„Annyi mindent kéne még elmondanom,
S ha nem teszem, tán nem is lesz rá alkalom…”
Ismerős Arcok
Néhány hete telefonhívás érkezett egy kedves, jó barátunktól… hívott, tartsunk velük pünkösdi zarándoklatra, Csíksomlyóra. Rövid családi kupaktanács után igent mondtunk, annál inkább, mivel rajta keresztül, talán az Úr üzent nekünk. Ott a helyünk, annyi mindenért…, hogy ezt nem is tudom és akarom most részletezni.
Holnap hajnalban útra kelünk, hétfőn estefelé, már talán újra otthonról itthonra, hazaérünk. Majd akkor feltöltöm a képeket, írom, írjuk az élménybeszámolót. Nem pihenésre, nem turistaútra indulunk… Mágikus erőt, hatalmas vonzalmat érzek… folytatom, ha hazaértünk.