Hol kezdjem? Talán a szavaknál többet elárulnak a fényképek. Sok kényszerből távol maradó barátom, Örökösök kedvéért ezúttal nem rostáltam ki annyira a felvételeket, mint máskor szoktam, nézzétek ezt el, a cél szentesíti az eszközt… (A fekete keretre kattintva az oldal elhagyása nélkül is megnézhetitek a 96 db. felvételt.)
Bő egy órával a koncert kezdete előtt megérkeztünk a művelődési házhoz, egy kis büfézéssel, beszélgetéssel pillanatok alatt elszálltak a percek. Bár sokan hiányoztatok, egészen régen – évek hosszú sora óta – nem látott kedves ismerősök is feltűntek az aulában! Öröm volt kezet szorítani, néhány mondatot váltani sok-sok emberrel, akik közül egészen távolról, messzi országrészekből – pl. Felvidékről – is érkeztek, hogy részesei lehessenek a varázslatnak.
Varázslat, ezúttal nem ragadott el a hév, az elfogultság! A közönség zsúfolásig megtöltötte a nézőteret, hatalmas ováció fogadta a zenekart. De még mielőtt színpadra léptek volna, bevezetőül egy egészen fantasztikus új instrumentális darab hangzott el felvételről. Az Idő felemelt és elkezdett szállni velünk, régi dalok váltakoztak újakkal, amelyek már nem voltak teljesen ismeretlenek. Ha jól értettem, az adventi koncertről készült filmanyag már a nyomdában van, talán a nyuszi meghozza? Folytatva a koncerten átéltek felidézését: a fénytechnika kiváló, a hangminőség jó volt. Mivel időről időre a HuNKuN Tánccsoport három tagja – gyönyörűen koreografált – tánccal színesítette a koncertet, a színpad elé kisebb pódiumot építettek, hogy kellő hely legyen ahol rophassák.
Milyen volt a koncert lelkisége? Nehéz szavakkal visszaadni. Közeledve Március idusához nem maradt el a Nemzeti dal és a Himnusztöredék, amelyet a közönség egy emberként talpra szökkenve fogadott. Mást is ünnepeltünk: Géczi Erika születésnapját, a fényképeken látható „puszipárbaj” ezért volt :-). Isten éltessen Erika! Nagyon jó az új dalok kisugárzása, a mindenek feletti és feltétlen hazaszeretet, az ősi magyar dallamok szintézise és olyan egyetemes emberi értékek megéneklése, mint a hit és a szeretet, tökéletes hitelességgel előadva!
Mi változott? A siker, a pozitív visszajelzések és a remek új dalok láthatóan megerősítették a zenészeket, akik sokkal oldottabbak és felszabadultabbak voltak, mint a bemutatkozó hangversenyen. Érdekes volt a koncert befejező része, hiszen a Három határ és a Honfoglalás zárta visszatapsolás után az előadást. Vártam Himnuszaink közös eléneklését, de az sajnos ezúttal elmaradt.
Az Úrnál nincs tökéletesebb rendező! Másfél éve fájdalom és kétségek gyötörtek bennünket, azt éreztük, hogy az életünk egy kedves darabja foszlik semmivé. Ám mégsem így történt. Lett Örökségünk, ma már, egy esztendő távlatából, nyugodtan elmondhatjuk, hogy szilárdan áll a lábán, csodálatos alkotóműhellyé vált, kitartó, remek közönsége van. Mindez pedig a kezdet csupán…
Kedves Örökség zenekar! Köszönjük az elmúlt évet, a tegnap estét… és hogy vagytok nekünk! Nagyon várjuk a folytatást!
Annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy egyrészt nagyon örülök Rudipapa véleményének, mert ahogy írja, őt meg kellett, és meg sikerült győzni! 🙂
Másrészt a koncertekhez: én már szemfülesen – minden a világhálón valahol elejtett szót mozaikként összerakva – feltettem néhány időpontot a „Lesz újra szép”-re, persze valódi megerősítés az lesz, ha az időpontok felkerülnek a hivatalos koncertnaptárba is.
Nagyon örülök Rudipapa, a – rövid személyes találkozáson túl -, hogy ismét tollat ragadtál és Te is megtaláltad az elveszettnek hitt érzést az Örökség hangversenyén.
