Mi ébresztő kiáltás helyett, suttogunk csak a szélben
Nagypéntek
+
Akkor aztán kezükbe adta őt, hogy feszítsék meg. Azok átvették Jézust. Ő pedig keresztjét hordozva kiment az úgynevezett Koponyahelyre, amelyet héberül Golgotának neveznek. Ott keresztre feszítették őt, és vele másik kettőt kétfelől, Jézust pedig középen. Pilátus egy feliratot is készíttetett, és a kereszt fölé helyeztette. Ez volt ráírva: ,,A Názáreti Jézus, a zsidók királya.’ Ezt a feliratot tehát sokan olvasták a zsidók közül, mert közel volt a városhoz az a hely, ahol megfeszítették Jézust. Héberül, görögül és latinul volt írva. A zsidók főpapjai ezért arra kérték Pilátust: ,,Ne azt írd: A zsidók királya, hanem: Ez azt mondta: ,,A zsidók királya vagyok”!’ Pilátus azt felelte: ,,Amit írtam, azt megírtam!’ A katonák pedig, miután megfeszítették Jézust, fogták a ruháit, elosztották négy felé, minden katonának egy részt, azután fogták a köntöst is. A köntös varratlan volt, felülről egy darabban szőve. Ezért azt mondták egymásnak: ,,Ezt ne vágjuk szét, inkább vessünk rá sorsot, kié legyen!’ Ez azért történt, hogy beteljesedjék az Írás, amely így szól: ,,Elosztották maguk között ruháimat, és köntösömre sorsot vetettek’ [Zsolt 22,19]. A katonák tehát ezt tették. Jézus keresztje mellett ott állt anyja, anyjának nővére, Mária, Kleofás felesége és Mária Magdolna.
+
Amikor Jézus meglátta anyját és az ott álló tanítványt, akit szeretett, így szólt anyjához: ,,Asszony, íme, a te fiad!’ Azután azt mondta a tanítványnak: ,,Íme, a te anyád!’ És attól az órától magához vette őt a tanítvány. Ezután Jézus, aki tudta, hogy már minden bevégeztetett, hogy beteljesedjék az Írás, így szólt: ,,Szomjazom!’ Volt ott egy ecettel teli edény. Ezért ecettel telt szivacsot tűztek egy izsópra, és a szájához nyújtották. Amikor Jézus az ecetet megízlelte, azt mondta: ,,Beteljesedett!’ És fejét lehajtva kilehelte lelkét. A zsidók pedig, mivel készületnap volt, kérték Pilátust, hogy törjék meg lábszárcsontjaikat, és vegyék le őket, hogy a testek ne maradjanak ott a kereszten szombatra, mert az a szombat nagy nap volt. Odamentek tehát a katonák, és eltörték a lábszárát először az egyik vele együtt keresztrefeszítettnek, aztán a másiknak. Amikor azonban Jézushoz értek, mivel látták, hogy ő már meghalt, nem törték meg a lábszárát, hanem az egyik katona lándzsával megnyitotta oldalát, amelyből azonnal vér és víz jött ki. Aki ezt látta, tanúságot tett róla, és igaz az ő tanúsága. Ő tudja, hogy igazat mond, hogy ti is higgyetek. Mert ezek azért történtek, hogy beteljesedjék az Írás: ,,Csontját ne törjék össze’ [Kiv 12,46; Zsolt 34,21]. Egy másik Írás pedig azt mondja: ,,Látni fogják azt, akit keresztülszúrtak’ [Zak 12,10].
+
Ezek után pedig az arimateai József, aki Jézus tanítványa volt, de a zsidóktól való félelmében csak titokban, megkérte Pilátust, hogy levehesse Jézus testét. Pilátus megengedte. Elment tehát és levette a testet. Eljött Nikodémus is, aki először éjszaka ment hozzá, s mirha- és áloé-keveréket hozott, körülbelül száz fontot. Fogták tehát Jézus testét, és a fűszerekkel együtt gyolcsruhákba göngyölték, ahogy a zsidóknál temetni szokás. Azon a helyen, ahol felfeszítették őt, volt egy kert, és a kertben egy új sírbolt, amelyben még senki sem feküdt. Mivel a sír közel volt, a zsidók készületnapja miatt oda helyezték Jézust.
2 hozzászólás
Krisztus szenvedéstörténete számos művészt ihletett különböző alkotások elkészítésére. Mel Gibson 2004-ben forgatott filmjéből láthattok megrázó részleteket a címlapon, II. János Pál az alkotás megtekintése után annyit mondott: „Így történhetett.” A film valóban sokkoló, mégis közelebb visz Jézus áldozatának megértéséhez.
