Júl 132015
 

Schuster Lóránt egyelőre még nem lehetett közöttünk, bár zenésztársai szerint egyre jobban van. Kérlek Benneteket, hogy egy gondolattal, fohásszal, imával segítségetek őt a gyógyulásban! Köztünk voltál Lóri, további jobbulást, erőt, kitartást!

lorant2

Az első nap – P.Mobil

Az Ottó kempingbe hazatértünk. Immár negyedik alkalommal vettünk részt a tábor koncertjein, a P. Mobil fellépésére különösen készültem, elvégre tavaly Csókakőn hallottam őket muzsikálni, a zenekar, mint a Főnixmadár, megint új életre kelt. Most sem volt ez máshogy.

Túlnyomórészt az én generációm tagjai várakoztak a koncert előtt, hiába, a Mobil 1973 május 1-én alakult (igaz előtte Gesarol néven már muzsikált). Azt, hogy mit jelentett a zenekar ennek a korosztálynak, azok értik igazán, akik fuldokoltak az akkori Magyarország posványában, számunkra olykor egy Mobil koncert tette elviselhetőbbé a kádárizmus hétköznapjait. Schuster Lóránt hihetetlen elszántsággal vitte magával a bandát, pedig a hatalom mindent elkövetett, hogy akadályokat támasszon. Ahol lehetett gáncsolták, albumok cenzúrázva, évekig tartó kilincselés, megaláztatások árán születhettek. Három kislemez után, 1981-ben (!) jelent meg a Mobilizmo, 1984-ben a Honfoglalás. Közben ilyen-olyan okokból rengeteg tagcsere történt, amelyek egy része egészen biztosan a hatalom aknamunkájának eredménye volt. Lóránt vasakarattal ment az úton, ment tovább, erőt adhatott számára a közönség szeretete, támogatása, kitartása. Elég végignézni a zenekarban megfordult tagok listáját, akik közül, Bencsik Sándor, Cserháti István, Tunyogi Péter, Herpai Sándor már az Égi Zenekarban muzsikálnak – legyen nekik könnyű a föld +!

A koncertet hallgatva arra gondoltam, hogy – Lóránt mellett -, az 1980-ban mobilossá vált Sárvári Vilmoson kívül, a jelenlegi zenekari tagok, talán még nem is éltek, amikor a P.Mobil megalakult! Pénteken este Csepregen, a napnál is világosabban megmutatkozott, hogy mindaz, amit Schuster Lóránt és zenésztársai évtizedek alatt alkottak, nemcsak kiállta az idő próbáját, hanem mit sem vesztett aktualitásából! Természetesen ehhez arra is szükség van, hogy a jelenlegi zenekari felállás fantasztikusan szólaltatja meg a régi és az újabb dalokat. Talán az énekes-gitáros Baranyi László – igaz ő is 2008 óta velük van – feladata a legnehezebb, hiszen frontemberként kell végigénekelnie a több mint két órás koncertet. Bár nagy a kísértés, hogy elődjeihez hasonlítsuk, én nem teszem, ő Baranyi László, aki tökéletesen énekel a P.Mobil zenekarban! A többi zenészen is látszott, hogy a csepregi éjszaka igazi életterük, fantasztikusan muzsikáltak.

Egy bitang jó koncerthez, bitang jó közönség is kell, ebben sem volt hiány! Magam is közvetlenül a színpad előtt tomboltam végig az előadást, sokad magammal, ismerős és ismeretlen arcok társaságában. A repertoár kétharmadát, háromnegyedét régi dalok alkották, ám a Farkasok völgye… című, tavaly ősszel megjelent album dalai is tökéletesen illeszkedtek a programba. A nagy számú közönség nem akarta leengedni a színpadról a zenekart, akusztikus blokkal – Kétforintos dal – zárult az előadás. Mint amikor a fekete-fehér papírképen rögzített pillanat kirajzolódik az előhívó oldatban, úgy törtek elő bennem a régi-régi emlékek, az Ifipark, a Fekete bárányok koncert, a pécsi Mobil bulik érzés- és érzelemvilága. Ez nem nosztalgiakoncert volt, a Mobil él, örökmozgó, volt van és lesz! Ami a legszebb volt ebben az estében, hogy Lóri egyelőre fizikailag még nem lehetett jelen, ám érezhettük, hogy mindvégig velünk van. Köszönjük!

