Vitéz Gáspár Álmos, a Kormorán zenekar hegedűse, a Világörökség része – akinek ma van a születésnapja.
Nem kerek évszám, mégis különleges alkalom, mert ezen a napon jelenik meg legújabb – második – lemeze, a Szent Anna tó legendája.
2008-ban már találkozhattunk „szólólemezével”, amely a Bálványosvár Legendája címet viselte. A lemezről ezt olvashattuk:
„A progresszív elemekkel gazdagon szőtt 16 tételes instrumentális kompozíció – melyet a Bálványosvár legendája ihletett – a Kormorán együttes korai albumainak világát idézi. A legenda két ifjú, Apor István és Mike Ilona szerelmi történetét beszéli el, amely a CD füzetben Koltay Gergely átdolgozásában olvasható versbe szedve.
Kézdivásárhelyen születtem 1958-ban, Édesapám aki autodidakta zenész volt irányított a muzsika felé. Szerencsére abban az időszakban nőttem fel, amikor nem volt adás a TV-ben, jobb híján a próbateremben ücsörögtünk éjjel-nappal. A táncház mozgalommal elég későn találkoztam, de a népzene rabul ejtett és hivatásom lett. Vakációmat a Bálványos hegyének lábainál töltöttem, érdekelt, hogy milyen titkokat rejthet a vár. A forradalom után költöztem Magyarországra, ahol nemsokára a Kormorán együttesben találtam magam. Az együttes ötvözte bennem a rockot és a népzenét. Remélem ez a zenealbum is segít abban, hogy megértsük őseink üzenetét.”
De nem csak a vár titkait ismerte meg Álmos, hanem a környék más legendái is behálózták gondolatait. Ebből született meg a testvérharcról-, a Szent Anna tó keletkezéséről szóló történet, melynek versbe foglalásánál ismét számíthatott zenekarvezetőjére, Koltay Gergelyre.
A stúdióban Gáspár Álmos, Szabó Miklós, Fábián Zoltán, Gera Attila, Hána László, Páll Zsolt Ákos dolgoztak szakmai hozzáértésük legjavával. Az eredmény pedig most már kézzel foghatóvá válik egy olyan lemezzel, ahol a legenda szövege magyarul, és angol nyelven hallható, annak zenei aláfestése egyfajta tartalomjegyzéket ad a 9 tételes zeneműhöz…
Ebből az alkalomból –ha nem haragszotok- ebben a virtuális kávéházban, virtuálisan ez a –talán írhatom azt, hogy- elegáns megjelenésű lemez forog ma egész nap…
A kávéházban pedig kívánunk Álmosnak boldog születésnapot – koccintunk az egészségére…
Az új lemezhez sok sikert, és eladott példányszámot kívánunk!
Kiegészítésül néhány fényképem a Szent Anna-tóról és környékéről. (CsP)
És a Mind-Zenében is láttam, hogy kapható! ….
A lemez egyre több helyen elérhető.
Megrendelhető:
A kiadó honlapján
http://www.perifericrecords.com/
Rock Diszkont-ban
http://www.rockdiszkont.hu/index.php?term_id=3396¢er=uj_termek
Isten éltesse Gáspár Álmost !!
A Szent Anna-tó legendája
„Ahogy a Zsögödi-szoroson túl kijutunk Alcsíkra, a távolban feltűnik a Csomád hegycsoport, mint a Hargita legdélibb s egyben legfiatalabb vulkáni képződménye. Tusnádfürdőre érve meredek falként emelkedik a város keleti oldalán, míg szembe vele a Sólyomkő és a két Piliske magasodik (Kis-Piliske 1188 m, Nagy-Piliske 1374 m). A két hegycsoport közötti Tusnádi-szoros jelenti a megye déli kijáratát és határát.
