Mindenek előtt: kedves Lányok, Hölgyek, Asszonyok ! Mi férfiak szeretünk benneteket! Nem csak március 8-án, hanem az év minden napján. Rajongunk értetek, még akkor is, ha sokszor nem kezelünk úgy, mint ahogy megérdemelnétek. Tegyük fel a kérdést: vajon miért van ez így? Szerintem azért, mert nélkületek félemberek vagyunk; szeretjük a hangotokat, az illatotokat, a járásotokat, a szemetek színét, az éneketeket; sokszor nem értjük, de mégis kíváncsian próbáljuk megfejteni tőlünk gyökeresen eltérő lelki alkatotok mélyét; csodálunk benneteket, hiszen annyi mindent jobban tudtok és csináltok, mint mi. A titok bennetek van: életünk csak úgy folytatódhat, ha méhetekben életek fogannak, anyák voltatok, vagytok és lesztek és ennél szebb dolog aligha létezhet ezen a világon!
Alig néhány napja emlékeztünk a kommunizmus áldozataira. Törtem a fejemet, hogy csak egyetlen egy pozitív dolgot találjak, amit a kommunizmus és a kommunisták adtak akár a világ, akár a magyarok számára. Százmillió halott ember, ez maradt utánuk, aki nem pusztult bele, így, vagy úgy deformálódott. Nemzetközi Nőnap! Ah de gyönyörű, nagy ünnep ez…
„… 1857. március 8-án emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelő textilipari nődolgozók tüntettek New York utcáin. 1866. szeptember 3. és 8. között az I. Internacionálé (hivatalosan: Nemzetközi Munkásszövetség) első kongresszusán határozatot fogadtak el a nők hivatásszerű munkavégzéséről. Ez a határozat annak az évezredes sztereotípiának kívánt véget vetni, mely szerint a nők helye kizárólag otthon van.
Az 1899. július 14-én kezdődő II. Internacionálé alakuló közgyűlésén ismét napirendre került a téma: Clara Zetkin beszédében hirdette a nők jogát a munkához, az anyák és gyerekek védelmét és a nők széles körű részvételét az országos és nemzetközi eseményekben. 1909-ben az Egyesült Államokban tartották meg az első nemzeti nőnapot február utolsó vasárnapjára, 28-ára igazítva.”
(Forrás: Wikipédia)
Clara Zetkin volt a nagy nap és mögöttes tartalmának az egyik úttörője, „Németország Kommunista Pártja (KPD), melyhez Zetkin is csatlakozott, és képviselte a pártot 1920-tól 1933-ig a Reichstagban. Interjút készített Leninnel a nőket érintő kérdésekről.„ Zetkin örök álmát a Kreml falában alussza, emigrációban, a Szovjetunióban halt meg.
Megkaptátok kedves lányok asszonyok ezektől a szarházi harcos kommunistáktól a nőnapotokat, a marha nagy egyenjogúságot, a választójogot. Mehettetek a szalagra (amíg volt), lehet belőletek traktoroslány, pénztáros, árufeltöltő, ökölvívó és oly sok minden. Persze haladó értelmiséggé is válhattatok, szellemi alkotásaitok egyáltalán nem lebecsülendők, sőt sok szempontból kreatívabbak vagytok, mint mi. Remélem legalább annyira örültök Zetkin és társai vívmányainak, mint a márciusi gerberának…
Valamit valamiért. Mert semmit sem adnak ingyen. Ha igaz, magyar őseink társadalmi berendezkedése a matriarchátus volt. A XX. század elejéig tényleg elnyomatásban voltak a nők ? Családban éltek, gyermekeket szültek és biztosították a családi otthon melegét. Ezek voltak a hagyományos női szerepek, a haladó Zetkin-féléknek nem volt így jó. Lelöktek a szakadékba. Azt gondoljuk régóta, soha nincs ennél mélyebben. Jelentem van!
Az Oktatási Minisztérium tavaly őszi rendeletében az óvodai nevelési irányelveiben arra kötelezi a tanintézeteket, hogy fojtsák el a gyermekekben a nemi azonosságtudat kialakulást! Merthogy az ember szülessen vulvával, vagy pénisszel, semleges nemű… szerintük. Nem kell apa, nem kell anya, hanem egyes- és kettesszámú szülő, hogy ne befolyásoljuk a gyereket, elvégre van hat lehetősége:
1./ heteroszexuális nő
2./ heteroszexuális férfi
3./ homoszexuális nő
4./ homoszexuális férfi
5./ biszexuális
6./ transzvesztita.
Hogy ne sértsük a hatféle gendert és ne akadályozzuk meg a gyermeket abban, hogy személyiségfejlődése melyik csoportba orientálja, lassan tilossá válnak az olyan kifejezések, mint anya, apa, férj és feleség…
Lehet hogy ez lesz az utolsó Nemzetközi Nőnap. Majd lesz helyette Nemzetközi Leszbinap és így tovább. Köszönjük Clara Zetkin!
