Magyar Csernobil

VERESPATAK

/ Koltay Gergely /

Kényes urak szolgája,
többé nem leszek.
Nem táncolok a királynak,
– még ha – jól megfizet.
Magamban énekelek,
a táncot magamban járom.
Érti azt úgy is,
akinek szánom.

Mert nem lesz többé dal,
hisz kiforgatják könnyen.
Nem lesz többé sírás,
mert kinevetik könnyem.
Árulók és kereskedők,
írják majd a könyvem.
Nem lesz igaz az sem,
valaha megszülettem.

Fényes palotákban
ülnek a bírák,
kik eldöntik mit tettél,
s te ki voltál.
Jönnek a buldózerek,
hogy végleg eltapossák,
eltöröljék a térképről
Kurán Gergő sírját.

A Föld érlelt aranyát
méreggé kavarják,
az élet maradék magját.
pénzért árusítják
Hát magamban énekelek,
a táncot magamnak járom.
Érti azt úgy is,
akinek szánom.

NÉZZÉTEK MEG EZEKET A KÉPEKET !!!

+

Gyásznap ez a mai, hiszen az Aradon meggyilkolt hőseinkre emlékezünk. Tennénk ezt méltósággal, tisztelettel, de emléknapunkra ráfolyt a vörös iszap. Mert ami történt az jóvátehetetlen és nem természeti csapás, hanem súlyos emberi mulasztás idézte elő! Nem akarok visszamenni az ötvenes évekig, amikor moszkovita elmebeteg országvezérek a „vas és acél országa” jelszó meghirdetésével elkezdték az erőltetett iparosítást, de a tegnapelőtti tragédia gyökerei addig nyúlnak vissza! Voltak intő jelek: a tapolcai tavasbarlang kiszáradása, a páratlan értékű hévízi tó fenyegetettsége mind-mind azt mutatták, hogy a bauxitbányászat komolyan veszélyezteti természeti értékeinket.

Elöntött terület nagyságából és a szennyes áradat erejéből lehet következtetni arra, hogy milyen hatalmas mennyiségű iszapot tárolnak ezekben a tározókban! Ki tudja már eddig is mennyi méreg szivárgott a talajba, a levegőbe és az ivóvízbe az évtizedek során? Ha így történt, akkor az az emberi szervezetet is károsítja, károsította. Az eredmény: műtét, kemoterápia, onkológia, temetés!!!!! EZEK KÖZÖNSÉGES GYILKOSOK!!!

Ennek vannak felelősei. Ami történt az nem lehet más, mint a magyar genocídium, a népirtás részjelensége. Mocskos, gennyes haszonleső alakok zúdították ránk a vörös iszapot, szinte mindegy, hogy hanyagságból, vagy szándékosan!

Gondoljatok abba is bele, hogy hány ilyen időzített bomba ketyeg országszerte. Mi van Fűzfőn, Várpalotán, Pécsett az uránnal… sorolhatnám a végtelenségig. De ezeknek ez sem elég! Szalmaégető is kell nekik Tokaj mellett! Hát nem, ebből elég volt!!!

+

„ Dr. Zacher Gábor toxikológus szerint a vörösiszap veszélyesebb lehet, mint gondolnánk.

A szakértő a Lifenetworknek mondta el, milyen egészségkárosító hatása lehet az otthonokat elöntő vörösiszapnak a szervezetre. Dr. Zacher Gábor szerint nem az iszap radioaktív hatása miatt kell igazán aggódni, mert szerinte az elhanyagolható, sokkal nagyobb problémát okozhatnak az iszapban lévő fémoxidok. A szakértő szerint ezeknek az anyagoknak akut és krónikus hatásuk egyaránt lehet.

Zacher Gábor elmondta, hogy ha a mérgező fémek felszívódnak a bőrön keresztül, akkor idegkárosodást és veseelégtelenséget is okozhatnak. Emellett az vörösiszap lúgos vegyhatása sokkal jobban károsítja a bőrt, mint ha savas lenne: a bőrrel érintkezve az anyag elszappanosítja a zsírokat, és fájdalmasan kimarja a bőrt.

A szakértő rámutatott arra is, hogy folyékony állapota miatt most még kevésbé veszélyes az iszap, mert a mérgező anyagok így nem jutnak a levegőbe. Az iszapot most kellene gipsszel vagy ecetsavval feltakarítani, mert később, ha poros állagában lapátolják össze, akkor a mérgező anyagok sokkal jobban károsítják a szervezetet: a tüdőbe jutva krónikus fémmérgezést okoznak.” (Forrás:LifeNetwork)

+

Íme pár anyag, amit a mai napon elektronikus levélben kaptam a barátaimtól.

