nov 152010
 


+++

November 17-én lesz négy éve, hogy minden idők egyik legjobb labdarúgója örökre távozott. Az alább összeállítással az ő emlékének adózunk.


+++

1927: április 1.: Budapesten megszületik Puskás (Purczeld) Ferenc, becenevén Öcsi

1938: Puskás 11 évesen, egy évvel az engedélyezett dátum előtt Kovács Miklós néven igazol a Kispesti AC-ba, amely Magyarországon az egyetlen klubja volt (persze ideértve a jogutód Budapesti Honvédot is)

1943: december 5.: Öcsi 16 évesen bemutatkozik az élvonalban a Diósgyőr ellen, majd a Kolozsvár ellen első bajnoki gólját is megszerzi

1945: augusztus 20.: Ausztria ellen bemutatkozik a magyar válogatottban, és már a 12. percben megszerzi a vezetést az 5:2-es magyar győzelmet hozó találkozón

1948: Ebben az évben szerzi első magyar gólkirályi címét, 50 góllal

1950: Áprilisban feleségül veszi a tizennyolc esztendős Hu-nyadvári Erzsébetet

1952: Ebben az évben születik meg Puskás lánya, Anikó, és ugyanebben az évben meghal idősb. Puskás Ferenc, már nem éri meg, hogy fia a magyar válogatott csapatkapitányaként átveszi a helsinki olimpia aranyérmét

1953: november 25.: Az „évszázad mérkőzésén” Magyarország 6:3-as győzelmet arat Anglia felett, Puskás két gólt szerez; de még a tavasszal, az olaszok elleni római 3:0-val kezdődnek az esztendő nagy sikerei, Puskás azon a mecscsen is kétszer eredményes

1954: Bár a tavasszal még 7:1-re (két Puskás-gól) gázolja le a Népstadionban a 6:3 visszavágójára érkező angolokat, és válogatottunk az első számú esélyese a svájci világbajnokságnak, a sok nagy győzelem után a döntőben 3:2-es vereséget szenved a nyugatnémetektől. A sokáig sérült Puskás a döntőre visszatér, és egy szabályos mellett egy meg nem adott (bár ugyancsak szabályos) gólt szerez

1956: Puskás utoljára szerepel a magyar válogatottban, a forradalom napjaiban pedig a Honvéd csapatával elhagyja az országot, hogy biztonságos helyen készülhessen a Bilbao elleni BEK-meccsekre. Itthon ugyanakkor nemhogy nem rendeződik a helyzet, de az újabb szovjet megszállási hullám vérbe fojtja a magyar forradalmat

1957: Az utolsó meccsek a Honvédban az itthonról letiltott dél-amerikai túra keretében. Puskás elhatározza: családjával Nyugaton marad. A FIFA – az MLSZ szorgalmazására – két évre eltiltja a futballtól az egész világon, amiért elhagyta a hazáját

1958: Östreicher Emil technikai igazgató tanácsára szerződteti a BEK címvédője, a világ legjobb csapatának tartott Real Madrid, noha súlyfölöslege van, és eladósodott. Eltiltását mérséklik, az év őszén újra játszik

1959: Puskás első BEK-győzelme, igaz, a döntőben nem lép pályára

1960: Puskás a minden idők legnagyobb európai kupadöntőjének tartott glasgow-i BEK-fináléban egymaga négy gólt szerez, és másodszor is BEK-győztes (Real-Eintracht 7:3), ő a sorozat gólkirálya is, s a Világkupa-döntőben is két gólt lő (Real-Penarol 5:1). Az esztendő végén második a France Football Aranylabda-szavazásán, úgy, hogy néhány kelet-európai szavazó, köztük a magyar, politikai nyomásra nem őt teszi az első helyre

1961: Megszerzi első spanyol bajnoki és második spanyol gólkirályi címét

1967: Negyvenévesen befejezi játékos-pályafutását, immár hatszoros spanyol bajnokként, négyszeres gólkirályként, 3-szoros BEK-győztesként. Ebben az évben megkezdi edzői karrierjét, először néhány hónapot a Deportivo Alavés, majd a kanadai-amerikai Vancouver Royals trénere

