Három éves lett „A mi Pilvaxunk” !

Mielőtt néhány gondolatot megosztanék veletek az évforduló alkalmából (az első írás 2009. június 25-én jelent meg), azt hiszem illő  megemlékezni a honlap névadójáról, a magyar történelem egyik legnevezetesebb kávéházáról.

„A Pilvax elődjét Privorsky Ferenc kávés alapította Café Reanaissance néven az akkori Úri utcában (Herrengasse, ma: Petőfi Sándor utca) 1838-ban. Nevét későbbi tulajdonosáról, Pilvax (eredetileg Pillwax) Károlyról kapta, aki az 1840-es években működtette a kávéházat a pesti Belvárosban. A kávéház a reformkor vége felé a radikális értelmiség és különösen a fiatalok törzshelyévé vált. Itt alakult meg és működött a Fiatal Magyarország és a Tízek Társasága nevű asztaltársaság, amelynek tagjai között volt Petőfi Sándor is. A fiatal költő 1844-től rendszeresen itt reggelizett. Az ifjak között volt – többek között – Vásárhelyi Pál és Vajda János költő.

1848–49-ben

1847-től Fillinger János bérelte a kávéházat (ezért fordul elő több forrásban is a Fillinger kávéház elnevezés). 1848 márciusában Petőfi és társai itt beszélték meg a forradalom követeléseit és itt került sor a 12 pont megszövegezésére, amelyet az utolsó rendi országgyűlésen a Függetlenségi Párt szorgalmazott. A hagyomány szerint 1848. március 15-én itt szavalta el Petőfi először a Nemzeti dalt és innen indultak ki ezen a napon a forradalmi események. A kávéházat 1848. március 15-e és 1848 augusztusa között Forradalmi Csarnoknak nevezték.

A szabadságharc után

A szabadságharc bukása után az utca nevéről Café Herrengasse volt a kávéház neve; 1867 és 1895 között a Schőja Kávéház nevet viselte. Az utca neve többször változott: 1874-től Koronaherceg utca, később Petőfi Sándor utca lett. Az eredeti épület 1911-ben a városrendezés áldozatává vált, ám az 1920-as években nem messze, a mai helyén nyílt meg a Pilvax Kávéház, ahol 1927-től rendszeresen találkoztak a Petőfi Társaság tagjai.”(Wikipédia)

***

Sok véletlen egybeesése kellett, melyek megadták számomra a végső lökést „A mi Pilvaxunk” megalkotásához. Szerettem hozzászólásokat írogatni különböző honlapokon, de egy idő után azt éreztem, szűkek a keretek, vágytam egy oldalra, amely az enyém, amelyet úgy alakítok, ahogy szívemnek kedves. Voltak egyéb ösztönző tényezők is, hiszen nem előzmény nélküli az oldal létrejötte, volt egy másik honlapon bezárt és törölt, majd más helyre száműzött és ott elhalt fórumfejezet, alapvetően ezt szerettem volna feléleszteni.

Ma már nem nagyon emlékszem arra, hogyan találtam rá a WordPress-re, amely az oldal technikai alapját képezi, de itt érdemes megállni egy pillanatra, ugyanis ez a rendszer teljesen ingyenes, szabadon letölthető, használható, világszerte fejlesztők ezrei csiszolgatják, frissítik. Magyarországon is komoly csapat áll a WordPress mögött, sok egyéb mellett, új verzió megjelenésével egy időben, mindig kész a magyar nyelvű változat is. Mint WordPress felhasználó, a legkevesebb amit tehetek, hogy ezúton megköszönjem a fejlesztők munkáját! A sablon, amely a honlap arculatának az alapja, szintén ingyenes, „Suffusion” a neve, Sayontan Sinha alkotta meg és fejleszti folyamatosan. Mintegy fél éve elkészültek azok a fájlok, amelyek biztosítják, a magyar nyelvű használatát, ezért is köszönet jár mindazoknak, akik dolgoztak ezen! Végül a tárhelyről, amelyet a Dotroll biztosít, ez ugyan nem ingyenes, de az éves díj fejében az időnként felmerülő technikai nehézségek esetén mindig megoldották a problémát. (A mi Pilvaxunk egy ingyenes külföldi tárhelyen kezdte meg működését, azon az oldalon rengeteget kínlódtam, ennek fényében tudom igazán értékelni, mennyire fontos, hogy egy oldal mögött jó tárhely működjék.)

