Illő lett volna megemlékeznünk a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjáról, jobb későn, mint soha!
A napra a Magyar Televízió által sugárzott Berni követ című film irányította figyelmemet. A tévéfilm az 1958 augusztus 16-án, a berni magyar nagykövetségen történteket mutatja be, dokumentarista hitelességgel.
Fotó: mno.hu
Mi történt azon a napon? Két fiatal emigráns forradalmár bement a követségre. A film dramaturgiája szerint, egy kódkönyvet akartak megszerezni, amelyet még a külképviseletről beolvastak volna a Szabad Európa Rádióban. Bár nagy nehezen hozzájutottak a páncélszekrényt nyitó számkombinációhoz, abban csak a Kommunista kiáltványt találták. A nagykövetet túszként fogva tartva tárgyaltak a svájci rendőrséggel, majd az épületbe visszaengedett, követségi munkatársnak álcázott ávóssal. Dulakodás, tűzharc tört ki, amelynek során az egyik forradalmárt halálos lövés érte, végül a svájci rendőrség beavatkozása vetett véget a lövöldözésnek. A Szabad Európa Rádió élőben közvetítette a nagykövet – Kulka János alakítja a filmben – szavait Nagy Imre kivégzéséről, aki ugyan kényszer hatására, de annyit beismert, hogy nem kellett volna a “fáradt öregembert” elpusztítani, hiszen ezzel a hatalom ellenségeit megajándékozták egy hőssel! Végül kiderült, a Kommunista kiáltvány volt a keresett kódkönyv, a kezükben tartották; az éppen visszahívás előtt álló nagykövet úgy fordította a könyvet saját hasznára, hogy mégsem rendelték haza…
Ritkán látni olyan filmet, amely ilyen plasztikusan, feszültséggel telve ábrázol egy drámai történelmi szituációt – talán Adolf Hitler utolsó napjait bemutató, Bukás volt ennyire élethűen rendezett alkotás. A megtörtént eseményeket úgy dolgozza fel a rendező, hogy utalást sem tesz a magyar kommunista rendszer hitványságára, az mégis átérzik az alkotáson. Az első jelenetek egyikében egy idősebb emigráns házaspár ül a követségi alkalmazottal szemben, szeretnének hazatérni, mert kínzó honvágy gyötri őket. A csinovnyik szenvtelen arccal közli, hogy ennek nincs akadálya, de 3-6 hónap börtönre számíthatnak tiltott határátlépés miatt. Sok jeleneten átérződik a velejéig rohadt kommunista rendszer gyalázatos működése. Szívszorító volt az is, hogy a berni magyar emigráció szinte azonnal összegyűlt a követség előtt, előkerültek a nemzeti zászlók – nagyon éles a kontraszt a követségen történtek és az utca népe között.
A színészi alakításokról csak felsőfokon lehet szólni: Kulka János remekül személyesíti meg a nagykövetet, valamennyi színész kitűnően jeleníti meg a korszak karaktereit. A berni rendőrség nyomozóját pedig a már Svájcban született anyai unokatestvérem, L.I.Kish alakította. A díszletek és az öltözetek is tökéletesen korhűek.
Megdöbbentett, hogy a filmben feldolgozott eseményekről tudomásom sem volt, így utánajártam a világhálón, rendkívül részletes anyagra bukkantam ezen a helyen. Ha valakit érdekel a közelmúlt történelme, érdemes beleolvasni, így a film cselekménye még érthetőbbé válik. Betekinthetünk az állambiztonsági jelentések bikkfanyelvébe, néhány korabeli fotó is dokumentálja a történteket.
Az mno.hu így ír a filmről. Ha tehetitek, nézzétek meg, érdemes!