a viszkis

 Szerző: - 18:05  Vélemény?
dec 022017
 

Nehéz műfaji besorolást találni ennek a filmnek, mert megtalálhatók benne dokumentarista elemek, éppen úgy mint akciójelenetek, s a klasszikus bűnügyi filmek eszköztára is. “a viszkis” közelmúlt rablássorozatának története. 

Nevezzük az elkövetőt AA-nak, elindulunk egy vélhetően székely faluból, ahol a nagymamája neveli a kis enyveskezű unokáját, előbbi halála után következik az alkoholista apa, az internátus, majd a javítóintézet Ceaușescu Romániájában. Döbbenetes jelenet, amikor a javítóintézeti zárkatársak bemutatkozásként sorban arcon köpik új társukat. Letelik ez is, AA a román hadseregben sorkatonáskodik, amikor őrségben szemtanúja, hogy a katonák lelőnek két fiatalt – igaz azt nem tudjuk, ez a határon történik, vagy a seregből szöktek. Ez az utolsó csepp a pohárban, AA megszökik a katonaságtól, s egy tehervonat aljára kapaszkodva érkezik Budapestre.

Új élete nem indul könnyen, mivel jégkorongozó múltja van, bekerül egy klubhoz, ahol nemcsak játékos, de szertáros is lesz némi fizetésért; az erőnléti edzője – szintén székelyföldi – felajánlja használaton kívüli lakását. AA dolgozik és sportol, majd állampolgárságért folyamodik, a második döbbenetes jelenet az, ahogy a hivatalnok bánik vele, ad egy olyan paksamétát, amelyet lehetetlen elfogadhatóan kitölteni. Közben megismerkedik egy egyetemista lánnyal, a családi vacsorán választottja apja pókerarccal kifejti: “Maga román.  A lányunk szép jövő előtt áll, mit tud számára ajánlani papírok, pénz és jövő nélkül?” AA csak annyit felel: “Nem vagyok román”. Időben már túl vagyunk a rendszerváltozáson, de még ma is eszembe jut, hányan menekültek Ceaușescu poklából így vagy úgy (pl. fiktív házassággal), s itthon gyalázatosan románozták ezeket a honfitársainkat.

AA helyzete kilátástalan. Bár százezer forint kenőpénzért kap magyar útlevelet, helyzete jottányit nem változik.  A film nagyon jól szemlélteti azt a vívódást, amely az első könnyű prédának látszó postahivatal kirablásához vezet, ám a pénz elfolyik a kezéből, nincs megállás 27 fegyveres rablásig, amelyből 26 sikeres volt. A média felkapja a rablássorozatot, az emberek pedig – állítólag – rokonszenveznek a Viszkissel, elvégre gyakran hülyét csinált a nagy népszerűségnek nem örvendő rendőrségből. Egyre nagyobb étvággyal rabol, sokszor másodperceken múlik, hogy nem kapják el, ilyenkor látványos üldözések, akciójelenetek mutatják a történteket. Addig jár a korsó… végül elkapják, bepillanthatunk a kihallgatásába, ahol egy emberi roncs rendőrtiszt próbálja AA-t a neki tetsző vallomásra bírni, hogy élete végéig egy cellában rohadjon. Pedig… “csak” 16 esetet lehetett bizonyítani, ő vállalta mind a 27-et. Tesz még egy kísérletet, hogy megszökjön a vizsgálati fogságból, bár az épületet sikerül elhagynia, esélye sincs arra, hogy felszívódjon.

Lezárul a büntetőeljárás, AA majd’ 20 évet börtönben tölt, szakmát tanul, ma becsületes, dolgos emberként él közöttünk. A filmben még taxisofőrként egy színészi epizódszerephez is jutott.