Csodálatos alkotás Munkácsy trilógiája is.
„Munkácsy Mihály életművében kétségkívül a Krisztus-trilógia jelenti az egyik csúcspontot, még akkor is, ha a három mű együttes kiállítására csupán Munkácsy halála után majd száz évvel került sor. Amikor a művész 1880 nyarán hozzáfogott a Krisztus Pilátus előtt kompozíciójához, akkor már évek óta Párizs egyik legsikeresebb műkereskedőjével, Charles Sedelmeyerrel dolgozott együtt. Sedelmeyer törekvése, hogy Munkácsyból világhírű művész váljon, eredményesnek bizonyult. Ő volt az, aki pontosan megszervezte Munkácsy új műveinek nemzetközi bemutatását, értékesítését, valamint a kereskedelmi és reprodukciós jogok érvényesítését. A nagy Krisztus-kép így már a megszületése pillanatában a nemzetközi figyelem középpontjába került. A kép párizsi, angliai és bécsi bemutatása után, 1882 elején Budapesten is látható volt, ahol közel nyolcvanezren tekintették meg.” (Forrás, a teljes írás, a festmények.)
A zenetörténetben is ezernyi csodálatos alkotás született, íme egy Bach mű ezek közül:
„A Szentatya tanítása a húsvéti szent három napról
XVI. Benedek pápa április 20-án, a szerdai általános pápai audiencián zarándokok ezreit fogadta a Szent Péter téren, akiknek a nagyböjti időszak lezárásához közeledve a húsvéti szent három napról mondta el gondolatait.
Mint kifejtette, a szent három napban emlékezik az egyház Jézus szenvedésének, halálának és feltámadásának misztériumára, aki teljes mértékben elfogadva az Atya akaratát szeretetből vette fel a keresztet. Feltámadásának részesévé tett bennünket, hogy Őbenne és Ővele örökké éljünk örömben és békében. A Szentatya arra buzdította a jelenlévő zarándokokat, hogy nagy odaadással éljék meg a húsvéti szent három napot, amely a liturgikus év középpontja és minden keresztény számára a kegyelem pillanata. Arra hívott mindenkit, hogy ezekben a napokban fordítson időt az imára és az elmélyülésre ezáltal merítve a kegyelem forrásából. A gyónás szentsége által Krisztus halála és feltámadása pillanatához csatlakozunk azért, hogy még inkább részt tudjunk venni a húsvét megünneplésében.
XVI. Benedek ezt követően a húsvéti szent három napról fejtette ki gondolatait kezdve a nagycsütörtök eseményeivel. Ez a nap az Oltáriszentség és az egyházi rend alapításának ünnepe. Az egyházmegye főpásztora és annak papjai olajszentelési misét tartanak a püspöki székesegyházakban. A főpásztor megszenteli a keresztelendők és a betegek olaját, valamint a krizmát. A húsvéti szent három napot követően az egész liturgikus év során ezt a megszentelt olajat használják fel a keresztség, a bérmálás, a betegek kenete szentségének kiszolgáltatásakor, valamint pap- és püspökszenteléskor. Ebben nyilvánul meg, hogy az üdvösség Krisztus húsvéti misztériumából fakad. A krizmaszentelő szentmise alkalmával a világ minden papja megújítja szentelésekor tett ígéreteit. Kísérjük imáinkkal az egyház papjait – kérte XVI. Benedek a zarándok híveket.
Nagycsütörtök délutánján kezdődik meg valóban a húsvéti szent három nap, amikor az utolsó vacsorára emlékezünk. Jézus ekkor alapította meg az Oltáriszentséget húsvétjának emlékére. A hagyomány szerint a zsidó családok ekkor bárányhúst esznek az Egyiptomból való szabadulást ünnepelve a húsvéti lakomával; Jézus, mint igazi húsvéti bárány, saját magát áldozza fel a mi üdvösségünkért – magyarázta a Szentatya. A nagycsütörtök szentségimádással zárul, amellyel Jézus a Getszemáni kertben való véres gyötrelmeire emlékezünk.
Jézus ekkor félelmet érez közelgő kereszthalála miatt – mondta a Szentatya. – Azt kérte a három vele lévő tanítványtól, hogy őrködjenek. Jézus felhívása végig kíséri az egyház történetét állandó üzenetté válva mindenki számára. A tanítványok elszunnyadnak és ez később az egész történelemre érvényessé válik. Jelképesen ez nemcsak a lélek a rossz erőivel szemben mutatott érzéketlenségét mutatja, hanem az Isten iránt érzett közönyt is, amely közömbössé tesz minket a rosszal. A nagycsütörtök éjjeli szentségimádás annak a pillanata kellene hogy legyen, amikor a tanítványok és egyben a saját elszunnyadásunkra fordítjuk a figyelmet.