A Szent Anna-tó Tusnádfürdőről, Bükszádról, Lázárfalváról, a Nyerges-tetőről gyalog is megközelíthető, Bükszádról pedig gépkocsival juthatunk fel a vulkáni kráter 1100 m magas peremére, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik Háromszék északi részére, majd tovább haladva beereszkedhetünk a kráterbe, szinte a 945 m magasságban levő tó szintjéig. A kráterperem nem egyenletes magasságú, csúcsok emelkednek ki, melyek közül a legmagasabb, a Nagy-Csomád, 1301 m. A többi csúcs alacsonyabb: a Kis-Csomád 1238 m, a Taca 1174 m, a Tó-bérce 1122 m. Mivel egyetlen forrás sem táplálja, a Szent Anna-tó vize vegyileg az egyszer desztillált víz tisztaságának felel meg. Ezzel magyarázható, hogy nem élnek meg benne a vízi állatok, de a feltöltődése is nagyon lassú. Szerencsére.
A tó keletkezését több legenda is elmeséli. Közös vonásuk a két gonosz testvér, akik várat építettek a környékre, az idősebb a jelenlegi tó helyén, a fiatalabb a Büdös-hegy tetejére. De folytassuk az Orbán Balázs által leírt változattal:
„A két testvér, mindkettő felfuvalkodott, alattvalóin, jobbágyain kegyetlenkedő, az egész vidéken zsarnokoskodó úr, a hűbéri kornak átkos szörnyei, kik embertársaik leigázásán és kínzásán találtak erkölcstelen életök táplálékát, kik az erőt és hatalmat csak rosszra használták.
Egykor idegen utazott a vidéken, ember nem látta gyönyörű négyes fogattal vont, ezüsttől, aranytól csillogó kocsijában, s útjaközben meglátogatta a Büdösön lakó fiatalabb grófot. Ez annyira megszerette vendége gyönyörű lovait, hogy azt tőle mindenáron meg akarta szerezni, de midőn a gazdag idegen azt semmi árért eladni nem akarná, kockázni kezdettek, s a házigazda oly szerencsével vagy inkább mesterkedéssel játszott, hogy az idegennek minden pénzét elnyerte, s ez végre is kénytelen volt kedves fogatát két faluért eladni a büdösi grófnak.
Alig jutott ekként a gyönyörű fogat birtokába, hogy átrobogott idősebb testvéréhez. Ez irigyen bámulta öccse új szerzeményét, s midőn gazdag asztalnál arany billikomokból ürítenék a lelkesítő nedvet – mely nemes szívekben nemes gondolatokat, rossz szívekben csakis vétkes ötleteket költ – fennhéjazva említi fel a fiatalabb testvér, hogy bátyja egész életében nem fog az övénél szebb és értékesebb fogatot előmutatni. Ez dühbe jött, s sértett önérzetében azt a fogadást ajánlá, hogy 24 óra alatt ő öccséjénél sokkal szebb és többre becsült fogattal fog megjelenni annak várában; a fogadás díja pedig az, hogy a vesztő fél várát és minden birtokait veszítse. Midőn ezen fogadási feltétel el volt fogadva, az öregebb testvér istentelen fejében felvillant ördögi gondolata kiviteléhez látott, összeterelte a vár jobbágyait, s azok közül a legszebb nyolc szüzet kiválasztván, azokat vad poroszlói által emezeknek iszonyú jajveszékelése között vára udvarára vonszoltatta, hol meztelenre vetkőztetve felhámoztatta és kocsija elé fogatta, oly szándékkal, hogy ezen fogattal jelenjék meg bizonnyal legyőzendő, s így mindenéből kivetkeztendő öccsénél.