„MTA-jelentés készül a kormánynak az iszapömlésről
2010. október 5. 16:25 MTI

Még a keddi nap folyamán el kell juttatnia a kormány részére az ajkai térségben bekövetkezett iszapömlés következményeiről szóló jelentését a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) vegyészekből, ökológusokból, biológusokból és környezetvédelmi szakembereiből álló csoportjának – tájékoztatta az MTA az MTI-t.

A csoport vizsgálja a baleset következményeit az iszaptól elárasztott Devecser-környéki gátszakadás területén. A kormány számára készített elemzésüket a tudósoknak még a keddi nap folyamán el kell juttatniuk a döntéshozókhoz – olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.

Mint írták, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője kedden reggel az MTA elnökétől kért segítséget a hétfői Devecser-környéki gátszakadás nyomán kialakult katasztrófahelyzet következményeinek felméréséhez.

A rendkívüli helyzetben Bakondi György főigazgató kérése nyomán Pálinkás József másfél órán belül vegyészekből, ökológusokból, biológusokból és környezetvédelmi szakemberekből álló csoportot szervezett.

A katasztrófavédelem szakembereinek kíséretében a helyszínre érkező tudósokból és kutatókból álló szakértői csapat feladata, hogy vizsgálja a baleset hatását az élővilágra, a talajra, valamint felmérje, hogy a rendkívüli helyzet milyen azonnali intézkedéseket követel – olvasható a közleményben.

A csoport kedd reggel indult az iszapömlés helyszínére.
_______________________________________________________________________________________________________________
XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX

Kolontári katasztrófa: az MSz szakértője előre jelezte! – Vizsgálóbizottság alakul
2010, október 5 – 11:37 MSZ

A Magyarok Szövetsége Mozgalom mély megrendüléssel fogadta a kolontári katasztrófa hírét. A helyszíni beszámolók szerint a több kisgyermek életét is követelő áradás áldozatainak száma elérheti a tíz főt. Az iszapömlés azt követően árasztotta el a Veszprém megyei Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet, hogy átszakadt az ajkai timföldgyár monitor rendszerű zagytározójának egyik gátja. A Magyarok Szövetsége egyik, munkavédelemmel foglalkozó szakértője hetekkel korábban jelezte a szivárgásokat a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt.-nek, illetve megállapította, hogy a depónia (a zagytározó gátja) átalakítása során egy kifejezetten magas, nagy veszélyforrást jelentő építmény jött létre.

Véleménye szerint a gátszakadásnak további, nagyon súlyos következményei lesznek: a timföldgyár tározójából az erősen maró hatású veszélyes anyag, az ún. barna- vagy vörösiszap került a lakó- és termőterületekre. A víz rendkívül erős, 13 pH értékű lúgot mosott ki a timföldgyártás melléktermékeként keletkező vörösiszapból. Az anyag sűrű, mint a tejföl, s mivel erősen lúgos, maró hatást fejt ki a bőrön. Az iszap mérgező nehézfémeket, például ólmot tartalmaz, illetve enyhén rádioaktív is, a por belégzése pedig tüdőrákot okozhat.

A Magyarok Szövetsége szakértője megfigyelőként a katasztrófa idején is a helyszínen tartózkodott. A Szövetség egy munkacsoportja már a helyszínen segédkezik a mentésben, s a települési vezetőkkel történő egyeztetés után további munkacsoportok érkeznek a katasztrófa súlytotta területre. A mentési, kárelhárítási munkálatokat az esőzés erősen akadályozza.

A Magyarok Szövetsége a felelősök megnyugtató felderítésének érdekében szövetségi vizsgálóbizottságot állít össze a hét folyamán, amely a szakhatóságokkal együttműködve, önálló adatgyűjtésre támaszkodva segíti az előzmények tárgyilagos feltárását, majd a lehető legpontosabban tájékoztatni fogja a nagyközönséget a felelősök kilétéről. Az ISO 14001 szabványnak való megfelelés elemzése mellett a francia cég felelősségét is vizsgáljuk. Kérjük azokat a civil munkaközösségeket, akik ebben a munkában részt kívánnak vállalni, hogy jelentkezzenek a msz.kozpont@gmail.com levélcímen, vagy a 30/709-2452 begin_of_the_skype_highlighting              30/709-2452      end_of_the_skype_highlighting ill. a 30/254-8028 telefonszámokon.

A munkacsoport első ülésére 2010. október 8-án (pénteken) 17.00-kor kerül sor. Helyszín: Magyarok Szövetsége Székház, Budapest. XV. ker., Pázmány Péter u. 29-33.

Vukics Ferenc

Egymillió köbméter iszap folyt ki és még mindig ömlik a szennyezőanyag az ajaki timföldgyár 9-es és 10-es zagytározójának gátszakadása nyomán. Már nemcsak Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely több ezres lakossága és élővilága, hanem egy 40 négyzetkilométeres terület került veszélybe.