Jézus azért imádkozik, mialatt Péter, Jakab és János alszanak, hogy teljesíteni tudja az Atya akaratát. Az ember is természetéből fakadóan hajlamossá válik arra, hogy ellent mondjon az Atya akaratának saját gondolatait, elképzeléseit részesítve előnyben, szabadnak érezve magát. Ez az emberiség valódi drámája – állapította meg a pápa. Jézus azonban a nemet átformálva igent mond az Atya akaratára, mert Ő igazság és a szeretet. Jézus a Getszemáni kertben a legfőbb pap küldetését tölti be, akinek az embert minden fájdalmával és bajával az Istenhez kell elvezetnie. Jézus ezzel megnyitja számunkra az ég és a feltámadás kapuját.
Nagypéntek Jézus kereszthalálának és sírban nyugvásának emléknapja. Imádjuk a keresztre feszített Krisztust és részt veszünk szenvedésében bűnbánatunkkal és a böjttel. Kísérjük el mi is Jézust a Kálvária felé és fogadjuk el életáldozatát, amelyet felkínál számunkra.
Nagyszombat éjjel húsvét vigíliájának szertartását végezzük, amikor kihirdetik Krisztus feltámadását, győzelmét a halál felett. Ez az éjszaka a liturgikus év központi pillanata.
Jézus minden választását egyetlen szempont határozta meg, és ez szeretete az Atya iránt. Mi is e húsvéti szent három nap alatt tegyünk az Atya akarata szerint tudva, hogy abban megtaláljunk az igaz élet útját és a valódi jót. A Szűzanya vezessen minket húsvéti utunkon és Fiától kérje számunkra az isteni kegyelem ajándékát, hogy életünket Krisztus szeretetében és az embertársak szolgálatában élhessük – fohászkodott a Szentatya a szerdai általános kihallgatás alkalmával.”
Krisztus szenvedéstörténete számos művészt ihletett különböző alkotások elkészítésére. Mel Gibson 2004-ben forgatott filmjéből láthattok megrázó részleteket a címlapon, II. János Pál az alkotás megtekintése után annyit mondott: „Így történhetett.” A film valóban sokkoló, mégis közelebb visz Jézus áldozatának megértéséhez.
Csodálatos alkotás Munkácsy trilógiája is.
„Munkácsy Mihály életművében kétségkívül a Krisztus-trilógia jelenti az egyik csúcspontot, még akkor is, ha a három mű együttes kiállítására csupán Munkácsy halála után majd száz évvel került sor. Amikor a művész 1880 nyarán hozzáfogott a Krisztus Pilátus előtt kompozíciójához, akkor már évek óta Párizs egyik legsikeresebb műkereskedőjével, Charles Sedelmeyerrel dolgozott együtt. Sedelmeyer törekvése, hogy Munkácsyból világhírű művész váljon, eredményesnek bizonyult. Ő volt az, aki pontosan megszervezte Munkácsy új műveinek nemzetközi bemutatását, értékesítését, valamint a kereskedelmi és reprodukciós jogok érvényesítését. A nagy Krisztus-kép így már a megszületése pillanatában a nemzetközi figyelem középpontjába került. A kép párizsi, angliai és bécsi bemutatása után, 1882 elején Budapesten is látható volt, ahol közel nyolcvanezren tekintették meg.” (Forrás, a teljes írás, a festmények.)
A zenetörténetben is ezernyi csodálatos alkotás született, íme egy Bach mű ezek közül:
„A Szentatya tanítása a húsvéti szent három napról
XVI. Benedek pápa április 20-án, a szerdai általános pápai audiencián zarándokok ezreit fogadta a Szent Péter téren, akiknek a nagyböjti időszak lezárásához közeledve a húsvéti szent három napról mondta el gondolatait.
Mint kifejtette, a szent három napban emlékezik az egyház Jézus szenvedésének, halálának és feltámadásának misztériumára, aki teljes mértékben elfogadva az Atya akaratát szeretetből vette fel a keresztet. Feltámadásának részesévé tett bennünket, hogy Őbenne és Ővele örökké éljünk örömben és békében. A Szentatya arra buzdította a jelenlévő zarándokokat, hogy nagy odaadással éljék meg a húsvéti szent három napot, amely a liturgikus év középpontja és minden keresztény számára a kegyelem pillanata. Arra hívott mindenkit, hogy ezekben a napokban fordítson időt az imára és az elmélyülésre ezáltal merítve a kegyelem forrásából. A gyónás szentsége által Krisztus halála és feltámadása pillanatához csatlakozunk azért, hogy még inkább részt tudjunk venni a húsvét megünneplésében.
