máj 112013
 

37 év hosszú idő. Talán nem a Kormorán az egyetlen zenekar, amelyik ennyire hosszú ideje létezik, de termékenyebbet aligha találunk. Évente egy-két saját album, filmzenék, rockoperák, Szabadság Napjára írt előadások, tematikus alkotások (Wass Albert, József Attila, stb.) mind mind a 37 éve járt út mérföldkövei. A minap egy régi Kormorán zenész szájából hallhattuk, a zenekar alkotóműhely volt, amely – a teljesség igénye nélkül – szólóalbumokat készített Deák Bill Gyulától kezdve Zalatnay Saroltáig, pályatársaknak, színészeknek. Koltay Gergőtől megszokhattuk, hogy „…dal fakad”, sok korosztály élvezhette már gyümölcsét.

„Angyalok énekei” című albumról nehéz úgy írnom, hogy megőrizzem tárgyilagosságomat, hiszen összehasonlításért kiált, nemcsak a közelmúlt zenei anyagaival, hanem a 37 éven át ívelő Kormorán életművel. Nem szeretnék ebbe a csapdába lépni, hiszen egy esztendő is rengeteg változást hozhat, közel négy évtized hatványozottan többet. A Kormorán dalai egyfelől tükröt állítanak elénk, másfelől egyéni és nemzeti sorskérdéseinkről tesznek fel kérdéseket, vagy fogalmaznak meg válaszokat; akár zokogásig felkorbácsolják érzelmeinket. Sokan vagyunk passzív befogadók, és hála Istennek vannak Lámpás Emberek, akik kísérik a Kormoránt útján.

Az album borítóján sötétbarna alapon gyönyörű grafikát találunk, ősi tarsolyveret képét idézi bennem. A borító hátoldalán a zenekari tagok és a közreműködők népes listáját találjuk, köztük a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara és a MÁV Szimfonikus zenekara szerepel. A lapot kihajtva Koltay Gergő köszönő levele mellett, a zenészek különös hangulatú portréit látjuk. A korong hófehér, rajta a dalok címei.

Tizenhat dal szárnyán utazhatunk  a Kormoránnal. Meg sem kísérlem, hogy részletesen bemutassam valamennyit, megpróbálok néhány általános benyomásomról szólni és kiemelném a nekem leginkább tetsző alkotásokat. 37 év alatt kialakult egy “kormorános” zenei stílus, hangszerelés; nem tudom, hogy korábban volt-e arra példa, hogy szimfonikus zenekarral közösen szólaltak meg a dalok. A közös muzsikálás – a Kormorán kirándult a szimfonikusok világába, vagy fordítva? -,  különleges zenei csemegét kínál. Természetesen a kormorános hangszerelést utóbbi sok helyen felülírja, ám ennek ellenére nem kell sokszor meghallgatnunk a korongot ahhoz, hogy ráleljünk a “színtiszta” kormorános hangzásra!

A Kormorán művészete dallamok és dalszövegek ötvözete, ezen az albumon sincs másképp. A világ fénysebességgel formálódik át, de mindig vannak olyan egyetemes értékek, amelyek bármilyen változás közepette állandók; amikor már magunk sem tudjuk, hogy honnan indultunk, merre haladunk, vagy hol állunk, mindig kapaszkodót kínálnak.

Az „Angyalok énekei” bonyolult struktúrájú album, talán több hónapig kell ahhoz hallgatni, hogy üzenetét mélyebben megértsük. Vannak nemzetünkről szóló dalok (Fohász a nemzetért, Ölelj át még egyszer); a címadó dal – amelynek hangszerelése és zenei motívuma talán az egyik “legkormoránosabb” a korongon – is érinti sorskérdéseinket. Érdekes alkotás a “Betyárdal”, amelynek nyitóakkordjait és refrénjét hallva szimfonikus zene dominál. “Összegyűlnek álmaink” az album egyik csúcspontja, nemcsak a dal szövege, hanem a dallama is varázslatos. A szimfonikus zenekari hangzás és a Kormorán muzsikája egymásra találnak, az összkép lenyűgöző. Belőlem a Napba Öltözött Leány emlékét is előhívta. “Így választottam” sodró lendületű, magyar népzenei motívumokat beépítő alkotás, ismét remekül kiegészülnek a Kormorán hangszerei a szimfonikus zenekarral, emellett a dallam fülbemászó, éneklésre csábító. Egészen különleges zenei csemege a “Sikolyok”, a francia sanzonokat idézi, sír a tangóharmonika… még Fehér Nóra éneke is helyenként franciául szól… vajon ismeri valaki a titkot, amelyből ez a dal fogant? Fehér Nóra éneke gyönyörű, érzelemgazdag. A TransylMania zenésítette meg Reményik Sándor “Elpártolt liliomszál” című versét, új hangszerelésben, a Kormorán előadásában az album záródala. Azt gondolom, hogy bármennyire is szép az átdolgozása, ez a dal, ahogyan Reményik verséből sarjadt, örökre egybeforrt Szélyes Margittal – Manyikával – úgy ahogyan ő, soha senki nem fogja előadni. Ettől függetlenül gyönyörű emlékeket idéz…