Ő maga pattant a bakra, s midőn a siránkozó szemérmes szüzek nógatására indulni nem akarnának, ostorával sújtott az elől fogott legszebb szűzre, kit Annának hívtak. Ez a vérét kiszökeltető csapásra összerázkódva térdre esett, s iszonyú átkot mondott a kegyetlen vár urára, annak várára és környékére. Az ártatlanokat védő Isten meghallgatá az átkot, s iszonyú dörgés és az elemek tombolása között elsüllyedt a vár vad urával együtt, helyén pedig egy szép tó keletkezett, melynek felületén nyolc szűz lebegett, kik Anna kivételével visszatértek övéikhez. Anna itt maradván, az eladott hámok árával fényes imolát épített a tó partjára, s ott ima, hálaadás és jótétemények közt töltve életét, halála után a nép kegyelete a szentek közé sorolta, a keletkezett tavat pedig emlékére Szent Anna-tónak nevezték el”.
A többi legendaváltozat 12 szűzről mesél, akik hattyúvá vagy virággá változtak, a várúr pedig sárkánnyá.
De térjünk vissza a Büdös- hegyhez is. Vulkanikus vidéken vagyunk, ahol gázok szivárognak a felszínre. A Büdös-hegy több barlangjából is ilyen gázok törnek fel, ezek közül a legismertebb a torjai Büdös-barlang 1053 m magasságban. A gázok több mint 90%-ban szén-dioxidot, 1%-nál kevesebb kénhidrogént tartalmaznak. A barlang tulajdonképpen kénbánya volt, a fejedelmek korában még bányászták a ként. A bánya elejét folyosóval hosszabbították meg, ide járnak reumatikus bántalmakban szenvedők kezelésre.
A Szent Anna-kápolna legendája
Lázárfalva határában, a hegyek közt rejlő tengerszem partján 1764–1765-ben a tusnádi és kozmási lakosok egy kis kápolnát építenek Kecskés (vagy Kovács) Pál kezdeményezésére. Többször születik újjá romjaiból: 1860-ban, 1925-ben, 1948-ban és legutóbb 1975-ben.
A Szent Anna-tó legendája után még maradjunk a gyönyörű tó környékén, hiszen a népi képzelet benépesítette tündérekkel a tó vizét és környékét. Erről szól a tó északi partján álló Szent Anna-kápolna legendájának több változata. Idézzük a Hankó Vilmos által leírt változatot: „Ahol egykor Hadúr oltárai füstölögtek, a keresztény magyarok vallásos kegyelete Szent Anna tiszteletére búcsújáró kápolnát épített… A kápolna kis harangja minden este imára szólítja a híveket, de az ezüst csengésű harangszó sehogyan sem tetszik a zöldszakállú tündérkirálynak, a sok tündérnépnek, mert szörnyen zavarja őket pajkos játékaikban. Rávesznek tehát ígéretekkel egy pásztort, hogy lopja el a kis harangot. A szerencsétlen pásztor el is lopja s belehajítja a tengerszembe, de a tündérek rászedik őt, aranyat, ezüstöt nem kap, hanem belefojtják a tó vizébe.
Mármost szabad a vásár a tó körül, s esténként, amikor a hold ezüst fénye elömlik a regényes tájon, felkél a tündérsereg s víg táncot jár a tó partján. Sok szegény székely legény adja meg az árát ennek a csábító látványnak. A tündérkirály szépséges szép lányai becsalogatják a zsombékba, hínárba, a szerencsétlen, elkábult ifjak vakon rohannak a szirének után, míg egyszer megnyílik alattuk a hamis folyondár s elnyeli őket a mélységes tengerszem.
Gergő, a fiatal székely vadász azonban átöleli az őt csalogató legifjabb tündérleányt s forró csókot nyom az ajkára. A csóknak varázsereje megfosztja a tündért hatalmától. Feltámad a szerelem benne a deli székely legény iránt s otthagyja a tündérkirály birodalmát, hogy felesége legyen Gergőnek.
Megtörténik az esküvő nagy pompával, tánccal és vigassággal. Az öreg remete esketi őket össze s utána fel akarja szentelni az új harangot. Amikor azonban a szentelt víz a harang ércére hull, lángok csapnak fel s nagy dörgés és villámlás közt hirtelen elemésztik a harangot.