1969: Ünnepélyesen elbúcsúzik a Real Madridtól a Rapid Wien ellen, a meccs teljes bevételét neki ajánlja fel Santiago Bernabéu klubelnök

1971: Puskás Ferenc a BEK-döntőbe vezérli a jobbára amatőrökből álló görög Panathinaikosz együttesét, de a Wembleyben 2-0-s vereséget szenvednek a sikerei csúcsán lévő Ajaxtól

1973: Megszületik Puskás első unokája, Elisabeth Damborena Puskás, majd két évvel később a második, Réka Damborena Puskás

1981: Emigrációja után először tér vissza Magyarországra az Aranycsapat című dokumentumfilm forgatása és egy telt házas népstadionbeli öregfiúkmeccs kedvéért, hosszas egyeztetés és engedélyezési folyamat után – ekkor Egyiptomban klubedző

1992: Puskás Ferenc feleségével végleg hazatelepül Magyarországra, de Spanyolországban élő családjukat rendszeresen látogatják

1993: Négy mérkőzés erejéig a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, megkapja a legmagasabb magyar állami kitüntetést, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét

1996: Az IFFHS az évszázad gólkirályának választja

2000: Betegsége miatt Puskás Ferenc kórházba kerül, és folyamatos ápolásra szorul, miközben a Nemzeti Sport olvasói szavazásán Az évszázad sportolójának választják

2001: Az internetezők a Real Madrid valaha volt legjobb játékosának választják

2002: 75. születésnapja alkalmából a kormány úgy határoz, róla nevezi el a Népstadiont, az ünnepélyes aktusra a spanyolok elleni, augusztusi mérkőzésen kerül sor

2004: A magyar kormány a Nemzet Sportolójának választja

2005: A Real Madrid Budapesten lép fel a tiszteletére

2006: Puskás Ferenc hosszan tartó súlyos betegsége és hat évi kórházi kezelés után meghal.


jún 022010
 

 

…annyira felháborít, hogy 2010. június 4-én a trianoni békediktátum aláírásának 90. évfordulóján akadnak még olyan patkányok ebben az országban, akik a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon erre a napra „Volt egyszer egy Táncdalfesztivál” címmel szerveznek egy jó retrókádárista hangulatú rendezvényt.

Fellépnek: Aradszky László, Bakacsi Béla, Bódy Magdi, Delhusa Gjon, Eszmény Viktória, Fenyvesi Gabi, Horváth Attila, Horváth Vilmos, Karda Bea, Késmárky Marika, Koós János, Kovács Kati, Magay Klementina, Mary Zsuzsi, Mátray Zsuzsa, Németh József, Paudits Béla, Payer András, Poór Péter, Soltész Rezső, Tárkányi Tamara, Vincze Viktória

Az előadókat a CinemaSymphony zenekar kíséri !

Előre is gratulálok a tapintatos és körültekintő szervezéshez, az összes fellépést elvállaló „művésznek” és nyilván teltházas előadáson kitűnő hangulatban az estet végigtomboló közönségnek! Remélem a végén közösen eléneklik majd az Internacionálét is !!!!!!! 🙁 🙁 🙁

… írtam tegnap,arra gondolva, hogy nem megyek el szó nélkül amellett, hogy erre a napra ilyen arcátlan provokációt szerveznek. Tegnap viszont megbizonyosaodtam arról, hogy lehetnek olyanok, akik nem is értik, hogy miért tartom ezt felháborítónak. Dehát miért is értenék, akik elől az iskolában és a mindennapi életben elhallgatták Trianont, a Táncdalfesztivál idején pedig még meg sem születtek?

Trianonnal kapcsolatban azért az alapvető tényeket ismerni kellene: 1920. június 4-én elvették Magyarország területének és lakosságának kétharmadát és idegen államok fennhatósága alá helyezték őket. Erre a napra fogunk emlékezni pénteken, harangzúgással, feketébe öltözött lélekkel,  itt Székesfehérváron csendes, fáklyás felvonulással.

