Panta rhei – egy éves „A mi Pilvaxunk”

Panta rhei – minden mozog, minden változik – így A mi Pilvaxunk is. Egy év után illő megállni, visszatekinteni az eddig megtett útra, számba venni a kitűzött célokat és megvizsgálni, hogy egyáltalán megvalósult-e valami közülük…

Mindenek előtt pár szót az újabb apró, ám korántsem lényegtelen változásról a honlap megjelenésében. Azért vettem le a fejlécről a Kormorán zenekar logójáról és tagjairól készült montázst, mert ezzel szeretném jelezni, hogy a „A mi Pilvaxunk” nem egy zenekar rajongói oldala, hanem gyökeresen más. „Jó lesz magyarnak lenni” volt az alcíme eddig a honlapnak, mostantól újat kapott, hogy a vizuális jelek helyett, így jelenjék meg a honlap legfőbb célkitűzése.

„…Volt valamikor egy másik világ … volt egyszer Pistike a messzi Székelyudvarhelyen, aki megnyitotta a Pilvax fórumfejezetet. A legolvasottabb, legpezsgőbb témakörré vált. Bárki, bármikor beülhetett, hiszen akármennyire is különböző emberekből állt a törzsközönség, egy dolog közös volt bennük: a Kormorán varázslatos muzsikájának szeretete. A szívek szívekhez értek, értették a zenekar üzenetét és abban is közösek voltak, hogy mind a mai napig töretlenül hiszik: jó lesz magyarnak lenni !!!…” – írtam némi túlzásba vitt pátosszal egy éve. Akartam, hogy ez így maradjon… ezért indítottam el rögős útján „A mi Pilvaxunk”-at.

Mindenki maga döntse el, hogy érdemes volt-e, hogy hová jutottunk? A visszatekintés helyett inkább forduljunk a jövő felé! Változtak céljaink? Jottányit sem! Szeretném ha folytatnánk kávéházi beszélgetéseinket a Kormorán zenekar varázslatos muzsikája köré fűzve, mindenről, a világ dolgairól, örömeinkről és gondjainkról… Továbbra is kiemelt célja a honlapnak, hogy erejéhez mérten a Kormoránt és társzenekarait népszerűsítse, hogy valamennyi információ elérhető legyen közelgő eseményekről, legyenek azok koncertek, hanglemezek, dedikálások. Továbbra is várjuk a beszámolókat.

Ami pedig engem illet… igyekszem… hogy az a tűz, amely 2006-ban még Csíksomlyóig röpített, ne hunyjon ki bennem teljesen… hiszen ott lenne a helyem például Somogyváron, de mégis keresem a kibúvókat… Amit érzek magammal kapcsolatban, azt egy másik zenekar így énekelte meg:

…A végén úgy marad egyedül
És nem lesz már semmi,
Mit szeretne legbelül.

Közzétéve:
Törzsasztal kategóriába sorolva

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.