(Ajánlott olvasmány hivatkozás „csatolmány” linkjéről tölthető le!)
Egy hangyányit továbbgondolva a fent leírtakat, szeretném sietve leszögezni: nem állítom, hogy a nőknek az élethivatása mindössze gyermekek szülése, nevelése, a családi tűzhely melegen tartása lenne. Elismerem, hogy joguk van másfele önmegvalósításhoz is, legyen az munka, tanulás, sport, tudomány művelése. Mi több: azt hiszem, hogy például a bérezés tekintetében egyáltalán nem valósult meg az egyenjogúságuk. Azok a dolgok, amelyekért 1866-ban síkra szálltak Amerikában részben vállalhatók, azonban a gyakorlati megvalósítás során több porszem került a gépezetbe!
Mit látunk a magyar munkaerőpiacon? Szülőképes korban lévő nők álláskereső interjúinak alapkérdése: „fog-e még szülni?” Igenlő válasz esetén általában ugrik az állás, akkor is, ha a jelölt amúgy tökéletesen alkalmas lenne. Hol látunk nőket tömegével dolgozni? Például bevásárlóközpontok pénztáraiban. Naponta nyolc órát húzni az árut a vonalkódolvasó fölött, elvenni a pénzt, visszaadni, vagy kezelni a bankkártyákat milyen munka, milyen önmegvalósítás, ráadásul úgy, hogy nincs szabad szombat, vasárnap, de van éjszakai műszak is?! Vagy ott vannak azok a vállalati szinten magukat nélkülözhetetlenné tevő szinglik, akik jóformán életüket, fiatalságukat és soha meg nem születő gyermekeiket áldozzák fel karrierjük kedvéért!
Éppen ezért a politikai döntéshozók felelőssége, hogy lehetővé tegyék a lányok, asszonyok számára a munkaerőpiaci egyenjogúságot; hogy az anyai és házastársi feladatok ellátása ne menjen a szakmai előmenetelük, vagy egyéb önmegvalósító tevékenységük rovására! Nem lehet kikerülni, hogy a két- vagy több gyermeket nevelő nők részesülhessenek főállású anyaságban, fizetéssel, nyugdíj- és egészségbiztosítási jogosultsággal. Társadalmi hasznosság tekintetében a gyermeknevelés nem más, mint a humán erőforrások újratermelése és ha ez azonnal kézzelfogható haszonnal nem jár, évtizedes távlatokban busásan megtérül! Senki sem vitathatja a nők, asszonyok azon jogát, hogy eldönthessék életüket kizárólag szakmai előmenetelre fókuszálják, vagy egy-két gyermek nevelése mellett munkát is vállalva élnek, illetve három, vagy több gyermek szülésével, felnevelésével az anyai hivatásnak szentelik életüket!
Lehet, hogy tévedek, de a „gender mainstreaming” gyökereit valahol Clara Zetkin és harcostársai tevékenysége körül keresem. Írtam tegnap az óvodai nevelést érintő politikai döntésről, amely megtiltja a tanintézetek számára, hogy a nemi azonosságtudat kialakulását befolyásolják. Akkor fordítsunk egyet a dolgon! Vegyék tudomásul a rendelet megalkotói, hogy a szülőknek joguk van ahhoz, hogy olyan óvodára bízzák gyermeküket, ahova kislányuk szoknyában és masnit viselve járhat, ahol a kisfiukat nem kötelezik babázásra!!!!
Miféle világ ez körülöttem? Egyetemi éveim alatt még az orvosi szaktárgyakat is vastagon átitatta a marxista-leninista ideológia anyagelvű szemlélete, de ezen tanulmányaim alapján is biztosan állíthatom, hogy az ember biológiailag kétnemű és a különböző nemek „egyedei” között alapesteben vonzalom áll fenn. Valamikor a heteroszexualitástól eltérő nemi viselkedésformákat elmebetegségnek tartották és annak megfelelően kezelték, mi több, még a Kádár-rendszerben is büntetőjogilag üldözték a nyilvánosan megjelenő homoszexualitást. Ezek nyilvánvaló túlreagálásai voltak a jelenségnek, ezért azt gondolom, hogy a szexuális élet maradjon az emberek intim szférájában; mindenki vonzalmának megfelelően gyakorolhassa azt parterével, partnereivel, de ne lehessen utcai demonstráció tárgya.
A mindent megfertőző és átitató ultraliberalizmus szennye a gender mainstreaming. Mi keresnivalójuk van az ezt támogató politikusoknak a hatalom környékén? Miért próbálják gyerekeinket fertőzni? Miért kötelezte el magát az Európai Unió már 1995-ben a gender mainstreaming elmélet mellett? Mit keres Magyarország egy ilyen Európai Unióban?
Tessék csak megnézni, mi készül itt? Persze, jogos kérdés, a választások után fog-e valami módosulni ezen a téren? Nem vagyok ebben sem optimista, mint ahogyan abban sem, hogy nem a jelenlegi hatalom kapja meg a folytatáshoz való jogot az elkorcsosult társadalomtól!!!!!