1920. után van, még sincs hazám…

Ne felejtsétek a múltat, a múlt mindig a jövőbe mutat. Ne felejtsétek volt egyszer egy Trianon, a trianoni igazságtalanságok egyrésze már a múltté, csak éppen a magyaroknak tarják fenn a régen koprosójában hamvadozó triánoni határozottakat, miért ne lehetne megváltoztatni, az igazságtalanságok gyűjteményét a trianoni diktátumokat.Amit elvettek erőszakkal, azt még egy kedvező történelmi pillanat visszadja, amiről a nemzet maga mond lehe:soha! Itt közlöm Henri Pozzi francia újságíró összefoglalásában, hogy Magyarország mit veszített Trianonban az 1920-as békeszerződéssel:” A háborúban legyőzött államok közül egyiket sem sújtották oly kegyetlenül, mint Magyarországot. Egyikre sem raktak annyi anyagi és erkölcsi terhet, mint Magyarországra. Magyarországot nem büntették, Magyarországot kivégezték. Területe 282.870 négyzetkilométerről 91.111-re apadt. Lakóssága18 millióról, 8 milliónál kevesebbre. Területét és lakóit az utódállamok között az alábbiak szerint osztották fel: Rommánia 102,782 négyzetkilométert kapott, 5.270.000 lakóssal. A lakósok több mint fele nem román nemzetiségű. Csehszlovákia 62.937 négyzetkilométert verekedett ki magának 3.600.000 lakóssal. Az elszakított részeken 20.000-nél kevesebb a cseh. Szerbia Horvátországon kívül 20.956 négyzetkilométert 1.600.000 lakóssal jutatott magának. A lakósok közül 360.000 volt szerb.

Magyarország elvesztette szántóföldjeinek kétharmadát, vas és szénbányáinak négyötödét, erdőinek és szőlőinek háromnegyed részét. Elvesztette haszonállatainak kétharmadát, vasúti fővonalait, összes jó karban levő vasúti kocsiit, A csehek, akik mindenáron el akarták érni Magyarország teljes politikai és gazdasági tönkretételét, keresztülvitték, hogy Burgenlandot odaítéljék Ausztriának, 5055 négyzetkilométer területet, 400.000 lakóssal, amiből 250.000 nem volt osztrák. Tardieu, akik a békefeltételek megszövegezésére alakított bizottság elnöke volt a szövetséges kis nemzetek érzelmének adott kifejezést, amikor kijelentette, hogy „Magyarországgal szemben nincs szükség semmiféle kíméletre”. Kímélet nem is volt, Nagy Magyarország örökre eltűnt az első világháborút lezáró párizsi béke igazságtalan diktátumai következtében. Ausztria megszűnt birodalom lenni, pedig a háború kérdése, a hadsereg problémái csak a császár kezében voltak. Amikor Ferenc József Szerbiának megüzente a háborút magabiztosan jelentette ki: „Mindent jól meg gondoltam” A háború befejezéseinek eredményei nem ezt mutatták. A Habsburg Birodalom hosszú történelme folyamán sokszor került a felbomlás szélére, de mindig került az utolsó pillanatban egy mentő angyal, mint például Szobieszkij lengyel király, amikor a törökök Bécset ostromolták, vagy az oroszok az 1848-as magyar forradalom idején, akik megmentették a Habsburgok uralmát. 1918-ban ilyen mentőangyal nem akadt, mégis szerencséje is volt Ausztriának, mert területébl alig vesztett valamit, a veszteséget is pótolták Magyarország területéből. Magyarország területi és lakossági veszteségei akkorák voltak, hogy szinte megszűnt ország lenni. Igaz ebben döntő szerepet játszottak a nemzeti kisebbségek, akik soha sem voltak egyes kivételekkel lojálisak Magyarországhoz, amelyek a siránkozások és a hamis propaganda ellenére esetenként gazdaságilag és jogilag jobban éltek, mint az anyaországi testvéreik vagy utódállamok balkáni körülményei közé került magyarok.”