Az első akkordoknál tényleg volt valami gikszer, de a keverőpultnál pillanatok alatt kijavították, talán Erika mikrofonja volt túl hangosra állítva? Amit a Neked is tetsző új dalokról írsz, azt hiszem a legtöbben ugyanezt érezzük!
Végül a DVD-ről azt tudom mondani, hogy Adventkor volt egy Örökség hangverseny a MOM-ban, arról profi videó-felvétel készült, ez fog rövidesen megjelenni. Ettől teljesen függetlenül, előbb-utóbb lesz zenealbum is – de érthető módon – a zenekar félkész, kiérleletlen anyagot nem akar megjelentetni. Szánj rá hat percet és nézd meg az itt található riportot, ahol a zenekar tagjai nyilatkoznak a felvetett kérdéseidről is.
Ha előbb nem, remélem Somogyváron találkozunk!
Hangulatjelentés:
Visszatért számomra Kormorán életérzés – az Örökség-koncerten keresztül. Tán emlékszik, aki emlékszik – én Koltai Gergőt vettem védelmembe, amikor a zenekar átalakulásáról szóló „pletykák” – ma már tudjuk nem pletykák voltak – elkezdtek keringeni. Nem mentegetőzésként írom: akkori állásfoglalásom nem az énekes hármasfogat ellen szólt, hanem egy zenekarvezető joga mellett, mi szerint úgy alakítja át a zenekarát, ahogy neki tetszik. Az idő pedig majd megmutatja, hogy igaza volt-e, vagy sem.
Az bizonyos, hogy azt a hangzást (csúnya idegen szóval „feelinget”) inkább az Örökség viszi tovább, ami miatt a Kormoránt megszerettem, s ami miatt 2003 tavaszán csatlakoztam az internetes KOBAK közösséghez kétszer is hosszabb-rövidebb időre 🙂
Sajnos most egy családban történt haláleset kapcsán voltam éppen Bpesten március 10-én, de nem tudtam megállni, hogy este ne menjek el a Tavaszi Ébredésre. Kegyeletsértés, vagy nem – remekül éreztem magam. A kapuban rögtön Kislacába és beléd botlottam, doktorcsp barátom. Aztán felbukkantak koncertekről ismerős arcok, szóval az alaphangulat hamar kialakult bennem.
Egy pillanatra hátrahőköltem a kezdő dal (Magyarországon születtem) felcsendülésekor, mert pocsékul szólalt meg. Aztán hozzáigazítván fülemet a terem akusztikájához (mert én erre is képes vagyok), úgy hallottam a dalokat, ahogy azoknak szólniuk kell 🙂
Nekem nagyon tetszettek az Örökség saját nótái is. Mintha a régi Kormorán egy újabb lemezbemutató koncertjét hallottam volna. Illetve éreztem rajtuk egyfajta frissességet. Nem tudom, csak illúzió volt-e, vagy más is hasonlót tapasztalt…? A táncos fiúk csaknem a közönség közé estek, olyan lendülettel ropták – remek ötlet volt a közreműködésük! Ecco mincáz (egy szó mint száz) nagyon jó az Örökség, remélem, látom még őket akár Sport-, vagy legalább Körcsarnok nagyságú koncerten is.
Erika születésnapi köszöntése kissé lehangolt, tekintve, hogy egy évben születtem vele (csak rajta nem látszik, rajtam meg igen). Valami DVD-t is említett Reni, ami nem jelent meg (nem is fog?). Miért nem CD-n adják ki az új dalokat? Azt akár házilag is el lehet készíteni.
Hirtelenjében ennyi.. Nem tudom, kifér-e egyáltalán?
Nyervi: én is sajnálom! Kriszta: erre még visszatérünk! Jó lenne tudni a közeljövő koncertprogramját, mert az Örökség honlapon – egyelőre – csak a PAFE szerepel.
Talán legközelebb lesz egy olyan alkalom, ahol „rendesen” is mind összetalálkozunk! 🙂 😉
Egyetértek 🙂
Azért kár, hogy úgy „rendesen” nem találkoztunk, csak mikor már mindenki a helyén ült..
Nagyon szépen köszönöm, köszönjük!