Az egész album nekem leginkább tetsző alkotása a “Pilisszántó”. Csodálatos dal… Előttünk Pünkösd, a Szentlélek kiáradása, Csíksomlyó és Pilisszántó között újra híd ível, szabad akaratunkon múlik átmegyünk-e rajta?

A közelgő ünnepre gondolva alább közzéteszem erre a pünkösdi találkozóra invitáló írást.

Csíksomlyói kegytemplom
és a
pilisszántói Boldogasszony kápolna
közös pünkösdi miséje

A keresztényi nemzet összetartozásának évszázados történelmi zarándokhelyén Csíksomlyón

2013. május 18-án szombaton,12 óra 30 perckor, a Somlyó hegy nyergében ünnepi misét mutatnak be.

A keresztaljak sora népesíti be ilyenkor a hegyoldalt, ahová erdélyi testvéreink hála imát jönnek mondani Szűzanyánkhoz megmaradásukért.Vágyaink ellenére, a távolság miatt sokan nem tudnak elzarándokolni Magyarországról Csíksomlyóra, hogy hazánk sorsdöntő időiben erős hittel együtt kérjük Szűzanya áldását édes hazánkra. Ezért itt a Pilis hegy sziklái közt, a pilisszántói Boldogasszony kegyelmével, a csíksomlyói misével egy időben, irántuk való tiszteletünket kifejezve szintén misét tartunk, az idő eltolódás miatt, az itteni idő szerint 11 óra 30 perckor.

A szántói misét bemutatja:
Berszán Lajos atya /papbácsi/
Gyimesfelsőlokról, testvérfalunkból

Hasonlóan a Somlyóhegyhez, az itteni keresztaljak a Pilishegy lábánál induló, és kápolnához vezető Csillagösvényen érkeznek a misére imával, énekléssel. Ezen a misén Pünkösd Szentlelkének szabadsága köt össze erdélyi testvéreinkkel és árasztja el kegyelmével nemzetünket. Együtt imádkozunk a Szent Korona és Szent István szellemében édes hazánk tisztább erkölcsű jövőjéért, az Istentől eltávolodott világ gyógyulásáért! A szentmise részeként Maczkó Mária énekhangja tölti be Pilis szikláit. Terveink szerint a két mise bevezetéseként itt a Pilis hegy oldalában kihangosítjuk Csíksomlyón elhangzó Pilisszántónak szóló üzenetét. Így rövidül meg a 700 km. távolság testvéri ölelés közelségére.

Bár testünket Trianon tépte szét, de lelkünket az Isten tartja még!

Így találkozik egymással Kárpát-medence két szent hegye, Hargita és Pilis, így duplázódik meg közös imáink által a két azonos lelki tartalmú keresztényi zarándokhely nemzet egyesítő akaratának ereje, és így kérünk védelmet Égi Édesanyánktól az erkölcstelen pénzvilág hazánk elleni támadásaitól. Ezen a misén keresztényi szeretet öleli át Kárpát-medence népeit, önti el szívünket a csíksomlyói Babba Mária, és a szántói Boldogasszony édesanyai szeretete, amely megóvja Mária országát, a szeretetre éhező,erkölcsileg kiüresedett világ pusztító bajaitól.