Képek: További repedések a gáton
_______________________________________________________________________________________________
ZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZ

Gyurcsány volt cégtársai a katasztrófát okozó ajkai gyár mögött
2010.10.05. Holahatár

Tolnay Lajos, a MAL Zrt. igazgatósági tagja azt mondta: nem érzik felelősnek magukat, betartottak minden technológiai szabályt.

Bakonyi Zoltán a hvg.hu kérdésére, miszerint miért nem volt elérhető eddig, először úgy válaszolt, ő elérhető volt, majd helyesbített, miszerint rendőrségi kihallgatéson volt. A kérdésre, miszerint Gyurcsány Ferencnek mi köze van a timföldgárhoz, azt mondták: nem tuljadonos, csupán beszállító.

Bakonyi Zoltán, a timföldgyár igazgatója azt is mondta: a vörösiszap nem mérgező, persze fürdeni nem kell benne. Az is elhangzott, hogy az átszakadás előtt egy órával ellenőrizték a tározót, bemérték, de nem észleltek semmit. (Lapunknak egy ott élő ember erre reagálva azt mondta: hetek óra keringenek pletykák a szivárgásról.)

Szerepel Papcsák Ferenc elszámoltatási biztos feketelistáján a MAL Magyar Alumínium Zrt. cégcsoport, amelynek a bajba került ajkai timföldgyár a központja.

A nagyvállalat a kilencvenes évek második felében bekövetkezett privatizációja óta magyar magánszemélyek érdekeltségébe tartozik, mint például a cég jelenlegi vezetője Bakonyi Zoltán, aki Bakonyi Árpád családját képviseli, de a tulajdonosok között található Petrusz Béla és Tolnay Lajos is, akik mindketten tagjai az igazgatóságnak, sőt Tolnay egyben a MAL elnöke is.

Papcsák Ferenc érdeklődése a cégcsoport iránt összefüggésben állhat azzal, hogy Tolnay és a MAL korábban több alumíniumipari társaságban volt Gyurcsány Ferenc üzlettársa, így például a Bakonyi Bauxitbánya Kft.- ben, a Bauxit Bányavagyonkezelő Kft.-ben és az első Magyar Timföldipari Kft.-ben.

A MAL már három éve is ökológiai katasztrófát okozott. 2007 áprilisában körülbelül száz hal pusztult el az ajkai Torna-patakban, mert a timföldgyárban üzemzavar volt: akkor leállt az áramellátás, s ezért sérült a védelmi rendszer. Emiatt a csővezetékből lúg folyt ki, ami a Csinger-patakon keresztül a Tornába is eljutott. Az üzemzavarról a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség is tudott. A halpusztulást akkor több helyi lakos észlelte is.” (Hír24/hvg)

+

Senki se gondolta volna, hogy az őszödi rém a vörös iszapba fog belefulladni. Mint ahogyan Al Capone bácsit se a gyilkosságokért, hanem adócsalásért sikerült anno sittre vágni. Isten görbe utakon is egyenesen ír! A Motim Gyurcsány tulajdona, s a most balesetet szenvedett tározóban is van részesedése, mi több, az ajkai timföldgyár a Motim beszállítója, s vezetője a rém egykori élettársa a pro Dobrev időszakból. Lehet, hogy most Klára asszony is előveszi otthon a sodrófát s Piri nénivel együtt kergetik majd a rémet uszodától a tetőtérig s vissza.

Vörösiszap: vajon mikor hallja meg végre a kormány a környezetvédők figyelmeztetéseit?

Komoly aggodalommal és az érintettek iránti mély együttérzéssel értesült a Levegő Munkacsoport arról, hogy hét dunántúli települést árasztott el a rendkívül mérgező vörösiszap. A civil szervezet már évekkel ezelőtt felhívta a kormány figyelmét a problémára, haladéktalan intézkedéseket követelve. Így például 2003-ban a következő megállapítást tette:

„Magyarországon a legnagyobb volumenű, évtizedek alatt felhalmozott, mintegy 30 millió tonnára becsülhető veszélyes hulladék a timföldgyártás során képződött ún. vörösiszap. Itt a probléma kettős. Egyrészt a felhalmozott hulladék környezeti veszélyforrást jelent. Másrészt a timföld és timföldhidrát termelése – bár kisebb mennyiségben – de napjainkban is folytatódik. Minden tonna timföld termelése esetén 2 tonna veszélyes hulladék képződik.

A vörösiszap környezetvédelmi problémáját a szakma is elismeri:

– a hányók értékes területeket vonnak ki a mezőgazdasági művelés alól,

– a száraz vörösiszapot a szél porfelhőként távoli (10–15 km) lakott területekre is elviszi,

– az iszap híg lúgtartalma a talajba szivárog, ami a vegetációra és a környék ivóvízellátására veszélyt jelent.