A mozit elhagyva, kérdések sokasága merült fel bennem. Tény, hogy AA-nak elképzelhetetlenül nehéz gyermekkora volt, ám sokan vannak ilyenek, akik mégsem lépnek a bűn útjára. Amit AA tett, arra ez nem ad felmentést, az sem szépségtapasz, hogy volt egyfajta stílusa. Hiába jött át magyarként Magyarországra, a sorsa megaláztatás és reménytelenség volt, de ebből kilépni nemcsak betörésekkel lehet! Az is tény, AA rengeteg pénzt vett el azoktól a bankoktól, amelyek viszont legálisan, legalább ennyire kifosztották ügyfeleiket, igaz, legalább fegyverhasználat nélkül. AA nem ölt. Valóban, nem egy gyilkos személyiség képe rajzolódott ki előttünk, de fegyveres rablásnál, szorongatott helyzetben, ez inkább a szerencsén múlhatott. Talán a legfontosabb tanulság, a bűnért kimért bűnhődés után is lehet becsületes életet kezdeni. Ez az egyetlen, amiért AA elismerést érdemel.

Ritka dolog, hogy egy bűnsorozatról még a tettes életében filmet forgassanak, izgalmas feladatra vállalkoztak az alkotók. Érdekes volt a film fogadtatása a sajtó részéről, volt olyan stúdióbeszélgetés, ahol a sajtóetika határait (van olyan?) messze túllépve próbálták megalázni AA-t. Rózsa Sándor, Robin Hood és számtalan bűnelkövető életét filmesítették meg, persze keveredik valóság és fikció, azonban AA rablássorozatára még sokan emlékszünk. Hogy ezt érdemes volt-e megfilmesíteni, döntse el minden néző maga, egy mozilátogatást biztosan megér ez az alkotás.

Izgatottan várom lesz-e folytatás, vajon Kulcsár Attila, vagy Tocsik Márta ügye eléri-e egy-egy alkotói stáb ingerküszöbét?

  4 hozzászólás - “a viszkis”

  1. Szombaton én is megnéztem a filmet.Nem tagadom,a fenti címlap miatt is.A beszámoló teljes mértékben fedi a sztorit,a magánvélemény pedig azt az ingerküszöböt feszegeti,amely határt húzhat a közöny és együttérzés között.

    Végig olyan helyzetben voltam,hogy döntési kényszer,hezitálás az ok és okozat miatt,állásfoglalás AA mellett,vagy ellene.
    Mindenkinek,aki valamikor is szimpatizált AA-val akkor,amikor a rablások zajlottak,meg kéne néznie a filmet.Szerintem kiszeretnek AA-ból.
    Én nem tudtam szimpatizálni vele,illetve elítélem a tettei maitt,ugyanakkor olyan emberi tulajdonságokra mutat rá a film,amelyeket a “jómódban élő emberek” nagyon nélkülöznek.

  2. Továbbgondolásra érdemes. Aligha van két ember, aki egyformán szocializálódik, persze hasonlóságok szép számmal akadnak. Aligha van olyan ember, aki elé az Élet ne állított volna nagyon is feszegető és nehezen megválaszolható kérdéseket. Ez lehet olyan súlyú is, hogy “miből veszek ma a gyerekeknek vacsorát?”, lehet olyan súlyú, “hogyan folytassam – egyáltalán folytassam-e – életemet egy sorscsapás után?”, hogyan reagáljak, ha egy alkalmatlan pedagógus, egy szemét főnök, egy rosszul megválasztott munkahely, vagy egy elviselhetetlen szomszéd miatt azt érzem, hogy folyamatosan tapos az élet?

