Régi tervünk vált valóra…, amelyhez Kohus Petiék meghívása adta a végső vonzerőt. Beszélgettünk korábban erről a kirándulásról, azután sikerült kölcsönösen olyan hétvégét találnunk, amely mindkét családnak megfelelő volt.
Tegnap reggel fél tízkor már Somorján kopogtattunk Petiék ajtaján, egy kávé után Peti bevitt bennünket Pozsonyba és mindvégig értően kalauzolt a városnézés során. A Dunán átívelő híd tetőteraszán kezdtük az ismerkedést a várossal. Ezen a ponton rögtön tennék egy kis kitérőt. Magam gimnazista koromban jártam Pozsonyban, majd nászutunkon tettünk egy rövid városlátogatást Mártival. Érdekes emlékeket őriztem magamban Pozsonyról. Kamaszként is lenyűgözött már a híd statikai megoldása, a hanyatt dőlő pillérek és a fantasztikus kilátás, amely a híd tetején felépített „UFÓ”-ból nyílt a településre. Akkoriban egy igazi szocreál város volt, a magyar múlt nyomaira szinte semmi nem utalt, szürke volt és idegen. Bár az Óváros akkor is csodálatosan szép volt, de azt is kopottság és lepusztultság jellemezte. A vár vakolata is omladozott, a Duna pedig egykedvűen folydogált.
Szombaton más hangulatú város fogadott. Bennem nem is tudatosodott, hogy ott zajlanak a hoki VB mérkőzései, persze egy ekkora horderejű világeseményre felkészült a város. Az utcaképet a jégkorong uralta, plakátok, árusok…, persze millió turista, egyben szurkoló is. Békességben iszogattak, várva a mérkőzések kezdetét, a vendégfogadók is láthatóan kihasználták az ebben rejlő lehetőségeket. A világbajnokság és annak minden hozadéka csak egy színes máz volt a városon, de ha nyitott szemmel jártunk-keltünk, akkor megláthattuk, hogy Pozsony megújult, a gyönyörű óvárosi épületek szépen renoválva, minden tiszta, rendezett és parkosított. (Sokkal előbbre tartanak ebben, mint pl. Krakkó.)
Először a különleges statikájú Duna-híd „UFÓ”-jának tetején kialakított kilátóteraszra mentünk fel lifttel, a panoráma lenyűgöző volt. Gyönyörűen sütött a nap, a kristálytiszta időben messzire elláttunk, nemcsak a várost, hanem környékét is, beleértve Magyarországot és Ausztriát is. A hídon átsétálva, először felgyalogoltunk a várba, ennek épületét is nagyon szépen felújították. A hegyről egy másik nézőpontból láthattuk a Dunát és a várost. Lassan leballagtunk az Óvároshoz, Peti vezetésével megnéztünk rengeteg látnivalót, a gyönyörű épületeket, templomokat. A mintegy négy órás séta alatt teleszívtuk magunkat élményekkel.
A nap Petiéknél folytatódott Somorján egy mennyei babgulyással, majd elfoglaltuk a somorjai Duna-parton álló „Kormorán” nevű szállodában Peti által már jó előre lefoglalt szállásunkat. Rövid pihenő után visszamentünk Petiékhez, hogy beszélgessünk egy kicsit és megkóstoljuk a somorjai pincék levét. Két tételt kóstoltunk – vörösborokat – Nyitrait és Zweigeltet. A harmadik tétel egy Kékrulandi lett volna, de ezt nem bontottuk ki, viszont ma este már itthon ittuk meg. Peti, nyugodtan mondd meg a gazdának, hogy a másik kettő is gyönyörű volt, de ez utóbbi tényleg a „Térdre imához” kategória, bármikor vennék belőle egy nagyobb tételt!
Borozgatás után jót aludtunk, ma reggelre mintha egy másik évszak jött volna el… borult, nagyon hűvös idő, időnként szemerkélő eső. Mi azért elmentünk Bendivel megnézni a Nagy-Dunát. 11 órakor részt vettünk Somorja csodálatos barokk templomában a magyar nyelvű szentmisén, majd Petiéknél ebédeltünk és lassan elindultunk hazafelé.
Tényleg nem tudok mást mondani, mint újra és újra megköszönni Petiéknek a meghívást és a vendéglátást. Jól tudtuk, hogy nehéz a Felvidéken magyarként élni és magyarnak maradni. Ezek a találkozások gúnyhatáron kívül szorult barátainkkal – mint tavaly nyáron Ágicával – megerősítenek bennünket abban, hogy kölcsönösen segítenünk kell egymásnak, mert különben elveszünk. Mi, akik itt élünk Csonka-Magyarországon tanulhatunk és példát vehetünk testvéreinktől, kitartásból, állhatatosságból, életerőből. Amit mondani szeretnék, csak nem tudom megfelelően kifejezni magam, azt az Ismerős Arcok már régen megfogalmazta, de mielőtt meghallgatnánk azt a dalt, egy utolsó szó még Petiékhez: KÖSZÖNJÜK!
Ez egyben válasz a kérdés egyik részére:
a mai 1. elődöntő eredménye: Csehország-Svédország 2:5
…és teljesen friss részeredmény:Oroszország-Finnország 0:3
szóval én a cseheket és az oroszokat vártam döntőbe…ennyit a fogadásról.