Erre a napra a Margitszigetre „Volt egyszer egy Táncdalfesztivál” címmel műsort szerveznek. Lehet, hogy a rendezők szándékával semmi gond nincs, lehet hogy tudatlanok, fogalmuk sincs arról, hogy miért gyásznap június 4-e, de az is lehet, hogy arcátlan provokáció amit csinálnak!

Mi volt az a Táncdalfesztivál? Magam még kiskölyök voltam, mikor megrendezték, de jól emlékszem arra, hogy lázba hozott egy országot, az Ormánságtól Lipótvárosig mindenki a televízó előtt ülve rágta a körmét az izgalomtól. Az ’56-os mártírok jeltelen sírokban nyugodtak, a hóhér akkor már befejezte a munka dandárját, de a börtönök tele voltak ’56-os politikai elítéltekkel. Közben épült a gulyáskommunizmus meg a legvidámabb barakk, felismerve a rómaiak óta tudott hatalomtechnika jelentőségét: a népnek kenyér és cirkusz kell! A közértek polcain ott volt a háromhatvanas kenyér, de cirkusz… az nem nagyon volt. Az Erkel Színház színpadjára válogatott, politikailag megbízható énekesek léptek, gondosan cenzúrázott, semmitmondó dalocskák röppentek fel az éterbe és jelentek meg a fekete-fehér monitorokon… Szigorú, ám mély empátiával megáldott zsűri pontozta az elhangzott dalokat, a publikum pedig levelezőlapok százezrein szavazott a neki tetsző számra, előadóra. Kellett a népnek és kellett a politikai hatalomnak is a cirkusz…

Egy szóval sem állítom, hogy értéktelen szemét volt minden, ami a Táncdalfesztiválon elhangzott… de ennek az éremnek is van egy másik oldala! Voltak zsenilis zenészek, akiket a hatalom tudatosan kirekesztett és kikészített: Baksa-Soós és a Kex, Syrius és sokan mások csak akkor állhattak színpadra, ha az ORI (Országos Rendező Iroda) cenzorai ehhez hozzájárultak. A zenekarok köré III/III-as ügynökök légióját küldték. Azok a zenészek és zenekarok akik körön kívül maradtak, anyagilag és egzisztenciálisan ellehetetlenedtek előbb-utóbb emigráltak, vagy sírba szálltak, mint az a Radics Béla, aki olyan tehetség volt, amelyből jó ha száz évben egy születik… a többiek meg elvesztek a vendéglátóipar sötét bugyraiban, vagy végleg letették a hangszert.

Az iskolákban Kovács Kati és Korda György dalairól vitatkozgattak, miközben Trianon tabu volt… északon Gustav Husak Csehszlovákiája, északkeleten Brezsnyev Szovjetuniója, Keleten Ceauescu Romániája, délen Titó Jugoszláviája, vagyis a „testvéri szocialista országok” tartották pórázon a megszállt  magyar területeken élő honfitársainkat, miközben a Vörös Hadsereg tankjainak lánctalpai túrák a Bakony talaját…

Az „istenadta nép” meg boldog volt az ő Táncdalfesztiváljával…

A Tándcalfesztivál felmelegítésével nekem semmi bajom nem lenne, ha az év 365 napjából nem pont június 4-ét választják erre! Nem sajnálom a közönségtől sem az élményt, hogy a dalok visszaröpítsék őket ifjúságuk idejére és végképp nem sajnálom a fellépőktől a gázsit… de az viszont felháborít, hogy nincs a jeles „művészek” egyikében sem a nemzettudatnak annyi szikrája, hogy azt mondanák: „bármikor, de ezen a napon nem…”.

Legyen békesség köztünk és ne menjen le a nap a mi haragunkkal! Amíg a fentebb felsorolt művésznők és művészek a Margitszigeten nosztalgiáznak, az alatt az Ismerős Arcok Klapka és Jókai városában, Révkomáromban koncertezik majd, a Matica és a többi szlovák radikális szervezet aktivistáinak és a szlovák hatalom rohamrendőreinek árnyékában. Leszünk ott magyarok is, akik nem a Margitszigetre vágyunk…