Isten éltesse valamennyi Gergelyt, Gergőt eme jeles napon, különösen a mi két Gergőnket, a Kuránt és a Koltay-t!
Az alábbi dal köszöntse őket, érdemes meghallgatni, szerintem nagyon jó !
„Nagy (Szent) Gergely pápának mint az egyháztanítók (Szt. Ágoston, Szt. Ambrus, Szt. Jeromos és Szt. Gergely) egyikének napján, márc. 12-én, mint más országokban, ugy nálunk is némely vidékeken olyanféleképen öltöznek fel a kisebb iskolás gyermekek, mint a Háromkirályjáráskor és «Gergelyt járni», vagyis a faluban házról-házra énekelni mennek, amiért apró-cseprő ajándékot (pénzt, tojást, kalácsot, lisztet, stb.) kapnak. Másutt e szokás a falu iskolamestere javára való kéregetéssel volt kapcsolatos. hasonló célu és szertartásu szokást hazánk némely tájain Balász napján (febr. 3.) is látunk, amikor az u. n. Balász-járás alkalmával egészen a G. módjára szintén ily alkalmi énekkel koledálnak az iskolás gyermekek a mester számára szalonnát, sódart, tojást s egyeb elemózsiát. Mind a G., mint a Balász-járás némely helyütt egyuttal az iskolába lépő ujoncok toborzása is, akiket ezért néhol «Gergely katonái»-nak hivnak. Sok helyt Balázs-napkor is a Gergely-napi éneket mondják. Mint a két feltünően hasonló szokás a középkori egyházi iskolák nevelésének emléke, amelyekben Szt. Balázs és Szt. Gergely, mint az iskolás gyermekek patronusai, kiváló tiszteletben részesültek. Az előbbi a Balázsolás cikkben olvasható ok miatt, az utóbbi pedig azon a cimen, hogy a négy egyháztanító egyike és a kolostoriskolák szervezője, amire a G. alkalmával énekelt versikék némelyike is hivatkozik, midőn egyikük p. igy kezdődik:
Szent Gergely doktornak,
Hires tanítónknak
Az ő napján,
Régi szokás szerint
Menjünk Isten szerint
Iskolába.
Lám, a madarak is,
Hogy szaporodjanak,
Majd eljönnek,
A szép kikeletkor
Sok szép énekszóval
Zengedeznek.
Ez ének második szaka azonban egyuttal arra is látszik célozni, hogy e szokásban valamely régibb pogány természet-ünnep nyoma is lappang, amelynek alighanem a tavasz első hirnökeiül visszatérő énekes madarak üdvözlése volt az egyik jellemző vonása, V. ö. Kiss Áron, Magyar gyermekjátékgyüjtemény; Erdélyi, Népdalok és mondák; Nyelvőr V. és VII.”
(Forrás: Pallas Nagylexikon)