    Felülemelkedve a filmben bemutatott történeten, AA bűnözői életszakasza teljesen világosan megmutatja, hogy tilos a bűn útjára lépni! Ami viszont még inkább elgondolkoztató, hogy AA-ra, aki bolondot csinált olykor a rendőrségből, a nyomozás hatalmas erőbedobással folyt, az ítélet a törvény vasszigorával csapott le. Kihallgatója világosan megmondta:”azt akarom, hogy életed végéig egy cellában rohadj!”. Csak halkan kérdezném: miért csak AA és a hozzá hasonló esetekben ilyen kemény az “igazságszolgáltatás”, a tolvaj politikusok, a 2006-ban földön fekvő, magatehetetlen embert hatan rugdosó rendőrök, az ócska banki sikkasztók, a kisembereket kifosztó csalók, az emberi életeket autójával kioltó részeg, bedrogozott színész esetében miért nem ennyire kemények? Ez a probléma… meg a ma még élő ’56-os akasztató ügyészek és bírók háborítatlan élete, kiemelt nyugdíja. Igen justis mord, elévült, de azért néhány kérdést jó lenne feltenni nekik, így utólag is, következmények nélkül. Hogy ne érezzék annyira sérthetetlennek a komfortzónájukat! Persze a legkomolyabb kérdéseket úgysem idelenn szegezik nekik…

  3. A második bekezdésben felhozott “miértek”-re a válasz odaát van (X Akták?).Azért ,mert a korrupció befészkelte magát a jogorvoslás minden szférájába.
    Pénzzel mindent meg lehet oldani,még a milliárdos csalások is lefogynak,amikor a bíróság ítéletet hoz,mondjuk százezres csalásra,máris kisebb büntetés jár érte.
    A gyilkosságoknak nincs elkövetőjük,ha valakire ráhúzzák a vizes lepedőt,a mefrendelő már kinyomozhatatlan.A (sosem létező) alvilág sok esetben felső megrendelésre tisztogatott,a titkos szolgálatok a (nem létező) maffiával tüntették el a kényelmetlenkedő igazságbajnokokat…
    Mindennek a teteje az az eset,amikor egy többszörösen visszeaső színész végre bíróság elé kerül,elítélik,leültetik.Ő maga belátja a hobáját,még a börtönbüntetést is reálisnak tartja-más kérdés,mennyire volt kíméletes vele a bíróság.
    De ami kiverte a biztosítékot nálam,az az ,hogy a színész kollégák szolidarotása-és véleménye a büntésről-mennyire nem volt valósághű.Felháborodtak azon,hogy börtönbe vonul egy színész.Tisztelet a kivételnek,kedves művész társadalom,de akik szerint a meg nem nevezett kollégájuk súlyos büntetést kapott,nos,gondolkozzanak el komolyan.
    Kell felhozni még több példát?Minek.Mindenki szeretné menteni a menthetőt,ha vaj van a fején,de mi van azokkal az emberekkel,családokkal,akik önhibájukon kívül kerülnek a törvénnyel szembe?
    Azokat aztán lehúzzák,mint sz@rt a klozettban.Lehet,hogy AA-t is le akarták húzni jobban,mint megérdemelné,tekintettel a rablások számára na és arra a tényre,hogy a rendőrségre mekkora teher nehezedett általa-mondjuk ki,segget csinált a szervből.

  4. Jogos.

    Azzal még kiegészíteném, hogy pl. Mensáros Lászlót – Istenem, milyen nagy színész volt – leültették ’56 után, vagy Latinovits Zoltánt öngyilkosságba kergették… persze ezért senki sem felelős, kivéve a mocskos, büdös Kádár-rendszert. Csakhogy! Azt is emberek – már ha annak nevezhetők azok a fehérjehalmazok – csinálták.

    Igaz, már régóta elkanyarodtunk a filmművészettől, de érdemes elolvasni az 1991-ben eltűnt Farkas Helga utáni nyomozásról szóló újságcikket, nem elvitatva, hogy a rendőrség legalább annyira szerette volna felderíteni az ügyet, mint a Viszkisét, ám kudarcot vallott. A cikk alapján nekem nem is teljesen világos, hogy mi történhetett, mi alapján gyanúsítottak és ültettek le bűnözőket. Sok hasonló ügy van, csak nem mindegyik érte el a közvélemény és a sajtó ingerküszöbét.

 Minden vélemény számít! Várjuk a hozzászólásokat!

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Kötelező

Kötelező