Az USA csapatát nem láttam játszani,a nyolcaddöntőben estek ki,talány az egész szereplésük,de gondolom,olyan kaliberű csapattal jöttek,mint a kanadaiak.Semmi nagy csillag,főleg villogni vágyó fiatalok,akik egyébként tökéletesen ismerik a szakmájukat.
Bevallom számomra a döntő elvesztette varázsát a csehek nélkülözésével,ha jobbat nem találok,akkor megnézem,egyébként semmi vonzerő…De mindenképp nyomok néhány sort.
Ja,és persze gratulálok a Vidi sikeréhez!
Köszönjük Peti az újabb beszámolót, annyit tennék hozzá, hogy a Sport2 ma 16:00-tól, a Sport1 pedig 20:00-tól közvetíti az elődöntőket.
Mi lett az USA-val? NHL játékosokat küldték, vagy – szokás szerint – másod- harmadvonalas csapat érkezett? Te kinek a győzelmére fogadnál?
(Ha vasárnap lesz a döntő, az pont egybeesik az Örökség koncerttel, de sebaj, van lehetőség felvételre, meg a Sport1 többször ismétli a jó meccseket!)
Elmaradtam a hoki VB híreivel.Mostanra kialakult az elődöntők csoportosítása,
Csehország -Svédország és Finnország -Oroszország harcolhatja ki ma este a vasárnapi döntőbe jutást és ezzel a világbajnoki címet.
Jómagam a finn-svéd csapatok közül vártam valamelyiket az elődöntőkbe,meglepetésemre mindkettőjüknek sikerült idáig eljutni.Mindez Kanada rovására történt, akik tegnap este komoly küzdelemben szenvedtek vereséget az egyre jobban játszó Szbornajától.
Ahogy az már a közvetlen kiesési sorozatokra jellemző,minden lehetséges,de tekintettel a csehek és az oroszok kirobbanó formájára,én ezt a két csapatot várom a döntőbe.Aki teheti,még ha nem érdekli is különösképp a hoki,a mai meccseket érdemes nyomon követni,nem mindennapi izgalmak várhatók az összecsapásokon.Megkockáztatom,hogy a mai küzdelmek izgalmasabbak és látványosabbak lesznek,mint a döntők.
A házigazdák leszerepeltek.A csoprtküzdelmek során elért 1 darab győzelemmel továbbjutottak a következő csoportba,ahol is lett volna némi esély bekerülni a rájátszásba,ehhez a cseheket és finneket kellett volna kétvállra fektetni.Ez nem sikerült,a teljes szégyentől csak a dánok elleni győzelem mentette meg a szlovák csapatot,akik végül is a 9. helyezést szerezték meg.
Magyar szempontból érdekes hír lehet,hogy átalakult a Divízió I -es VB szerkezete.Az élcsoportból kiesett osztrák, szlovén,valamint a japán,brit és ukrán válogatottal került csapatunk egy csoportba.Az A csoportból ezentúl az első 2 csapat kerül fel a legjobbak közé,az utolsó viszont visszaesik a B kategóriába,ahol a román,ausztrál(!),litván,lengyel válogatott szerepel többek között.
Csizi,hétfőn a fogorvosnál talákoztam a borok „elkövetőjével”,szó szerint idéztelek a borok értékelésében.Nagyon köszöni az elismerést és azt is megjegyezte,tökéletes volt a borok értékelésének sorrendje a kategóriák szerint.A Rulandi ,Zweigelt,Nitra eleve jó ajánlásnak bizonyult.
Ami a nagyobb tételt illeti,amíg a készlet tart alapon,ebből az évjáratból,hiszen kistermelőről lévén szó,kell gondolkodnod.Egyébként a bor ára meglepően elfogadható.
Bendi,hogy áll a rébuszunk,alakul már a megfejtés?
Örülök, hogy a képek elnyerték tetszéseteket :-)! (Nagyon igyekeztem….), bár így is inkább csak emlék, no meg Nektek is egy kis ízelítő Pozsonyról.
Az időjárás ideális volt, téma is bőségesen akadt, még olyan szerencsénk is volt, hogy láthattuk a hajó indulását a hídról. Nagyjából egy éve van ez a fényképezőgépem, mára azért az alapfunkciók többségével tisztában vagyok; elolvastam két-három, a digitális fényképezéssel foglalkozó könyvet, amelyekből az üzletek polcain rendkívül bőséges a kínálat. Az utómunkákkal nem sokat vacakoltam, Székely Gyuri három képet átszerkesztett, rövidesen felrakom, hogy lássátok a különbséget, hogy egy jó képkivágással mennyit lehet egy témán javítani.
Persze a fényképezés csak egy apró momentuma volt a másfél napnak, nem ettől volt elsősorban nagyszerű és örökre emlékezetes 🙂
Én 1976-ban jártam itt utoljára, mit mondjak, más ez a város! Tetszenek a fotók!!!
El kell ismernem, a város sokat fejlődött rövid idő alatt. A fotók pedig nagyon szépre sikerültek, gratulálok!
Csizi,remek fotók,visszaadják a hétvége hangulatát.
Még egyszer köszönjük ezt a szép hétvégét és a fenti mondatokat is.