ápr 112014
 

 J.A.-nak

(költészet napjára)

 

Több mint 100 éve, hogy megszülettél,
de sohasem felejt téged a nép,
tolladból született sok csoda,
köszönet érte neked, Attila.

Verseid olvasva, néha Nagyon fáj,
de ekkor a Mamára gondolok,
aki megy, s teszi a dolgát némán,
robotol a kapitalizmus kegyetlen ormán.

A sok fájdalmat halomra hordja a világ,
s ordítja- nagyon fáj, állj!
A Dunánál ülsz most is,
és nézed, ahogy némán úszik a dinnyehéj,
s nem leszel árnyék, ahogy jósoltad,
mert szívünkben örökre megmaradsz.

  2 hozzászólás - “J. A.- nak (költészet napjára)”

  1. Kedves Péter! Köszönöm én is a lehetőséget! 🙂

  2. Kedves Kata! Nagyon szépen köszönöm – köszönjük – az ünnepi megemlékezést Tőled!

 Minden vélemény számít! Várjuk a hozzászólásokat!

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Kötelező

Kötelező

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..