak, amely mégis megőrizte műemlékjellegét.
    A Házsongárdi temető a középkori Kolozsvár várfalaitól délre fekvő Házsongárd nevű domboldalon elterülő temetőkert. A sok évszázados magyar írásbeliség nagyjainak nyugvóhelye és egyben az emlékezések kegyhelye. A házsongárdi temetőbe vallásfelekezeti és nemzetiségi különbség nélkül temetkeztek magyarok, románok, szászok az évszázadok folyamán. Ritka szép fekvése, dús növényzete, monumentális emlékművei már a 19. század végén híressé tették.
    A képek egy része internet gyüjtés eredménye. Köszönet a feltöltőknek.”

 Minden vélemény számít! Várjuk a hozzászólásokat!

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Kötelező

Kötelező

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .