Ma este utoljára lapozunk egyet a 2012-es kalendáriumon, éjfélkor bekopog december, véget ér az ősz, beköszönt a tél, lángra gyújtunk négy kicsiny gyertyát, a remény és várakozás fényeit, világosságot teremtünk az egyre rövidülő nappalok sorában…
December… ízlelgetem a szót, a hónap, amely megkoronázza az előtte lepergett tizenegyet. Várom a decembert, havat, hólapátot, a befagyott Balaton dermedt mozdulatlanságát, a kandallóban duruzsoló fa melegét, Szent Miklós emlékét, a négy gyertya egyre több fényét, ahogyan bevilágítják a Karácsonyig vezető időösvényt. Várom 21-ét, mikor megfordul a világ, a Nappal átveszi a hatalmat az Éjtől, hogy majd diadalútja végén, Szent Iván napján, újra helyet cseréljenek… Olajozottan működik ez így évmilliárdok óta, milyen jó rágondolni!
Várom a decembert. Várom a titkait… várom az esti sétákat a Belvárosban, az ünnepi kivilágítást, a forraltbort, a sülő gesztenye illatát. Várom a hajnali Rorate csöndjét, a hideg templomban látszó lehelet csóváját, a forró teát a sekrestyében. Várom a karácsonyi verseket, énekeket, előadásokat, hangversenyeket. Segítségükkel ékesíthetjük lelkünket, hogy amikor már készen áll a fenyő, megfőtt a halászlé, elindultunk a Pásztorjátékra, az éjféli misére, addigra teljes odaadással élhessük át az Úr születésének napját!
A mi Pilvaxunkban is minden héten meggyújtunk egy gyertyát. Bort forralunk, puncsot készítünk, fahéjas, mézes sütinket bárki megkóstolhatja! Az első gyertya lángja vasárnap lobban fel, a negyedik pedig 21-én, amikor ünnepi koncertre indulunk. Házigazdaként nagyon örülök annak, hogy sokan betértek hozzánk, bár csendben maradtok… kérlek hozzatok be Ti is egy kis fényt: verset, zenefilmet, karácsonyi ételreceptet, képet, könyvajánlót… sok gyertya fénye összeadódik, együtt könnyebben űzzük el a sötétséget!
„Ha az ünnep elérkezik, akkor ünnepelj egészen… Az ünnepet nemcsak a naptárban írják piros betűkkel. Nézd a régieket, milyen áhítatosan, milyen feltétlenül, milyen körülményesen, mennyi vad örömmel ünnepeltek! Az ünnep a különbözés. Az ünnep a mély és varázsos rendhagyás. Az ünnep legyen ünnepies. Legyen benne tánc, virág, fiatal nők, válogatott étkek, vérpezsdítő és feledkezést nyújtó italok. S mindenekfölött legyen benne valami a régi rendtartásból, a hetedik napból, a megszakításból, a teljes kikapcsolásból, legyen benne áhítat és föltétlenség.
Az ünnep az élet rangja, felsőbb értelme. Készülj föl reá, testben és lélekben.
S nemcsak a naptárnak van piros betűs napja. Az élet elhoz másféle, láthatatlan ünnepeket is. Ilyenkor felejts el mindent, figyelj az ünnepre.”
(Márai Sándor: Füveskönyv – részlet)
3 hozzászólás - “Négy kicsiny gyertya”
Minden vélemény számít! Várjuk a hozzászólásokat!
Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .
Tegnap este újabb emlékezetes koncerten vehettünk részt, a Művészetek Palotájában! A Magyar Rádió Zenei Együttesek Karácsonyi Hangversenye alkalmából az MR Szimfonikusok, Énekkar, Gyermekkórus és néhány énekes (Baráth Emőke, Váradi Zita, Meláth Andrea, Megyesi Zoltán, Haja Zsolt, Rezsnyák Róbert) szólaltatták meg az első részben Bach Magnificat, a második részben Vaughan Williams Karácsonyi Kantáta című művét.
Az idejét sem tudom, mikor voltunk utoljára komolyzenei hangversenyen, tegnap is elsősorban sógorom, Rezsnyák Róbert jóvoltából lehettünk ott. Annál inkább felemelő élmény volt röpülni a muzsika szárnyain. Már Hobo fellépése kapcsán sem győztem dicsérni a magyar nemzeti kultúra szentélyét, ám tegnap este minden kiteljesedett! A hatalmas színpadot elfoglalta a szimfonikus zenekar, mögöttük állt a gyermekkórus, a karzaton az énekkar, megszólaltak a hatalmas orgona sípjai… lenyűgöző volt! Bach remekműve és a számomra eddig ismeretlen múlt századi angol zeneszerző Kantátája új dimenziókat nyitott az Advent mélyebb megértéséhez. Ide kattintva 19:35-nél akár Ti is meghallgathatjátok a koncertet, melyet a Bartók Rádió élőben közvetített! Az elhangzott és meghallgatható művekről további részleteket itt találtok.
Az Örökség palásti koncertjével felgyúlt ez első gyertya adventi koszorúnkon, nem titok, a december 21-i koncert lobbantja majd lángra a negyediket, közötte azonban vár ránk két vasárnap, két újabb meglepetéssel!
Az élet nem állt meg. Ma délután hitvesemmel Iszkaszentgyörgyre mentünk, a helyi református templomba, meghallgatni Fekete Nándor orgonaművész adventi hangversenyét. Csak azért nem kerül címlapra, mert ez a hét a mi Örökségünké. Bach, Liszt, Mendelssohn, Schubert műveit hallgattuk a gyönyörű templomban, a muzsika elhozta Advent lelkiségét. Íme a művész honlapja. Csendes faluban, adventi koszorú mellett, gyönyörű muzsika… ez a készülődés, akinek jólesik, tolongjon a plázák talmi csillogásában…
Hazafelé nagy pelyhekben elkezdett havazni :-).
Prohászka püspök képe alatti hivatkozásból beleolvashattok adventi elmélkedéseinek eredeti kiadásába. Egy-egy sora, gondolata is közelebb visz Advent lelkiségének átéléséhez.
Karácsonyi költemények, gondolatok csokrát találjátok a jelzett helyen.
Még egy hónapig tart Wass Albert emlékévünk, hogy azután Nyírő Józsefének adja át helyét. Wass Albert munkássága kimeríthetetlen forrás, örülnék egy-egy könyvajánlónak, idézetnek, versnek – nemcsak az év végi ünnepkörhöz kapcsolódónak. Méltatlanul szegényes az emlékévünk anyaga…
Mindenkinek örömteli készülődést kívánok… vasárnap meggyújtjuk az ünnep első gyertyáját :-)!