Jósolták, hogy nincs vége még… de erre kevesen számítottunk! Combközépig ér, hideg, hordja a szél…mégis gyönyörű, csillogó, tiszta … és alatta már megmozdult a hóvirág, tudjuk ezt, még ha nem is látjuk!
Egy ilyen vasárnap délelőtt a kávéházi félhomályban csendes, könnyed muzsika szól – Vivaldi Négy évszakából a Tél … sülő briós illata száll a konyha felől, de aki nem bírja ki míg készen lesz, friss a gesztenyepüré is, szamovárban forr a teavíz, rum is kerül bele, ha gondoljátok… Vagy egy nyeletnyi jó kis gyümölcspárlat, átmelegíti a testet, lelket; ha uzsonnára visszajöttök … kel már a farsangi fánk tésztája, szalagos lesz, a hozzá tálalt baracklekvárban pedig felfedezzük a tavalyi nyár illatát. Utána egy kis diólikör, vagy félédes tokaji? Megálmodjuk addig…
Nálunk is..az előbb a hókotró autó oldalra már 2 – 2,5 m magasságba zúdította az úttestről összegyűlt havat.
Boltba menni is élmény, egy labirintus vezet a bejárathoz! (ahogy el van lapátolva a járdán egy vékonyka sávban..)
Viszont teljesen biztonságban érezhetem magam a járdán az autókkal szemben. Biztos hogy nem fog elütni még egy nagyon megcsúszott autó sem, mert az a 2 méter széles, és kb 1,5 méter magas hósáv megvéd!