Az első lépések megtételekor magam sem gondoltam volna, hogy valaha képes leszek segítség nélkül egy honlapot technikailag elkészíteni. Azután (rengeteg próbálkozás, kudarc és részsiker után) egyszer összeállt a kép, az oldal működőképessé vált. Sok idő eltelt, amíg megtaláltam az ízlésemnek legjobban megfelelő megjelenést, néha még ma is kísértésbe esek, hogy megváltoztassam a „dizájnt”, de azután mindig elvetem az ötletet, jó ez így ahogy van, különben is, a tartalom ezerszer fontosabb!

Induláskor az egészet másnak képzeltem, reméltem, hogy azok a csalódott emberek, akiknek hiányzott a „Pilvax”, majd itt felveszik a fonalat és ott folytatjuk, ahol abbahagytuk egykor. Ez közel sem így történt, kezdetben éreztem némi csalódottságot, de az gyorsan elmúlt, az oldal más irányt vett. Soha nem gondoltam volna, hogy utazásokról íródnak majd naplók, hogy a „Sportvilág” ennyire népszerűvé válik és hosszan sorolhatnám azokat a dolgokat, amelyekről nem is álmodtam az oldal elindulásakor. A Liszt emlékév kapcsán született az ötlet, hogy minden évet egy-egy nagy magyar emlékének szenteljünk, így esett idén Wass Albertre, jövőre Nyírő Józsefre választásom.

2010 őszén volt egy nehéz időszak, amikor tagcserék történtek a Kormorán zenekarban. A világhálón vihar dúlt és ebből A mi Pilvaxunk sem maradt ki. Mint ahogy abból a régi Pilvaxból sarjadt ki ez az oldal, úgy született meg az Örökség a Kormoránból, ma már azt gondolom, jó hogy így történt! Annak is örülök, hogy sikerült a politikai csatározásokat, vitákat a falakon kívül tartani, aki arra vágyik, hogy ezek részese lehessen, bőségesen talál a világhálón erre alkalmas oldalakat.

Köszönöm a legtöbbet segítőknek, akik időnként cikkeket írtak, írnak, elsősorban @ngienek, Krisztának és Ágicának, valamint mindazoknak, akik egy-egy hozzászólással megtisztelik az oldalt.

Ami a jövőt illeti, nincsenek alapvető változásokat ígérő terveim. Szeretnék ott lenni sok-sok koncerten, kulturális eseményen és beszámolókat írni, mint ahogyan tettem azt eddig is. Mindig fogunk a jövőben is beszélni megjelenő filmekről, zenealbumokról. Továbbra is igyekszem felvillantani a soron következő koncerteket, eseményeket. Nagyon szeretném megírni a magyar szentekről régóta tervezett sorozatot. Ezután is megemlékezünk évfordulókról, történelmi eseményekről, ünnepeinkről és bánatainkról.

Az életem úgy alakult, hogy a hivatásom művelésére a korábbinál sokkal több időt és energiát kell fordítanom, így kívántnál kevesebbet tudok az oldal szerkesztésére szánni. Azért megteszem továbbra is, ami tőlem telik, ennél többet nem ígérhetek. Ha egy mondatban akarnám összegezni legfőbb célomat ezzel a honlappal, akkor ismét Nyerges Attila gondolatát hívom segítségül: „Építsünk hidat, tiszta szavakból…”!