A második nap – Ismerős Arcok

DSC09802

Előzenekarként a tábor állandó vendége, a Katapult gondoskodott a hangulat megalapozásáról, mint vendégmuzsikus, Tánczos Steve is segítette őket ebben. Remek koncertet adott a zenekar!

Az Ismerős Arcok rengeteget koncertezik, minden fellépés fontos, de Csepreg ezek közül is kiemelkedik. A 16. évébe lépett Ismerős Arcok és közönsége számára sorrendben nyolcadik alkalommal szerveztek tábort, amely nemcsak egy koncert a sok közül, hanem a zenekar tagjainak és közönségének együttléte. Nem akarok a dolgok elébe vágni, de Nyerges Attila a koncert végén elmondta, a legelső volt annyira jó, mint most, a nyolcadik. Akkor a zenekar tagjai fenyőket ültetettek itt, nyolcadik éve nőnek, vastagszanak…

Az esti koncert több mint két órás volt. A repertoár egyre inkább bővül az ősszel megjelenő sorlemez dalaival, olyan is elhangzott közülük, amelyet eddig még sehol máshol nem adtak elő. Annyi bizonyos, hogy október 30-án, Budapesten lemezbemutató koncert lesz! Milyen volt a szombati? Szavakkal lehetetlen visszaadni azt a hangulatot, amely a színpadon és a nézőtéren kialakult! Csodálatos volt a közönség, így a zenekarból is hatalmas energiák szabadultak fel, szóltak a jól ismert, és az új dalok, Attila, Steve, Vili énekeltek, Lecsó ujjai alatt életre keltek a billentyűk, a feszes ritmusokat Kovacsik Tamás dobjai és Galambos Nándi basszusgitárja alapozták meg. Remek volt a dalok sorrendje, érződött, hogy szinte egymásra épülnek, így kirajzolódott a zenekar tizenhat éve tartó munkájának keresztmetszete, az új dalok pedig bepillantást engedtek a jövőbe. Így volt kerek az egész, ahogyan a zenekar és a közönség együtt csinálták a bulit. Visszatapsolás után Fenyők, Építsünk hidat, majd következett a Nélküled, akkor megtörtént a csoda… A közönség egyre táguló, hatalmas kört alkotott, az emberek 3-4 sorban összekapaszkodtak, így mutattuk meg, hogy egy vérből valók vagyunk. Ha egyszer végre, a tizenötmillió magyar többsége megértené ezt, ebben a szellemben szervezné életét, mennyivel szebben, boldogabban, reményteljesebben telnének napjaink, a mi otthonunkban, Kárpáthazánkban! Ha mindeddig ez még nem tudatosodott bennünk, a csepregi éjszakában kristálytisztán kirajzolódott az égre! Fenyőt ültetni, hidat építeni, megtartani honunkat unokáinknak és az ő unokáiknak, csak akkor sikerülhet, ha az összetartozás, nemzettudat szellemében élünk és tesszük dolgunkat! Ez a csepregi éjszaka, ahogyan egymásba fonódva énekeltünk, felébresztette a reményt, hogy hazánkból soha nem lesz vizét vesztett patak…

„Csak a zene” a címe beszámolómnak. Akik ott voltak tudják, akik nem, rövidesen megtudhatják, hogy miért ezt a három szót választottam…

Köszönet a tábor szervezőinek – akik ezúttal kiválóan gondoskodtak a táborlakók éhének, szomjának enyhítéséről is -, a P.Mobil és az Ismerős Arcok zenekaroknak, valamint a táborozóknak, a koncerteken résztvevőknek ezért a felejthetetlen hétvégéért. Találkozzunk jövőre is!

DSC09905

A képeim olyanok amilyenek, de íme a bizonyság, Szaki mester nem tétlenkedett, szerintem hamarosan kiváló fényképekkel találkozhatunk 🙂 !

  Egy hozzászólás - “„Csak a zene” – nyolcadik Ismerős Arcok tábor Csepregen”

  1. Egy kis csütörtöki felvezetés, Custom Blues Band-del.
    Többi kép folyamatban,

    http://ismerosarcok.szaki65.hu/csepreg2015/2015.07.09/

 Minden vélemény számít! Várjuk a hozzászólásokat!

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Kötelező

Kötelező

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..