A privatizálás során az új tulajdonosok szerződésben vállalták a mintegy tíz milliárd forint összeget kitevő környezeti kár elhárítását, azonban erről eddig semmilyen információ nem jelent meg, pedig az a hatályos törvényeink értelmében közérdekűnek számít.

A vörösiszap tárolási és semlegesítési költsége tonnánként 50–100 ezer forint körülire becsülhető. A felhalmozott hulladékon felül a timföld és hidrát gyártásának újraindítása és felfutása következtében a veszélyes hulladék miatti kár évi 5 milliárd forintot tehet ki, nem számítva, hogy a fajlagosan magas energiaigényű timföld-termelés közvetett támogatásban is részesül az alacsony hazai energiaárakon keresztül.

Az EU-ba történő belépésünk szükségessé teszi ezen a téren a rendkívül szigorú intézkedések megtételét. Javasoljuk, hogy a vörösiszap-tározóterek felszámolására és hasznosítására indítsunk széles körű nemzetközi kampányt. Kérjük az EU és más fejlett országok hozzájárulását ennek az anyagnak a környezetet nem károsító hasznosítására, illetve felszámolására. A kormány külön programot dolgozzon ki erre. Ezzel több ezer munkahely tartósan biztosítható.

A privatizáció során vállalt környezetikár-elhárítást meg kell kezdeni. Így a vörösiszap további lerakását csak teljesen semlegesített módon lehet engedélyezni azzal, hogy a rekultivációt is meg kell kezdeni. Ez a közeljövőben nem jelent állami költségvetési bevételt, de a továbbiakban az állam mentesül a több 10 milliárd forintos környezeti kárelhárítás terheitől.”

A Levegő Munkacsoport számos kormánytagnak és kormányzati tisztviselőnek több alkalommal is eljuttatta a javaslatát, azonban érdemi válasz nem érkezett.

A vörösiszap-tározóterek több helyen veszélyeztetik az ivóvízbázisokat. Különösen aggasztó a helyzet a MOTIM mosonmagyaróvári tározójánál, ahol a vörösiszapot a vízbázis felett helyezték el – olyan helyre, ahová a város kommunális hulladékát sem szabad elhelyezni éppen a vízbázis megóvása érdekében! A Levegő Munkacsoport szakértője emiatt 2006-ban feljelentést tett az ügyészségen, ahonnan a következő választ kapta: „A vizsgálat során valamennyi, a MOTIM Rt. valamint jogelődei működésével kapcsolatos eljárást és határozatot megvizsgáltam. Megállapítottam, hogy a határozatok megalapozottak és megfelelnek a meghozataluk idején hatályos jogszabályi rendelkezéseknek. A fentiekre figyelemmel ügyészi intézkedés megtételére nem volt szükség.” A téves válaszért és az intézkedések elmaradásáért nem elsősorban az ügyészség, hanem az illetékes környezetvédelmi felügyelőség volt a felelős, amely – értesüléseink szerint – erőteljes politikai nyomásra félretájékoztatta az ügyészséget.

A korlátozott felelősség problémájára is számtalan alkalommal felhívta a figyelmet a Levegő Munkacsoport – szintén eredmény nélkül. A hatalmas környezeti és egészségi, illetve vagyoni károkat általában a károsultak szenvedik el, illetve az adófizetők térítik meg, mert a kárért felelős cégnek nincs erre fedezete. A Levegő Munkacsoport ezért szorgalmazza, hogy a veszélyes tevékenységet végző vállalkozásoknak kötelező legyen biztosítást kötniük, illetve tartalékot félretenniük a lehetségesen bekövetkező károk teljes összegére.

A Levegő Munkacsoport azt is követeli, hogy a kormány haladéktalanul hozza nyilvánosságra a vonatkozó privatizációs szerződéseket, amelyekből kiderülhet, hogy ki milyen mértékben felelős a kialakult katasztrofális helyzetért.

Az emberek halálával, súlyos sérülésével, hatalmas anyagi károkkal és természetpusztulással járó mostani tragikus esemény ismét megerősíti, hogy a mindenkori kormánynak az eddiginél sokkal felelősségteljesebben kell viszonyulnia a környezet- és természetvédő szervezetek és szakemberek figyelmeztetéseihez.

A jelen katasztrófa után azonnal meg kell kezdeni a környezeti károk és kockázatok felmérését, és azok eredményeit nyilvánosságra kell hozni. Továbbá haladéktalanul meg kell kezdeni a kármentesítést, mielőtt a szennyezés tovább terjedne.

+

Budapest, 2010. október 5.