feb 182018
 

Vendéget várva elpakolunk, rendet teszünk magunk körül, az asztalra ünnepi teríték, a tányérokba finom étel kerül. Székesfehérvár arra készült, hogy Európa Kulturális Fővárosa legyen 2023-ban, azonban pályázata már az első fordulóban kiesett. Az ítészek szájából elhangzott, hogy a fehérvári Tele Élettel kisfilm “a fehér, keresztény Európa propagandafilmje.” Lássuk csak!

Elmarad a vendéglátás, pontosabban elvégezhetjük a tervezett munkát, ha Európa fura urainak nem kell ez a város, attól még vannak és lesznek olyanok, aki szívesen jönnek ide. Fehérvár polgármestere elmondta a történtekről, hogy „a szakértők hiányolták a szegényeket és a migránsokat, sokallták a keresztet és a templomokat, illetve azt, hogy mi erre értékként tekintünk. Volt olyan biztossági tag – egy belga politikus -, aki kifogásolta, hogy a pályázatnak az identitását, a görög, a római és a keresztény-zsidó kultúrkörre alapoztuk. Úgy gondolom, hogy ez a néhány mondat is jól jelzi, mi is történt tegnap szakértői meghallgatás címén. A pályázatokkal összefüggésben szinte semmi nem hangzott el, nem foglalkoztak a fenntarthatósággal, a finanszírozással, érdemben nem foglalkoztak a programokkal és a beruházásokkal sem, kizárólag napi politikai és ideológiai vádpontokkal illettek bennünket. Pusztán azért, mert büszkén vállaljuk a kulturális értékeinket. A kereszt nem csak vallási, hanem kulturális érték is, és adja azt a sokszínűséget, ami miatt Európára büszkén tekintünk. A meghallgatás sajnos nem volt európai, sem stílusában, sem tartalmában és nem arról a sokszínűségről szólt, amit Európa Kulturális Fővárosaként annak idején elindítottak.” (Az idézet forrása.)

Bayer Zsolt is továbbgondolta a történteket, alighanem igaza van. Ha azt mondják, hogy ez a város például pénzügyi, építészeti, környezeti vagy bármilyen egyéb ok miatt alkalmatlan a megtisztelő (?) címre és az ezzel járó rendezvényfolyam lebonyolítására, ha ezt érvekkel támasztják alá, az keserűséget okozott volna, de kénytelenek lennénk belenyugodni. Ezek a kifogások? Bocsánat, de a templomok évszázadok óta állnak a helyükön! Az itt élő népesség – magyarokon kívül rácok, svábok, cigányok, tótok, stb. – az őslakosság, akiknek elei túlélték az oszmán uralmat és azt a szovjet megszállást, amelynek nyomai még mindig láthatók a városban. Ha valaki délben megáll az Országalmánál, egyszerre hallja a Székesegyház, a Barátok, a Szent Imre, a Ciszter templomok harangzúgását, amely önmagában is felejthetetlen élmény! Az lenne igazi skandalum, ha még ez is bekerült volna a filmbe…

Félelmetes ez a korcsosulás, amely a kontinenst megszálló idegenek előtt hajbókol! Miért probléma az, ha egy település, egy ország, netán egy földrész megőrzi önazonosságát és nem kíván idegenekkel és más vallásúakkal elegyedni?

Székesfehérvár pályázatának története, mint az állatorvosi ló, világosan megmutatja, hogy Európa korlátolt, szemellenzős, buta és/vagy megvásárolt, senki által meg nem választott urai miként gondolkoznak. Ha Európa elvész, nekünk itt középkeleten nem szabad hagynunk, hogy magával rántson!

Kép: Magyaridok.hu

Nagyböjt

Nagyböjt

Húsvét előtti negyven nap a nagyböjti időszak, amelyben Jézus Krisztus kereszthalálára emlékezünk és készülünk feltámadását ünnepelni. Hamvazószerdával veszi kezdetét, amikor a télbúcsúztató farsangi vigalmak után az elmúlás kerül érzelem- és gondolatvilágunk fókuszába. Szigorú böjti nap, teljes hústilalommal, háromszor lehet étkezni és egyszer jóllakni, ugyanúgy, mint nagypénteken. Az időszak többi péntekén hústilalom van, halat szabad fogyasztani. [folytatás]

A csodálatos furmint

A csodálatos furmint

Borbarátok úgy tartják, hogy a folyó egyik partján az anyatejet, szemben a furmintot találjuk, az élet pedig az a híd, amely a kettőt összeköti. Tegnap legkedvesebb vinotékámban részt vettem furmint vakteszten, részben az ott tapasztaltak ösztönöztek írásra. Kép: Wikipédia A furmint magyar eredetű szőlőként került a köztudatba, bár az sem kizárt, hogy Itáliából származik. Vannak [folytatás]

A néptánc varázsa

A néptánc varázsa

„Így a táncház – kifejezve egy nemcsak a magyarság, hanem az emberiség számára szükséges, természetes életérzést, modern életfilozófiát – világszerte példaként szolgál(hat) az eltűnőfélben lévő vagy „ki tudja mivé” átalakuló tradicionális kultúrák megfelelő, a jövőben is alkalmazható elemeinek továbbéltetésére. Ilyen felfogásban hozzájárulhat az örökölt nemzeti hagyományok és a formálódó egyetemes világkultúra között ma még fennálló [folytatás]

Lezsák Sándor : Csendes ima a Belvárosi Plébániatemplomban

Lezsák Sándor : Csendes ima a Belvárosi Plébániatemplomban

Elhangzott volna 2018. január 27-én Budapesten, a Belvárosi Plébániatemplomban “Nehéz terhekkel járulok eléd, Uram! Engem arra kértek Szent Hajlékodban, hogy beszéljek a Horthy családról, a kormányzóról, hitveséről, fiairól és Ilona asszonyról. Itt, a Belvárosi Plébániatemplomban Szent László királyunk, Szent Erzsébet és Szent Gellért vértanú püspökünk ereklyéje olyan szívünket dobogtató, lelkünket mozgósító erőt ad csendes imánkhoz, [folytatás]

A Magyar Kultúra Napja

A Magyar Kultúra Napja

1989. január 22-étől ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját. Miért január 22-én? Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a Himnusz megírását. Ez a nap, ez az ünnep talán alkalmat ad arra, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk a magyar nép évezredes kulturális hagyományaira, az eddig megőrzött érték továbbadására… Füst Milán: A magyarokhoz Oh jól vigyázz, mert anyád [folytatás]

Kincsem

Kincsem

Kincsem minden idők legsikeresebb versenylova volt, az összes viadalt megnyerte, amelyen indították, összesen 54-et. 13 évet élt, 1876-1879-ig versenyzett. Tavaly tavasszal vetítették a mozikban a lóról és tulajdonosáról – Blaskovich Ernőről – készített romantikus kalandfilmet, amelyet a premier hetében több mint kilencvenezer néző tekintett meg! A magyar filmtörténet mindeddig legnagyobb költségvetésű alkotása számomra nem okozott [folytatás]