XVI. Benedek ezt követően a húsvéti szent három napról fejtette ki gondolatait kezdve a nagycsütörtök eseményeivel. Ez a nap az Oltáriszentség és az egyházi rend alapításának ünnepe. Az egyházmegye főpásztora és annak papjai olajszentelési misét tartanak a püspöki székesegyházakban. A főpásztor megszenteli a keresztelendők és a betegek olaját, valamint a krizmát. A húsvéti szent három napot követően az egész liturgikus év során ezt a megszentelt olajat használják fel a keresztség, a bérmálás, a betegek kenete szentségének kiszolgáltatásakor, valamint pap- és püspökszenteléskor. Ebben nyilvánul meg, hogy az üdvösség Krisztus húsvéti misztériumából fakad. A krizmaszentelő szentmise alkalmával a világ minden papja megújítja szentelésekor tett ígéreteit. Kísérjük imáinkkal az egyház papjait – kérte XVI. Benedek a zarándok híveket.
Nagycsütörtök délutánján kezdődik meg valóban a húsvéti szent három nap, amikor az utolsó vacsorára emlékezünk. Jézus ekkor alapította meg az Oltáriszentséget húsvétjának emlékére. A hagyomány szerint a zsidó családok ekkor bárányhúst esznek az Egyiptomból való szabadulást ünnepelve a húsvéti lakomával; Jézus, mint igazi húsvéti bárány, saját magát áldozza fel a mi üdvösségünkért – magyarázta a Szentatya. A nagycsütörtök szentségimádással zárul, amellyel Jézus a Getszemáni kertben való véres gyötrelmeire emlékezünk.
Jézus ekkor félelmet érez közelgő kereszthalála miatt – mondta a Szentatya. – Azt kérte a három vele lévő tanítványtól, hogy őrködjenek. Jézus felhívása végig kíséri az egyház történetét állandó üzenetté válva mindenki számára. A tanítványok elszunnyadnak és ez később az egész történelemre érvényessé válik. Jelképesen ez nemcsak a lélek a rossz erőivel szemben mutatott érzéketlenségét mutatja, hanem az Isten iránt érzett közönyt is, amely közömbössé tesz minket a rosszal. A nagycsütörtök éjjeli szentségimádás annak a pillanata kellene hogy legyen, amikor a tanítványok és egyben a saját elszunnyadásunkra fordítjuk a figyelmet.
Jézus azért imádkozik, mialatt Péter, Jakab és János alszanak, hogy teljesíteni tudja az Atya akaratát. Az ember is természetéből fakadóan hajlamossá válik arra, hogy ellent mondjon az Atya akaratának saját gondolatait, elképzeléseit részesítve előnyben, szabadnak érezve magát. Ez az emberiség valódi drámája – állapította meg a pápa. Jézus azonban a nemet átformálva igent mond az Atya akaratára, mert Ő igazság és a szeretet. Jézus a Getszemáni kertben a legfőbb pap küldetését tölti be, akinek az embert minden fájdalmával és bajával az Istenhez kell elvezetnie. Jézus ezzel megnyitja számunkra az ég és a feltámadás kapuját.
Nagypéntek Jézus kereszthalálának és sírban nyugvásának emléknapja. Imádjuk a keresztre feszített Krisztust és részt veszünk szenvedésében bűnbánatunkkal és a böjttel. Kísérjük el mi is Jézust a Kálvária felé és fogadjuk el életáldozatát, amelyet felkínál számunkra.
Nagyszombat éjjel húsvét vigíliájának szertartását végezzük, amikor kihirdetik Krisztus feltámadását, győzelmét a halál felett. Ez az éjszaka a liturgikus év központi pillanata.
Jézus minden választását egyetlen szempont határozta meg, és ez szeretete az Atya iránt. Mi is e húsvéti szent három nap alatt tegyünk az Atya akarata szerint tudva, hogy abban megtaláljunk az igaz élet útját és a valódi jót. A Szűzanya vezessen minket húsvéti utunkon és Fiától kérje számunkra az isteni kegyelem ajándékát, hogy életünket Krisztus szeretetében és az embertársak szolgálatában élhessük – fohászkodott a Szentatya a szerdai általános kihallgatás alkalmával.”
(Forrás: Magyar Kurír)