Forrás

  5 hozzászólás - “„Angyalok énekei” – megjelent a Kormorán legújabb albuma”

  1. Nem tudok érdemben hozzászólni az albumhoz,
    viszont az itteni 1. számú bejegyzésről bennem az merült föl,
    hogy vagy már moderáltál – vagy arra készülsz szükség esetén,
    Annyit azért talán,
    hogy az ember akkor tagadja meg a múltját –
    illetve tagadja le,
    ha magát bűnösnek érzi,
    avagy ezen a módon érvényesíti érdekeit.
    De mivel a törésvonalak nem a KoBaK -ban voltak,
    ill. úgy voltak, hogy azokat generálták –
    így azt hiszem nem neked, vagy bármelyik másik
    egykori, avagy mai kobakosnak kellene
    a nem-ingét magára vennie –
    vagy legalább elvinni a mosodába……………………

  2. Egyébként maga a dallam (mármint a Pilisszántóban szereplő) azért szép, mert már korábban is megkedveltük, most nem ugrik be, melyik albumon volt, talán a “Magyarnak lenni hivatásunk”-on?

  3. Talán nem minősül indulatkorbácsolásnak, de azért pár gondolatot én is hozzáfűznék. Először is irigyellek, amiért ilyen elfogulatlanul tudod kezelni a témát. Nekem sajnos mind a mai napig nem sikerül teljesen. Persze nem biztos, hogy ezért nem talált el a szívemig ez a dal. A helyzet az, hogy az új Kormoránt nemigen (ahogy a jelenleg olvasott Poljakov-regény főhőse mondaná: “inkább nem, mint igen”) hallgattam, nehéz is lenne így azt mondanom, hogy nem szokatlanok az új énekhangok – nekem még mindig újak, és Vadkerti Imre orgánumát még mindig nem érzem ezekhez a dalokhoz passzolónak. Másrészt ez a szövegvilág valahol ugyanazt idézi, ami miatt nem igazán tetszettek már Gergő utóbbi jónéhány évben megszülető dalai. Ismét leírom: a túl direkt, túl aktuális megfogalmazások helyett én mindig azokat a szövegeit szerettem, amelyek homályosak, amelyekbe azt ért bele az ember, amit épp a lelke súg. Nekem egy dal szövegében ne legyen az, hogy “a polgármester” így-úgy, bármennyire is fennkölt egyébként a téma.
    Hozzáteszem, egy szám alapján nem szeretnék és nem is fogok ítéletet mondani a lemezről. Csizi ajánlása azonban valamiféle garancia számomra, hogy érdemes meghallgatnom, kíváncsian állok elébe. És még abban is majdnem biztos vagyok, hogy lesz rajta olyan darab, ami nekem is tetszeni fog.
    A szimfonikusokhoz még két mondat. Valamikor, réges-régen, amikor még magam is kobakos voltam, a Kapuk című lemezt kóstolgattuk a fórumon. Kár, hogy már nem idézhető vissza, mit írtam akkor, de valami olyasmit, konkrétan a Minden eladó című (ha jól emlékszem zenéjében Zsoldos Tomihoz köthető) számmal kapcsolatban, hogy ennek alapján felmerült bennem, milyen lehetne meghallgatni a Kormoránt egy szimfonikus zenekarral! Úgy látszik az ember vágyai előbb-utóbb célt érnek – más kérdés, hogy esetleg olyan késéssel, ami már kissé átírja az eredeti terveket…

  4. Találtam a filmmegosztó portálon egy gyönyörű anyagot, amely a nekem legjobban tetsző dalt tartalmazza, a helyszín fényképeivel, fogadjátok szeretettel. Mi ott leszünk szombaton Pilisszántón!

  5. Szeretném, ha a fenti írás nem korbácsolna fel indulatokat, nem tépne fel fájó sebeket! Ez a honlap – aposztrofálják akár rajongói blognak, akár bulvárinternetnek -, elsősorban a magyar kultúrával kíván foglalkozni, legyen szó irodalomról, sportról, gasztronómiáról, vagy éppen muzsikáról. Azt gondolom, ha egy zenekar létrehoz egy olyan alkotást, amely már születésének pillanatában a magyar kultúra szerves részévé válik, arról érdemes szólni! Nem tagadom meg soha kobakos múltamat, amelyből máig tartó barátságok születtek és élnek, függetlenül attól, hogy melyik zenekar koncertjeire járunk. Egy korszak végérvényesen lezárult, az élet megy tovább. Emberi rokonszenvem és szeretetem azé az öt zenészé, akik ma már az Örökségben muzsikálnak – valljuk be, művészi szempontból, talán jobb is ez így…

    Mindezektől függetlenül, ha “Angyalok énekei” súlyú alkotás gazdagítja nemzeti kultúránkat, arról a jövőben is fogok írni.

 Minden vélemény számít! Várjuk a hozzászólásokat!

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Kötelező

Kötelező

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..