Az öreg barát előtt látomás jelenik meg, hogy addig, amíg az ellopott harang vissza nem kerül a tündérkirály palotájából, nem szólal meg a harangszó a Szent Anna-tó partján. Gergő s fiatal felesége erre elhatározták, hogy visszahozzák a harangot. Elkérik a baráttól a keresztes botot, s bátran leszállnak a vizek mélyébe a tündérkirály palotájába, ahol nagy a vigasság.
A hívatlan vendégek megérkezése nagy riadalmat okoz a tündérkirály udvarában. Mindenféle fortélyt megpróbálnak a tündérek, hogy ne kelljen a harangot odaadniuk, de a keresztes bot hatalmának nem tudnak ellenállni.
A fiatal pár ráakad a szentelt harangra, s nagy diadallal felhozza a tündérkirály palotájából, hogy ismét hirdesse Isten dicsőségét a hegyek között: „Gingalló, gingalló”. Háromszor megkondul a harang, s a tündérpalota összeomlik. A tündérkirály vén varangyos békává zsugorodott össze s a tündérek hallá változtak át”.
A Szent Anna-tó és környéke Lázárfalvához tartozik, a kápolnát Tusnádi Kecskés Pál 1564-ben építette a XII. századi fakápolna romjain. Azóta többször született újjá romjaiból: 1860, 1925, 1948, 1955. Az 1970-es évek elejére már megint csak a fából készült falai maradtak. A mostani kápolna 1976–77-ben épült. A tornyába elhelyezett 50 kg-os harangocska 1928-ból származik.
A kápolna búcsúnapja nevének megfelelően július 26-án, Anna- napkor van.
A Szent Anna-tó vizét magába foglaló kráter gerincének túloldalán 1050 m magasságban találjuk a Mohos-tőzeglápot. Területe 80 hektár. Nevét a lápot kitöltő tőzegmoháról kapta. A belőle keletkező tőzeg vastagsága elérheti a 10 métert. A valamikori összefüggő vízfelületet benőtte a növényzet, legutóbb csak 15 tiszta vízfelületet tartottak számon. A lápot a szélén már lucfenyők növik be, ahogy befele haladunk egyre ritkább, és alacsonyabb erdei fenyő az uralkodó fa.
Növényritkaságai közül megemlítjük a tőzegáfonyát, fekete áfonyát, melynek alapján Orbán Balázs még Kokojzásnak nevezi a lápot, vörös áfonya, gyapjassás. De leghíresebb a harmatfű vagy Drosera. Nevét onnan kapta, hogy a nitrogénben szegény környezetben a hiányt rovarfogással pótolja. A kerek levelei peremén érzőszőrök úgy csillognak, mintha harmat lepte volna be. Ez a „harmat” azonban ragacsos váladék, amelybe beleragadnak a rovarok.
A Szent Anna-tó Tarzán fája
A Szent Anna-tó kráterének peremén, a menedékház közelében áll egy viharvert, csonka bükkfa N46° 07.918′ E025° 53.739′. Ha beszélni tudna, először a bükkfák jelenlétére hívná fel a figyelmet.
Az 1000 méteres magasság a bükkerdők felső, a fenyőerdők alsó határa. Ahogy az úton a tó felé közeledünk, váltakoznak a fenyő- és bükkerdők a helyi kitettség és mikroklíma hatására. A Szent Anna-tó szintje 950 méter, így a kráter oldalát fenyővel kevert lombhullató erdő borítja. A naposabb oldalakon 1000 méter fölött is bükkerdő található. Érdekes színfoltja ez a környéknek, különösen ősszel, amikor a lombhullatók elszíneződnek, ellentétben a fenyők örökzöldjével. Ezt a jelenséget figyelhetjük meg a Hargitán is a Tolvajos-tető környékén, ahol a déli kitettségű oldalakon a bükkerdő 1000 m fölé emelkedik, míg alacsonyabb részeken az utat fenyőerdő kíséri.”
Forrás